A magyarok szinte kizárólag Kínában és más ázsiai országokban gyártott ruhában járnak-kelnek, bárhol vásároljanak is. A vásárlók örülnek a ruhák olcsóbbodásának, a kereskedők előtt pedig két út áll: vagy a mennyiséget növelve harcolnak ki maguknak minél nagyobb kedvezményeket a beszerzési oldalon, vagy a módosabb vevők pénztárcáját igyekeznek megcsapolni.

Aki pusztán a felsőruházati cikkek kereskedelmének módosulásából próbálna meg következtetéseket levonni, akár azt is hihetné, hogy Magyarország nem az Európai Unióhoz csatlakozott, hanem mondjuk Kínához. A GfK Piackutató Intézet FashionScope fantázianevű felmérése szerint a hazai ruházati kiskereskedelemben az idén a legmarkánsabb változást a kínai és távol-keleti árut kínáló boltok drámai térnyerése jelentette. Míg a tavalyi év első hat hónapjában 4 milliárd forintot hagytak a vásárlók az ilyen üzletekben, 2004. január és június között már 21 milliárdot. Ez a 149 milliárd forintos féléves forgalomból 14 százalékos piaci részesedést, a bolttípusok ranglistáján pedig a harmadik helyet jelenti (a szaküzletek és a szinte kizárólag kínai eredetű ruhaneműt árusító piacok után).

Kínai cuccokban flangál csaknem egész Magyarország: a legtöbb ruhaneműt - az összes eladott mennyiség 26 százalékát - a kínai piacokon értékesítik, ezután következnek a kínai boltok 20, majd a szintén zömmel ázsiai holmikat áruló hipermarketek 15 százalékkal. A divatáru-szaküzletek részesedése mindössze 14 százalék, ám - a legflancosabb márkaboltok kivételével - ezek is kínai vagy más ázsiai országban előállított termékeket árulnak.

A májusi EU-csatlakozás csekély hatást gyakorolt a ruházati kiskereskedelemre. A legkonkrétabb változást a vámok megszűnése hozta az uniós relációkban, ám a HVG által megkérdezett kereskedők szerint a gyakorlatban ez is többnyire abban nyilvánult meg, hogy megszűnt a kettős vám az európai üzlethálózatok, márkák jobbára ugyancsak a Távol-Keleten gyártatott vagy ott beszerzett áruira. "Mi Nyugat-Európából rendeljük az árut, ahhoz ugyanis túlságosan kis mennyiséget veszünk, hogy közvetlenül Ázsiából szerezzük be. Május óta ezekre a termékekre a magyar határon már nem kell megfizetni az átlagosan 10 százalékos vámot" - mondta a HVG kérdésére Nagy Iván, a többféle márkát forgalmazó, úgynevezett multibrand üzlet, a Dr. Jeans hálózat tulajdonosa. Azt is a csatlakozás előnyei között említi, hogy a kereskedőknek már nem kell a teljes szezonra szóló kollekció beszerzésekor előre leperkálniuk az áfát, hanem csak az áru eladása után.

A ruházati kiskereskedelemben tapasztalható kíméletlen verseny nem köthető a csatlakozáshoz, az átrendeződés jóval előbb megkezdődött, és még távolról sincs vége. A hipermarketek és a legális kínai üzletek térnyerése látszólagos, inkább a feketepiac kifehéredéséről van szó - tartják a HVG által megkérdezettek, köztük Krisán László, a Vállalkozók Országos Szövetsége kereskedelmi szekciójának elnöke. Az igényesebb ruhaneműket kínáló szűk piaci szegmensben is igen élénk a mozgás: az elmúlt években sorra nyíltak a multinacionális divatáruházláncok (lásd Márkák bejövetele című írásunkat). A vásárlók kedvét persze aligha rontja a választékbővülés vagy az, hogy idén nyáron már júliusban megkezdődött a szezonvégi kiárusítás.

Ezek egyfelől a magyar kereskedőknek tették be a kaput, akik többnyire tátott szájjal bámulják, hogy a multik egy csapásra akár öt-tíz áruházat is megnyitnak, másfelől pedig a - javarészt ugyancsak magyar tulajdonban lévő - márkaboltoknak és a multibrand üzleteknek. A fiatalok körében igen kedvelt divatáruházakban ugyanis a márkás holmik árának a felét-harmadát kell kifizetni az azokkal versenyképes minőségű termékekért. Hasonló okból leáldozóban van a sportáruházak Magyarországon eddig igencsak magasan álló csillaga, amit korábban az a különös hungarikum is táplált, hogy hazánk fiai és leányai utcai ruházatként is előszeretettel viseltek sportholmit.

A magyar vásárlók kétségkívül a haszonélvezői, a magyar beszállítók és gyártók viszont a vesztesei a két oldalról szorító versenynek. Jenei András, a minőségi pamutpólókat, hurkolt árukat gyártó Textilworld Kft. tulajdonosa arról számolt be a HVG-nek, hogy a hipermarketek zárt beszerzési láncainál labdába sem rúghatnak az igényesebb, ám drágább magyar áruk gyártói, ahogy a bődületes tőkével és felvevőképességgel rendelkező ruházati multiknál sem versenyképesek a kis szériás magyar termékek, míg a korábban stabil ügyfelüknek számító magyar kereskedők többsége évről évre 30-40 százalékos forgalom-visszaesésről számol be. "Én a semmiből teremtettem 500 millió forintos forgalmú gyártócéget, ám az árbevételünk mostanra 100 millió forintra esett vissza." Jenei most már inkább importőrnek minősíti cégét - névjegykártyája egyik oldalán magyar, a másikon kínai az írás.

Hasonlóan keserű tapasztalatokat osztott meg a HVG-vel Holczer Gábor, a Rocco Jeans Kft. tulajdonosa. "150 ember dolgozott a varrodáimban, de mostanra sajnos szó szerint tönkrementünk, mert a multik is a Távol-Keleten varratnak" - panaszolja. Az egykor a gyermekfarmereiről is ismert cég tulajdonosának "úgy tűnt, mintha Magyarországon 140 centisen születnének a gyerekek, a kisebb méretek ugyanis egyáltalán nem fogytak". Ennek oka szerinte nem más, mint az, hogy "az apróbbakat szinte kivétel nélkül a kínai piacról és a hipermarketekből öltöztetik a szüleik".

A különféle cégek eltérően reagálnak a piaci kihívásokra. Szepesi László, a Marks & Spencer üzleteket működtető S Modell Kereskedelmi Rt. gazdasági igazgatója kiemelkedő forgalomról számolt be a HVG-nek: magyarországi üzleteik tavaly november közepéig 1,8 milliárd forintos bevételt produkáltak, ez a szám a hasonló idei időszak alatt 2,15 milliárd forintra rúgott. Mindez úgy, hogy mivel a beszerzési értékre május óta nem rakodik vám, az őszi-téli kollekció darabjainak árait csökkentették. Boltjaik - állítja Szepesi - nem érzik meg az olcsóbb áruk versenyét, mivel ők a pénzesebb, 35-55 éves korosztályt célozzák meg jó minőségű termékekkel. A Mangónál is arról számoltak be a HVG-nek, hogy egyelőre állják az egyre szaporodó hasonszőrű üzletek gerjesztette konkurenciát. Optimistán áll a változásokhoz Csizmadia Katalin, a főként francia, olasz és német felsőruházati cikkeket forgalmazó Pommes de Paris üzletek vezetője is. A vámolással járó rettenetes procedúra és adminisztráció megszűnését kifejezett előnyként említi, ám arról panaszkodik, hogy a divatáruházláncok szinte diktálják az árleszállításokat, amibe aztán a kisebb magyar cégek is belekényszerülnek. A Pommes de Paris a különlegesebb, másutt nem megtalálható, rétegigényeket kielégítő termékek forgalmazásával igyekszik helytállni a versenyben.

A külföldi megrendelők számára végzett magyarországi textilipari bérmunkának már csaknem teljesen befellegzett. Az egyik kivétel az 1650 fővel főleg férfiöltönyöket gyártó, brit tulajdonú Berwin Ruhagyár Rt. A cég termékeinek 95 százaléka exportra megy, a fennmaradó hányadot pedig saját belföldi üzletükben, az Öltönyházban értékesítik. A Berwinnél még az idén is növelik a termelést, a tavalyi 580 ezerrel szemben 650 ezer öltönyt gyártanak, a belföldi forgalom viszont valamelyest visszaesett. "A piacokat, hipermarketeket elárasztják az öltönynek látszó termékek, amelyek 20 ezer forint alatt megvásárolhatók a mi 35-79 ezer forintba kerülő minőségi darabjainkkal szemben" - világítja meg a máshonnan már ismerős okot Keresztesi Ildikó, a cég marketingvezetője.

Mindenesetre a vámok eltűnésével, a választék bővülésével, illetve a versennyel a vásárlók csak nyernek. Noha kevés idő telt el május óta, az árváltozások már statisztikailag is kimutathatók. A GfK háztartáskutatásai szerint a férfiruházati cikkek 2004 májusa és augusztusa között mért átlagára nominálisan 5 százalékkal nőtt ugyan 2003 hasonló időszakához képest, ám a női holmiké 8 százalékkal csökkent. De hogy ezek az adatok miféle minőséget takarhatnak, arról árulkodik, hogy a férfinadrág nyári átlagárát 2228 forintban, a nőiét 1954 forintban, a férfiingét 1792 forintban, a női blúzét pedig 1757 forintban állapították meg a piackutatók a felkérésükre bevásárlási naplót vezető háztartások közlései alapján.

JAKUS IBOLYA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fotók: landolás közben szenvedett balesetet egy utasszállító Indonéziában

Fotók: landolás közben szenvedett balesetet egy utasszállító Indonéziában

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Felminősítette Magyarországot az Standard & Poor's

Barbie rózsaszín ez a 700 lóerős Lamborghini, de nem ezért vitték el a rendőrök

Barbie rózsaszín ez a 700 lóerős Lamborghini, de nem ezért vitték el a rendőrök

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Titokzatos magáncég vette át az Oltóközpont feladatait

Titokzatos magáncég vette át az Oltóközpont feladatait

Már egy éven belül 30%-kal nagyobb eséllyel hal meg, aki nem szedi jól a koleszterin-csökkentőjét

Már egy éven belül 30%-kal nagyobb eséllyel hal meg, aki nem szedi jól a koleszterin-csökkentőjét