Míg az ország jövője szempontjából fontos szerkezeti reformok 2005-ben is halasztást szenvednek, a két nagy párt a biztonságra vágyók füleinek kitalált szocialistaretorika-versenyt tart, kisebb-nagyobb mértékben nemzeti szólamokkal egészítve ki azt. Legalábbis ez valószínűsíthető a HVG által a 2005-ös év politikai életének prognosztizálására felkért szakértők válaszaiból.

"Meglehetősen eseménytelen évnek ígérkezik az idei Magyarországon" - indítja a HVG olvasóinak szánt 2005-ös politikai prognózisát Matthew Sherwood, a londoni Economist Intelligence Unit kutatóintézet vezető közgazdásza. Ám szerinte "korántsem biztos, hogy az országnak éppen egy eseménytelen esztendőre volna szüksége. Különösen az egészségügyben és az államháztartásban kellenének átfogó szerkezeti reformok, ám Gyurcsány miniszterelnök arra készítette föl a lakosságot, hogy a következő 16 hónap során semmi lényeges változást ne várjon. Hogy miért? Mert Budapesten - szögezi le Sherwood - egyre inkább a politikai megfontolások érvényesülnek, s nem a gazdaságiak."

Hogy a Gyurcsány-kabinet a ciklus végéig jelentős reformokba vágná a fejszéjét, azt a Századvég Alapítvány igazgatója sem várja. Giró-Szász András szerint "a kormányprogram és a 2005-ös büdzsé könynyen végrehajtható, kis költségvetési hozzájárulást követelő feladatokat emelt ki. Gyurcsány rájött, hogy ha ezeket sikerül megvalósítania, a közvéleményben a határozott miniszterelnök képét alakíthatja ki magáról. Márpedig most fontosabb a személyes imázsának a javítása, mint a párté, mivel ez utóbbinak az újjáépítésére nincs már idő a 2006-os választásokig" - véli Giró-Szász, hozzátéve, hogy szerinte a párton belül lezajlott változások teljes belső érinthetetlenséget biztosítanak Gyurcsánynak, ugyanis "a koalíció teljes választási vereségének kockázata nélkül lehetetlen újból miniszterelnököt cserélni".

"Az MSZP februárban leteszi a parlament elé az új ügynöktörvényre vonatkozó javaslatát" - kezdi a meglehetős biztonsággal megjósolható politikai lépések felsorolását Fricz Tamás politológus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint e csapással két legyet is üthet a szocialisták ifjabb generációja. "Egyrészt - állítja - valamelyest kifoghatják a szelet a kommunistázó jobboldal vitorlájából, különösen akkor, ha az ellenzék is besározódik valamelyest, másrészt Gyurcsány, Hiller, Újhelyi, Vadai és társaik a hatalom maradékát is átvehetik az ügynökkérdésben alighanem nagyobb számban érintett öregektől."

Az ügynöktörvény parlamenti vitájának a súlypontja minden bizonnyal az lesz, büntessék-e a politikából való kizárással a kommunista rendszer "tégláit", vagy sem. "E tekintetben érdekesen alakul majd a törésvonal, az SZDSZ ugyanis várhatóan a szigor pártjára áll az ellenzékkel egyetemben" - jósolja Fricz. Szerinte "az új törvény hatása túllép majd azon a körön, amelyet most az MSZP elképzel, hiszen hosszú tömött sorokban jönnek majd a nyilvánosság elé áldozatok, besúgottak és vezeklő besúgók. Az indulatok fortyogni fognak, ám hosszabb távon az egész ország számára jobb lesz átjutni ezen a tisztítótűzön."

"Kívánom, hogy Fricznek igaza legyen. Szerintem viszont ez az ügynöktörvény sem hoz semmi lényeges változást, nemhogy országos katarzist" - kontráz Lakner Zoltán politikai elemző, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki szerint a pártok addig huzakodnak-alkudoznak majd a jogszabály megszövegezésén, míg "taccsra kerül az egész kezdeményezés". 2005 elejének nagy kérdése lehet az is - folytatja Lakner -, hogy a Fidesz a decemberi kettős referendum után nekirugaszkodik-e még egy népszavazási kezdeményezésnek a privatizáció leállításáról szóló kérdésben. "A Fideszen belül maga Orbán Viktor szorgalmazza ezt, aki szeretné fönntartani pártja témadiktáló szerepét, s azzal érvel, hogy ha a kórház-privatizáció megakadályozására vonatkozó követelés népszerűnek bizonyult, az általános magánosításstop ügye is sikerre számíthat." Homlokegyenest ellenkező véleményen van a már idézett Matthew Sherwood. Szerinte a Fidesz "alighanem túlerőlködte magát a decemberi kettős népszavazás kapcsán, s annak kudarca nyomán valószínűleg semmi esélye nem volna egy esetleges új referendumnak. Mindez nem jelenti, hogy Orbán és hívei csendben maradnának, de aligha lesznek olyan hangosak, mint ha győztek volna a referendumon."

A népszavazás utórezgései más tekintetben is sokáig érezhetőek maradnak. "A kettős referendum eredménye szűkítette a kormány külpolitikai mozgásterét" - véli Lánczi András politológus, a budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője. "Vajon mekkora hitele lesz a magyar érdekek képviseletében külföldön egy olyan kormánynak - teszi fel a költői kérdést -, amely a saját nemzettestéről csupán annyit tud, hogy államhatárok veszik körül?"

Bakk Miklós erdélyi politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem oktatója úgy véli, 2005 "Magyarország számára a magát lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének valló Antall József által felállított nemzetpolitikai doktrína leváltásának a kezdetét jelenti". Igaz, e tekintetben a decemberi kettős népszavazás eredménye nem oka, csupán katalizátora egy változásnak. A folyamat Bakk szerint oda vezet, hogy Budapest a határon túli nemzetrészeket nem egységes egészként, hanem külön-külön fogja kezelni, egyrészt az adott szomszéd állam európai uniós státusa, illetve belépési esélyei szerint, másrészt - a hagyományos szimpla támogatáspolitikán túllépve - egyenként vizsgálva meg a nemzeti integráció, a helyi autonómia lehetőségeit. "A referendumot megelőző baloldali ötletbörze mindenesetre arra utalt, hogy az MSZP szeretne felzárkózni a jobboldallal folyó nemzetpolitikai versenyben" - teszi hozzá Bakk, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a román EU-csatlakozás tárgyalási fejezeteinek lezárását követően "megváltozhat Budapest és Bukarest viszonya. Ha magyar politikusok a határ mindkét oldalán ügyesek, autonómiaigényüket és más elvárásaikat a romániai demokrácia kérdéseihez kapcsolhatják, mivel tudvalévő, hogy a »huszonötök« már csak a demokrácia fejletlenségére hivatkozva halaszthatják el Románia alapesetben 2007-re ütemezett fölvételét az unióba."

Ha az eseménytelennek ígérkező év várható legnagyobb történését kell meghatározni, a legtöbb politológus a nyár eleji köztársaságielnök-választást emeli ki. Lánczi András borítékolja, hogy "a kormánypártok nem engednek beleszólást a jelölt személyének kiválasztásába". "Amit még nem látunk - teszi ehhez hozzá Török Gábor politológus, a Vision Consulting Kft. politikai tanácsadó cég kutatási igazgatója -, hogy képes lesz-e a kormány újabb koalíciós válság nélkül alkalmas jelöltet találni, illetve lesz-e népszerű ellenzéki kandidáns, s nem jut-e ismét valakinek újra eszébe egy »nagy ívű« közjogi javaslat a közvetlen elnökválasztást illetően." Török kíváncsian várja, "él-e majd a kormánykoalíció a számára kínálkozó zsákmány lehetőségével, vagyis küld-e »echte« pártpolitikust a Sándor-palotába az eddigi »köztiszteletben álló« államfőségi modell után".

"Mivel a lakosság körében eluralkodott a pártellenes hangulat, a politikusoknak jó pontokat hozhat az antipolitikus attitűd. Magyarán: hasznos lehet úgy tenniük, mintha ők sem szeretnék sem a pártokat, sem a politikát" - állítja Lakner. Hogy némi igazsága lehet, azt jelzi a sajtóban eddig fölmerült esetleges államelnökjelölt-jelöltek sora, köztük Bárándy Péter volt igazságügy-miniszterrel, Glatz Ferenc volt művelődési miniszterrel, akadémiai exelnökkel, az MTA Történettudományi Intézetének vezetőjével, Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszterrel, a mostanság az ország "utazó nagyköveteként" fungáló Medgyessy Péter volt kormányfővel, sőt a filmrendező Szabó Istvánnal. Meg Dávid Ibolyával, az MDF elnök asszonyával, ám őt mint államfőjelöltet sokan eleve leírják. "Az MSZP-nek - állítja Lánczi - végső soron nem érdeke Dávid Ibolya jelölése." Néhány fontos álláson lehet majd még huzakodni. Az üres alkotmánybírói pozíciók mellett például azon, hogy ki kerüljön a Magyar Rádió éléről távozó Kondor Katalin helyére; Lánczi mindenesetre a "baloldali médiatúlsúly növekedését" prognosztizálja, valamint azt, hogy a sokak szerint az ellenzékhez húzó "Járai Zsigmond jegybankelnök és Polt Péter legfőbb ügyész sok nehéz pillanat elé néz 2005-ben".

Fricz Tamás szerint 2005 "hosszú év lesz", tulajdonképpen majdnem másfél esztendős, politikailag ugyanis a 2006-os tavaszi választásokig fog tartani. "A képviselőjelöltek állítása, mind a listásaké, mind az egyénieké, már október-novembertől megkezdődik, vagyis a téma valószínűleg már a nyár végétől föl-fölbukkan a sajtóban" - prognosztizálja Lakner Zoltán.

A kis pártok nem sok jóra számíthatnak, kettejük közül a magyardemokraták helyzete tűnik rosszabbnak - ebben egyetértenek a politológusok. "Az MDF számára az a legfontosabb feladat, hogy belső ellentéteit rendezze. E viták Dávid Ibolya győzelmével fognak zárulni, az ellenfelek pedig nem borulnak majd egymás kebelére, s a párton belüli ellenzék minden munícióját elveszíti" - vélekedik Lakner. "Az SZDSZ helyzete ennél jobb, de a korábbihoz képest romlott - értékeli a másik kis párt pozícióját a londoni Open University tanára, a történész-politológus Mark Pittaway. - A liberális pártnak a Gyurcsány-Hiller vezette MSZP mellett ugyanis nehezebb lesz átlépnie az 5 százalékos küszöböt, mint lett volna a Medgyessy-Kovács tandem esetén."

"A Fidesz egyelőre csekély előnnyel vezet, ám az MSZP akár győzhet majd a választási éjszakán" - tér át a szerencse forgandóságára s a nagy pártokra Pittaway. Úgy véli, a győztes pártnak két dologban kell sikeresebbnek lennie: "Egyrészt ideológiai üzenetekkel kell mozgósítania saját állandó szavazói táborát, másrészt célzott anyagi ígéretekkel meg kell nyernie a viszonylag kis létszámú, de döntő súlyú bizonytalan szavazókat." Már csak azért is, mert "az alacsony részvételű időközi választások és a decemberi kettős népszavazás eredménye egyaránt azt látszanak igazolni: a magyar választókat elsősorban az anyagi-jóléti kérdések érdeklik".

Az MSZP gyengeségét tavaly ügyesen kihasználó Fidesz - folytatja Pittaway - a politikai közép "materialista" napirendjére váltott át. "E húzás az MSZP súlyos vereségét eredményezte a júniusi európai parlamenti választásokon, majd a nyári válságba kergette a szocialistákat. A kettős népszavazás »nyomatása« mégis arra utal, hogy a fiataldemokraták keveset tanultak korábbi hibáikból, s ha ezen nem változtatnak, könynyen szélsőségesként állíthatók majd be a választási kampányban. E veszélyt erősíti az ellenzék taktikai agresszivitása, ebből fakadó »csőbe húzhatósága«, illetve Orbán Viktor személye. Orbán, karizmája és jó képességei ellenére, nem javítja a párt választási esélyeit, mert alakja élesen megosztja a választókat, legalább annyi embert mozgósít a párt ellen, mint a támogatására."

"A nagy pártok »konfekciópolitikája« minden korábbinál lendületesebben folytatódik - véli Török Gábor -, s ebben a verseny továbbra sem az értékválasztásokon alapuló karakteres különbségek mentén folyik, hanem a meglehetősen hasonló »termékek« minél zajosabb kínálgatásában. Nyerni a gazdasági-szociális ígéretekkel és a félelemkeltéssel lehet; bolond lenne, aki programjával nem a »jóléti közepet« célozná meg." Fricz Tamás "az MSZP marxista-osztályharcos retorikájának erősödését" várja, azt, hogy a párt "nacionalista, klerikális, soviniszta" jelzőket aggat majd az ellenzékre. Lánczi azt jósolja, hogy az "igazságosság jelszavát felváltja a »felelős kormányzás« szlogenje, melynek ugyanúgy nincs tartalma". Szerinte "egy dolog marad a kormánypártoknál: az ellenfél machiavellista gyökerű démonizálásának a gyakorlata". Akárhogy is, "a kormány voltaképpen egyetlen meghatározó feladata a választásokig hátralévő időben a kommunikáció - véli Giró-Szász, hozzátéve: - E színtéren a koalíciónak valóban nagyot kell alakítania, ha meg kívánja változtatni a 2006-os választásoknak számára kedvezőtlennek várható kimenetelét."

LŐKE ANDRÁS, PÁLMAI ERIKA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Politikusok jóslatai

Mádl Ferenc: "Családom visszakap egy férjet, apát és nagyapát" "Nagyon fontos, hazánkat is érintő kérdés az európai...

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Koreai segítséggel folytatják a keresést a Hableány áldozatai után

Koreai segítséggel folytatják a keresést a Hableány áldozatai után

Végül közel 10 milliárdból épül sportuszoda Veszprémben

Végül közel 10 milliárdból épül sportuszoda Veszprémben

A tóból kikerült haltetemek és vízi növények hevertek a városligeti Királydombnál

A tóból kikerült haltetemek és vízi növények hevertek a városligeti Királydombnál

Jól jártak a hőséggel a szúnyogok

Jól jártak a hőséggel a szúnyogok