Mi legyen a "Nagy Terv", amely megragadja az európaiak fantáziáját, s mozgósítja őket? - ez lesz az új, 25 tagú Európai Bizottság januári ülésének fő kérdése. Egyelőre nincs kilátásban olyan nagy projekt, amilyen az euró bevezetése vagy a legutóbbi, hatalmas bővítési hullám volt: a következő öt év alighanem a kicsiny, de hasznos lépések, illetve a konszolidáció jegyében telik majd.

Az Európai Bizottság (EB) két "nagyágyúja" között már az elmúlt év végén vita robbant ki arról, mi is legyen az unió immár 450 milliós lakosságának "elméjére és szívére" ható központi politikai üzenet, amikor január 26-án a Barroso-bizottság nyilvánosságra hozza és beterjeszti az Európai Parlamenthez (EP) öt évre szóló stratégiai és jogalkotási programját. Míg Barroso első számú helyettese, a kommunikációért felelős svéd Margot Wallström a "szolidaritás, biztonság, fejlődés" hármas jelszavát tenné meg az ötéves program vezérfonalául, ellenlábasa, a német Günter Verheugen - aki korábbi bővítési biztosból immár az EB vállalkozásösztönzésért felelős tagja lett - a deregulációnak és a bürokráciacsökkentésnek szentelné a következő éveket. Az EU versenyképesség-javító, úgynevezett liszszaboni programjának egyik fő letéteményeseként Verheugen átfogó programot szeretne meghirdetni, aminek keretében minden ezután születő EU-jogszabály életbe léptetése fő kritériumává tennék annak szigorú vizsgálatát, nem nehezíti-e az fölöslegesen a vállalkozások működését, sőt az egész hatályos közösségi joganyagot átvilágítanák ebből a szempontból.

Közben "fenik késeiket" az EP pártjai is. A négy legnagyobb politikai csoport már decemberben bejelentette az ötéves programmal szemben támasztott igényeit: a jobbközép Európai Néppárt versenyképesebb és biztonságosabb uniót követel, a szocialisták és a zöldek teljes foglalkoztatást, fenntartható fejlődést, valamint a tagállamok és a régiók közti szolidaritás erősítését, míg a liberálisok kívánságlistájának élén a gazdaságfejlesztés, valamint az emberi jogok védelme szerepel. Különösen az EP baloldalán tekintenek bizalmatlanul a január 26-ai programhirdetés elébe: Barroso 25 fős testületéből ugyanis - a Prodi-bizottságnál jóval kevesebb - mindössze hat tag tartozik szociáldemokrata párthoz, s a két legerősebb gazdasági tárca, a versenypolitikai és a belső piaci szabályozási gazdája (a holland Neelie Kroes és az ír Charlie McCreevy) közismerten neoliberális elveket vall.

A baloldal gyanakvását növeli, hogy Barroso december közepén már megpendítette: szerinte "modernizálni" kell az európai szociális modellt. Az új EB-elnök egyelőre nem részletezte, miként érti ezt, de már sejthető, hogy gazdasági téren két fő harci terepe lesz az idén az uniós jogalkotásnak: az egységes belső piac teljes kibontakoztatását célzó, úgynevezett szolgáltatási törvény, valamint a vegyi anyagok forgalomba hozatalát szabályozó direktíva - s mindkettő hatalmas szektorokat érint, munkavállalók és munkáltatók millióit. Az előbbi jogszabály tervezetét - amely azt célozza, hogy radikálisan lerombolja a szolgáltatások szabad áramlása elé állított, gyakran bújtatott nemzeti korlátokat - már egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta az akkori (sokak szemében szélsőségesen liberális üzletbarát) belső piaci biztos, a holland Frits Bolkestein. Csakhogy a javaslatban az európai baloldalon - különösen például Franciaországban - a jóléti állam egyik talpkövének tekintett állami közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) liberalizálásának, illetve versenyre kényszerítésének "alattomos tervét" sejtik, és azt követelik Barrosótól: vonja vissza a törvénytervezetet. A másik direktíva helyzete épp a fordított. Ezt a vegyipari vállalatok életét megnehezítő javaslatot bő egy éve az akkor környezetvédelmi EU-biztos Margot Wallström készítette, s az európai zöldek azért küzdenek, hogy a javaslat a nemzeti - köztük a magyar - vegyipari lobbik hatékony aktivizálódásának következtében nehogy a soha meg nem valósult közösségi törvénytervezetek szemétdombjára kerüljön.

A jobb- és baloldali, liberális és zöld ideológiákat összeegyeztetni hivatott Barrosóék dolgát nem könnyíti meg, hogy az előrejelzések szerint az európai gazdaság bővülése az idén alig haladja majd meg a tavalyi 1 százalékot. A növekedés lassúsága minden bizonnyal rányomja bélyegét két fontos további 2005-ös uniós fejleményre. Mindkettőben az idei első fél évet vezénylő luxemburgi EU-elnökségre hárul a kompromiszszumépítés feladata: Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő tervei szerint márciusig kialakulna az egyezség a tagállamok költségvetési deficitjét szabályozó stabilitási és növekedési paktum korszerűsített változatáról, júniusban pedig a kormányfők megegyeznének az EU 2007-2013 közötti költségvetésének sarokszámairól. Az előbbi cél elérése könnyebbnek tűnik: az EB már februárban előrukkol az elmúlt egy év vitáinak tanulságait beépítő, konszenzusközeli javaslattal. Az uniós büdzsé sokkal keményebb dió, s megeshet, hogy a második félévi brit EU-elnökséget "átugorva" csak 2006 első hónapjaiban, az osztrák EU-elnökség idején kerül pont e nehéz ügy végére.

Ha minden jól megy, márciusban az EU elkezdi csatlakozási tárgyalásait Horvátországgal, októberben pedig Törökországgal. Ehhez viszont előbb mindkét tagjelöltnek teljesítenie kell a tavaly decemberi kormányfői csúcstalálkozó által szabott feltételeket. Sokan számítanak azonban arra, hogy az idén megélénkül az EU kül- és biztonságpolitikai tevékenysége. Az első jel már tavaly december elején megmutatkozott, amikor kilencévi NATO-békefenntartás után az EU átvette ezt a feladatot Bosznia-Hercegovinában. Az unió katonai kapacitásának fejlődésében 2005 számottevő előrelépést ígér: megkezdődik a tavaly májusi megállapodás végrehajtása, amely szerint a tagállamok 2010-ig ENSZ-felhatalmazással bevethető gyorsreagálású válságkezelő haderőt fejlesztenek ki. A védelmi miniszterek tavaly novemberi előrejelzése alapján az idén elsőként Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország állít ki egyenként 1500 katonából álló - tíz nap alatt a válsághelyszínre küldhető és négy hónapig a terepen tartható - úgynevezett harccsoportot. A többi tagállam - részben egyedül, részben másokkal összefogva (Magyarország például Olaszországgal és Szlovéniával együtt) - 2007-ig állít fel további 13 ilyen harci egységet.

Az idei év emellett az EU úgynevezett új szomszédsági politikájának is a kezdő éve, aminek keretében az unió elsőként hét új keleti és déli szomszédjával köt speciális - különböző mélységű - együttműködési megállapodásokat. Ezek közül - az Ukrajnának adott "kulcspartneri" szerepen túl - a legtöbbet az Izraellel kötendő megállapodástól várják az elemzők. Ebben a dokumentumban ugyanis Izrael - történetében először - elkötelezi magát a fegyverelterjedést korlátozó nemzetközi előírások betartására.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Buffon az angol másodosztályban köthet ki

Buffon az angol másodosztályban köthet ki

Kálmán Olga már nem emlékszik, mit írt Gyurcsánynak

Kálmán Olga már nem emlékszik, mit írt Gyurcsánynak

Szijjártó is megmagyarázta, miért vétózta meg a kormány az uniós klímacélokat

Szijjártó is megmagyarázta, miért vétózta meg a kormány az uniós klímacélokat

Karácsony Gergely szereti a paprikás krumplit - beszállt a telefonos kampányba

Karácsony Gergely szereti a paprikás krumplit - beszállt a telefonos kampányba

Hogyan fejlődjünk folyamatosan? Mi az egyéni fejlődés titka?

Hogyan fejlődjünk folyamatosan? Mi az egyéni fejlődés titka?

Fülke: Találtunk egy közös pontot Brüsszel és Budapest között

Fülke: Találtunk egy közös pontot Brüsszel és Budapest között