A 2005-ös év uniós közéletének állandó jelensége lesz, ahogy a tagállamokban sorra napirendre tűzik a kormányfők által...

A 2005-ös év uniós közéletének állandó jelensége lesz, ahogy a tagállamokban sorra napirendre tűzik a kormányfők által tavaly október 29-én Rómában aláírt EU-alkotmány ratifikációját, amit semmi sem torpedózhat meg oly mértékben, mint a franciák esetleges nemje.

Egyelőre azonban minden az ideális kerékvágásban halad. A tagországok közül elsőként tavaly novemberben a litván, karácsony előtt pedig a magyar parlament fogadta el elsöprő többséggel az uniós alaptörvényt, jószerével anélkül, hogy a helyi lakosság értesült volna e tényről és a dokumentum tartalmáról. Merőben más lesz a helyzet Spanyolországban, amely február 20-án nyitja a népszavazások sorát. Ott a kormány a helyi Big Brother tévéshow szereplőitől kezdve futballsztárokon át popénekesekig mindent bevet az alkotmány népszerűsítésére, mert öt szavazópolgár közül négynek fogalma sincs, miről szól a szóban forgó dokumentum, s fennáll a kínosan alacsony részvételi arány veszélye. Az előzetes hírek szerint minden spanyol választópolgár postán kap egy magyarázó brosúrát, február 11-én pedig Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár buzdítja majd igen szavazatra a spanyol tévénézőket.

Az eredeti tervek szerint márciusban a szomszédos Portugália lett volna a második népszavazó tagállam, de a referendum időpontja kérdésessé vált, amikor múlt év végén a portugál köztársasági elnök feloszlatta a lisszaboni parlamentet, és tavaszra új választásokat írt ki. A felmérések szerint a 25 tagállam közül a portugálok hallottak a legkevesebbet az EU-alkotmányról, ez ügyben követik őket az észtek, a lettek és a svédek. Már csak ezért is szerencse, hogy a svéd politikai erők zöme nemrég megegyezett, mégsem rendeznek alkotmány-népszavazást a tekintélyes euroszkeptikus baloldali ellenzéket felmutató skandináv országban. A kormányon lévő szociáldemokraták és az ellenzéki négy jobboldali párt úgy döntött: ők elegen lesznek a parlamentben ahhoz, hogy nyélbe üssék a decemberre kitűzött ratifikációt.

A franciaországi referendumról lapzártakor még csak annyit tudni, hogy májusban lesz. Nemrégiben az Európai Parlament két közismert tagja - a francia Thierry Cornillet és a német Jo Leinen - nyílt levélben fordulat Chirachoz és Schröderhez, azt javasolva, hogy a két ország egy és ugyanazon a szimbolikus napon, mégpedig a második világháború befejezésének 60. évfordulóját jelentő május 8-án mondjon igent az EU-alkotmányra. Az persze még erősen bizonytalan, hogy a franciaországi referendummal egy időben Németországban is lehetne-e népszavazást tartani, mivel erre a német alkotmány nem ad ma lehetőséget. Hasonló a helyzet Belgiumban is, ahol még szintén nem zárult le a vita a népszavazást megengedő alkotmánymódosításról. Ha lesz is belgiumi referendum, annak kimenetele a föderális parlamentre nézve nem kötelező, az viszont valószínű, hogy még egy pusztán véleménynyilvánító referendumon is az összes tagállam közül Belgiumban lenne a legnagyobb a részvételi arány, mivel ott mindig kötelező a szavazás.

Egyes elképzelések szerint egyébként a Benelux országok is egy napon szavaznának vagy ratifikálnának, ám még Hollandiában sem dőlt el sem az időpont, sem a referendum ténye. A számottevő euroszkeptikus politikai erőkkel küzdő tagországokban - mint például Dániában, Csehországban vagy Nagy-Britanniában - nagy valószínűséggel 2006-ra halasztják a döntést az esetleges népszavazásról, bevárva az igenek idei dominóját.

A felteendő kérdés pontos megfogalmazása azonban önmagában sem egyszerű kormányzati feladat. A britek már most tudják, hogy arra a kérdésre kell majd válaszolniuk igennel vagy nemmel: "Elfogadja-e ön az európai alkotmányt?" A portugál kormány viszont kissé meglepődött, amikor kiderült: a szavazópolgárok több mint fele nem érti a referendumkérdést, amely így szólna: "Egyetért-e ön az Alapvető Jogok Chartájával, a minősített többségű szavazás szabályaival és az EU új intézményi kereteivel oly módon, ahogy ezeket az európai alkotmány meghatározza?"

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Hetilap

Sok kicsiny lépés

Mi legyen a "Nagy Terv", amely megragadja az európaiak fantáziáját, s mozgósítja őket? - ez lesz az új, 25 tagú Európai Bizottság januári ülésének fő kérdése. Egyelőre nincs kilátásban olyan nagy projekt, amilyen az euró bevezetése vagy a legutóbbi, hatalmas bővítési hullám volt: a következő öt év alighanem a kicsiny, de hasznos lépések, illetve a konszolidáció jegyében telik majd.

Nagyon hasznos funkció került a Google Dokumentumokba

Nagyon hasznos funkció került a Google Dokumentumokba

Szándékosan süllyesztettek el egy repülőt Törökországban

Szándékosan süllyesztettek el egy repülőt Törökországban

Gulyás Gergely: Minden magyar felelős minden magyarért

Gulyás Gergely: Minden magyar felelős minden magyarért

Ezekkel a számokkal nyert valaki 72 millió forintot

Ezekkel a számokkal nyert valaki 72 millió forintot

Kidőlt fák, leszakadt vezetékek maradtak a vihar után

Kidőlt fák, leszakadt vezetékek maradtak a vihar után

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája