Legfőbb ideje, hogy a politikusok és a gazdasági vezetők végre ne csak zöld világvége-próféták sirámainak tekintsék az energiaforrások véges voltára utaló jelzéseket, hanem készüljenek fel az olaj utáni korszakra - figyelmeztetnek a Deutsche Bank kutatói. Elemzésükből kiviláglik: Magyarország az Európai Unió sereghajtója az alternatív energiaforrások alkalmazásában.

"Négy ezredév után a Nap kihűl" - figyelmeztet a falanszterbeli tudós Az ember tragédiájában. Madách tulajdonképpen optimista volt: "E négy ezredév hát a mienk, / Hogy a Napot pótolni megtanuljuk" - szabott viszonylag tág időkeretet a véges energiaforrások kiapadására való felkészülésre. A valóságban ugyanis ennél kevesebb áll rendelkezésre - ha nem is a Napot, de a jelenlegi első számú civilizációs energiahordozókat, nevezetesen a szénhidrogéneket illetően. Kőolajból 43, földgázból pedig 64 év - legalábbis erre a következtetésre jutottak Európa egyik legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank (DB) kutatási részlegének elemzői.

Perspektívák az olajkorszak után - a közelmúltban Berlinben bemutatott jelentésüknek e címet adták, mivelhogy meggyőződésük szerint belátható időn belül lezárul az emberiség gazdaságtörténetének az a korszaka, ami az olajhoz és a gázhoz kötődik. Hogy ez pontosan a megadott 43, illetve 64 év lesz-e, azon lehet még vitatkozni, már csak a kiszámítási módszer következtében is. Az alig több mint négy, illetve hat évtized meghatározása ugyanis statikus viszonyokat feltételezve történt, vagyis a mai fogyasztás alapján, illetve azokat a mai készleteket figyelembe véve, amelyeket a jelenleg ismert módszerekkel ki lehet termelni. Ha tehát időközben ma még ismeretlen új olaj- vagy gázmezőkre találnak, illetve új kitermelési módot fejlesztenek ki, az időhatár kitolódhat. De nem sokat. Olaj esetében húsz-harminc évvel, a gáznál harminc-negyven évvel. Ennél több haladék nemigen lesz.

Ráadásul az addig eltelő idő sem lesz éppen problémamentes. Egyrészt azért, mert a készletfogyás előrehaladtával jelentős drágulás következhet be. Akár már rövid távon is. Josef Auer, a DB kutatója, a jelentés összeállítója tanulmányának ismertetésekor úgy vélte: tíz év múlva akár a 60 dolláros hordónkénti olajár is elképzelhető. A fejlett ipari országokat tömörítő OECD-ből származó termelés csökken - a kutatók előrejelzése szerint 2030-ig a jelenlegi napi 21,1 millió hordóról 12,7 millióra -, ugyanakkor az OPEC részesedése alapvetően meghatározóvá válik: napi 28,2 millió hordó helyett 64,8 millió hordóval az akkori világtermelés 53 százaléka lesz a kezükben (a jelenlegi 37 százalékkal szemben). Az olaj tehát, legalábbis egy időre, minden eddiginél inkább stratégiai kérdés, s ezzel kapcsolatban Josef Auer külön felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a 2030-ra várható 64,8 millió hordóból 51,8 millió az Öböl menti országokból származik majd, ami a térség politikai instabilitásának ismeretében csak tovább növeli a függőséget.

Ebből a helyzetből kétféle módon lehet szabadulni: új energiaforrások felkutatásával és takarékoskodással. Az olajfüggőséget mérsékelni hivatott "új" források közül kettő már ismert. Az egyik a szén, amelynek reneszánszát várják a kutatók. Már csak azért is, mert annak tartalékai - az olajéhoz hasonló módszerrel történő számítások alapján - kétszáz évre elegendőek. A másik egy sajátos német probléma, az atomerőmű. A jelenleg kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíció a zöldek nyomására keresztülvitte ugyan Németországban az atomenergia visszaszorításának, az erőművek 2020-ig terjedő, fokozatos leállításának a programját, ám - Norbert Walternek, a DB vezető elemzőjének jóslata szerint - "ha 2006-ban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) úgy dönt, hogy megnyeri a választásokat, akkor ezt újra lehet gondolni". Walter ezzel egyrészt arra utalt, hogy szerinte csupán a CDU elszántságán múlik a két év múlva esedékes választások kimenetele, másrészt arra, hogy ebben az esetben Angela Merkel személyében egy eredetileg fizikus végzettségű politikus kerülhet az ország élére, aki talán nem tart annyira a nukleáris energiától, mint a zöldek.

A takarékoskodás sem egyszerű dolog. Walter szerint hiába csinálta meg az Audi az A2-es típust, ami elmegy 100 kilométert akár 3,5 liter dízellel is, ha az emberek nem ezt keresik. Amerikában szemmel láthatóan sem az autóipar, sem az autósok nem veszik komolyan, hogy egyszer kiapadhatnak a benzinkutak. Ráadásul - állítja Walter - Kínában is a nagy fogyasztású nagy kocsi számít igazán autónak, ami azért veszélyes, mert ott éppen most fejlődik robbanásszerűen a motorizáció.

De nem csupán ez, hanem az egész kínai és indiai gazdasági boom is kihívást jelent a világ energiagazdálkodása számára: a gyors gazdasági növekedés által szított étvágy egyrészt az égbe tornázhatja az árakat, másrészt új lehetőséget is teremthet. Ha ugyanis sikerül ott egyből a kedvezőbb hatásfokú erőműveket meghonosítani, az jelentős előrelépés lenne a hatékony energiagazdálkodás felé. E téren a harmadik generációs - a korábbinál kevesebb uránt fölhasználó és jóval biztonságosabb - atomerőművek, illetve az alacsony károsanyag-kibocsátású szénerőművek terén látnak lehetőséget a kutatók.

A megújuló energiaforrások - a víz-, a szél-, valamint a bio- és a napenergia - részarányának a növelését fontosnak tartják a DB elemzői, ám egyáltalán nem optimisták ezzel kapcsolatban. Elsősorban azért nem, mert a megújuló energiafajták jóval drágábbak a ma még rendelkezésre álló olajnál és gáznál. Más lenne a helyzet, ha az energiahordozók árának tükröznie kellene az úgynevezett externáliákat, az általuk okozott társadalmi költségeket is. Még az e tekintetben aránylag jól álló Európai Unió átlagában is maximum 21 százalékra várható a megújuló energiaforrások részaránya az elektromosenergia-termelésben az évtized végére. A DB kutatói szerint Magyarország 3,6 százalékos részarányával abszolút sereghajtó lesz a 25 EU-tagállam között.

A hidrogéncella mint energiahordozó - s napkollektorokkal párosítva mint lehetséges új energiaforrás - egyelőre inkább kuriózum, a szabályozott magfúzió pedig a kutatók következtetése szerint ebben az évszázadban aligha lesz ipari szinten hozzáférhető technológia. Csodákra - így a DB elemzői - nem lehet számítani; legfőbb ideje alaposan fölkészülni az olaj utáni korszakra.

WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Videó: A londoni metrón lökött a sínekre embereket egy férfi, életfogytiglant kapott

Videó: A londoni metrón lökött a sínekre embereket egy férfi, életfogytiglant kapott

Börtönbe küldenék egy termékbemutató szervezőjét

Börtönbe küldenék egy termékbemutató szervezőjét

Letiltotta a Facebook az ikonikus Led Zeppelin-lemezborítót

Letiltotta a Facebook az ikonikus Led Zeppelin-lemezborítót

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Lemondott az amerikai határőrizeti szerv feje

Lemondott az amerikai határőrizeti szerv feje

De vajon biztonságban van, akinek Huawei gépe van?

De vajon biztonságban van, akinek Huawei gépe van?