Vonzó befektetési lehetőséggé vált az áramtermelés a megújuló energiaforrásokból, miután szeptember 1-jei hatállyal kilowattóránként 23 forintos áron kötelező az áram átvétele. Az üzletre rástartoló lobbik máris egymásnak estek.

Sajátos vagyongazdálkodásba kezdett Vas megye legnépesebb falva. A 3617 lakosú Vép azzal büszkélkedhet, hogy száz évre visszamenőleg ott mérték a legtöbb szeles órát az egyébként is cúgos megyében. Fogták hát magukat a település vezetői, és összeállva három helybéli tanáremberrel meg egy gödi villamosmérnökkel, s a természet adta vagyonra alapozva megépítették Magyarország első olyan szélerőművét, amely egyötöd részben közösségi tulajdonban van. A 3 millió forintos jegyzett tőkéjű Szélerő Vép Energiatermelő Kht. eladja a megtermelt energiát a helyi áramszolgáltatónak, és a társtulajdonosok tisztes haszna mellett kiváltja a település éves szinten több mint 6 millió forintos közvilágítási számláját - ecseteli a vállalkozás előnyeit Varga Gyula polgármester. A 230 millió forintos beruházás, amely idővel húszturbinás szélerőműparkká bővül, a vépiek szerint - és ha a szél is úgy akarja - öt-hat év alatt térül meg. Annál is inkább, mert a nyáron módosított villamosenergia-törvény szeptembertől kötelezővé teszi a megújuló energiaforrásokból - így a szélből, biomasszából, geotermiás és napenergiából - termelt áram átvételét, méghozzá az eddigi 18,70 helyett kilowattóránként 23 forintos áron.

HVG
Tuti buli - mondhatná erre bárki, ám az ördög ezúttal is a részletekben bújik meg, vagyis a törvény végrehajtási rendeletében, amely már egy hónapos késésben van. Az első változatát ugyanis ízekre szedték a piaci szereplők, mondván, az tökéletesen ellentétes a megújuló energiaforrások elterjedését szorgalmazó uniós irányelvekkel s magával a villamosenergia-törvénnyel. A gazdasági tárca javaslata ugyanis azt tartalmazta, hogy az engedélyezési folyamatot felügyelő Magyar Energia Hivatal (MEH) a kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét akár nulla megawattórában is meghatározhatja, és a megállapított mennyiség átvételére csak öt évig van garancia. Tökéletes jogbizonytalanság - mondja erre a Megújuló Energia Ipari Társaság ügyvezetője, Takács Gábor, hiszen a jogszabály nem határozza meg, mi alapján véleményezi a termelőiengedély-kérelmet az energiaellátás rendszerét irányító Mavir Rt., és milyen szempontok alapján hozza meg döntését a MEH. Mint az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület programvezetője, Kazai Zsolt finoman megfogalmazta, a hiányos szabályozás megteremti a lehetőséget az elfogult döntésekre.

Márpedig az egymásnak feszülő érdekek erőteljes lobbizást vetítenek előre. A szélenergia pártolói például azt kifogásolják, hogy a Mavir csak akkor engedi be a rendszerbe az új termelőket, ha napra lebontva 15 perces pontossággal úgynevezett menetrendet készítenek. Ha pedig az erőművek az előre megadott mennyiségnél több vagy kevesebb energiát állítanak elő, akkor akár 100 millió forintos bírsággal is sújthatják őket. Az időjárást ilyen pontosan nem lehet előre jelezni - érvelnek -, ráadásul más országokban, így például Dániában, Németországban vagy Spanyolországban az előrejelző berendezéseket maga az energiarendszer irányítója működteti. „Attól még, hogy elkötelezett vagyok a zöld energia mellett, nem kell összerombolni az elektromosenergia-rendszert" - védi saját felségterületét a Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója, Tombor Antal. „A tőke farizeus pofával azt mondja, hogy zöld, miközben a nyugdíjasok pénzéből támogatják" - toldja meg Tombor a karakteres véleményt, utalva arra, hogy a zöld áram 23 forintos átvételi ára 9-10 forinttal több, mint az átlagár, és az erre fordított támogatást, amely 2004-ben 16 milliárd, 2005-ben pedig 25 milliárd forint, a fogyasztók fizetik meg az áram árában.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megújuló energiák egyelőre cseppet sem járulnak hozzá az árak mérsékléséhez. Amire persze a termelők azt mondják, hogy a fosszilis és az atomenergia áránál viszont nem veszik figyelembe a környezeti károkozást. A Mavir számára mindenesetre a rendszer szabályozhatósága az elsődleges szempont, amihez szerintük legfeljebb 200-400 megawattórányi szélenergia engedhető be, jóllehet a befektetők sorra adják be az igényeket az ennek többszörösét megtermelő szélturbinák telepítésére. A problémát az okozza, hogy a szél szeszélye folytán az áramtermelés egyik pillanatról a másikra leállhat, miközben nincsenek olyan tárolókapacitások, amelyek képesek lennének kiegyenlíteni az áramtermelés ingadozását.

A nagy helyezkedés közepette a „szelesek" árgus szemekkel figyelik a „biomasszásokat", és fordítva. Magyarországon jelenleg a megújulóenergia-termelés mintegy kétharmadát a biomassza-erőművek adják, közülük is alapvetően három, korábban szenes erőmű: a pécsi, az ajkai és a kazincbarcikai. Az Energia Klub szakértője egyenesen aggályosnak tartja a működésüket, mert tudomása szerint az általuk felhasznált alapanyag jelentős része nem energiaültetvényekről vagy hulladék fából származik, hanem közvetlenül az erdészetekből. Az érintettek természetesen visszautasítják a vádakat. A kazincbarcikai erőművet üzemeltető, amerikai tulajdonosi hátterű AES Hungary beruházási igazgatója, Vécsi György felháborodottan tette fel a kérdést: ki gondolja azt, hogy bárki eladná nekik a bútorfa köbméterét 10 ezer forintért, ha másutt 50 ezer forintot is megadnak érte. Állítása szerint a biomassza náluk erdészeti hulladékot, fűrészport, napraforgót jelent, miközben új technológiákkal kísérleteznek, pár száz hektáron már energiafüvet termesztenek. Az erőművi technológiákkal foglalkozó EGI Energiagazdálkodási Rt. Energia- és Környezetgazdálkodási Irodájának vezetője, Lontay Zoltán ugyanakkor a három nagy biomasszás megítéléséhez azt is hozzáteszi, hogy a hagyományos erőművek átalakításával megawattonként mindössze 50 millió forint a fajlagos beruházási költség, míg zöldmezős beruházásként ennek a tízszeresébe kerül egy biomasszás erőmű építése, miközben a támogatás egyenlő mértékben illeti meg őket. Igaz, Lontay a szélerőművekről is lerántja a leplet: a turbinák zajosak, elcsúfítják a tájat, megölik a madarakat, és a kiszámíthatatlanságuk miatt olyan óriási erőműveket kell folyamatosan melegen tartani, mint a dunai vagy a tiszai.

Az egymásra mutogatás ezzel persze nem ér véget, hiszen a megújuló energiaforrások hasznosítói azt sérelmezik, hogy hátrányos helyzetben vannak a gázüzemű kiserőművekkel szemben, amelyek az ártámogatás 60 százalékát viszik el, a hulladékégetők pedig arra panaszkodnak, hogy számukra egyáltalán nem írják elő a kötelező átvételi árat. Egyesek pedig azt kifogásolják, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításáért felelős miniszterelnöki megbízott, Gőgös Zoltán az agrárérdekek irányában elfogult. Bár a szocialista képviselő a HVG kérdésére visszautasította a feltételezést, ám nem rejtette véka alá, hogy a szélerőművek létrehozását elsősorban pénzügyi befektetésnek tartja, amelynek során a külföldön gyártott szerkezetek és a minimális munkaerőigény miatt a legkevesebb a magyar hozzáadott érték, szemben a hazai növénytermesztésre épülő biomasszás erőművekkel.

Egyvalamiben azonban mindenki egyetért: miután az ígéretek ellenére egyelőre nem született meg az ország energiapolitikai koncepciója, ezért most a gombhoz kell varrni a kabátot. A Megújuló Energia Ipari Társaság ügyvezetője szerint, amíg nem határozzák meg, hogy Magyarországon hány megawatt áramot termeljenek megújuló energiából, és ez a mennyiség miként oszoljék meg az egyes energiafajták között, addig a kedvező átvételi árakra rástartoló beruházók közül nem feltétlenül azok fognak kapacitáshoz jutni, amelyek valóban környezetbarát és olcsó energiát állítanak elő. A piaci szereplők szerint ezért húzódik a villamosenergia-törvény végrehajtási rendeletének a megalkotása is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Minden harmadik sofőr rosszul, vagy egyáltalán nem indexel Ausztriában

Minden harmadik sofőr rosszul, vagy egyáltalán nem indexel Ausztriában

A Czeglédy nélküli Czeglédy-per vádlottjainak fele egyezséget kötne

A Czeglédy nélküli Czeglédy-per vádlottjainak fele egyezséget kötne

Minél több pénz van benne, annál inkább visszaadjuk a talált tárcákat

Minél több pénz van benne, annál inkább visszaadjuk a talált tárcákat

Azzal fenyegetőzött egy 63 éves férfi, hogy épületeket fog felrobbantani

Azzal fenyegetőzött egy 63 éves férfi, hogy épületeket fog felrobbantani

Leeresztették a szolnoki strand nagymedencéjének vizét egy fürdőző miatt

Leeresztették a szolnoki strand nagymedencéjének vizét egy fürdőző miatt

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban