A korábban már államfôjelöltként is szóba került Bihari Mihály áll november közepétôl az Alkotmánybíróság élén. Az egykor számos jelenlegi ellenzéki politikust is oktató professzor hivatalba lépése után megszûnhet az a blokád, amit az eddigi, Holló András irányította testület körül alakított ki a vezetô jobboldali párt.

Nem a rangidős, de nem is a többség által talán legalkalmasabbnak vélt bírót választotta meg sorrendben negyedik elnökévé kedden az Alkotmánybíróság (AB). A posztjáról bírói mandátumának lejárta miatt négy hét múlva távozó Holló András székét november 13-án az a Bihari Mihály foglalhatja el, aki az AB tagjai közül életútja alapján formálisan talán a legkevésbé felel meg az igazságszolgáltatásban elvárt pártatlanság követelményének.

Az új elnökről köztudott, hogy korábban három pártban is megfordult (MSZMP, MDF, MSZDP), mi több, 1994 és 1998 között egy másik hatalmi ágnak, a parlamentnek is tagja volt a szocialisták padsoraiban. Minden ellene szólni látszó biográfiai adat dacára Bihari mindmáig afféle hídembernek minősül, akit tulajdonképpen valamennyi politikai tábor hiteles személyiségként fogad el. Nem a jobboldalon és nem is az SZDSZ-en múlt, hogy a pesti joghallgatók több generációját is oktató, 62 éves bíró pár hónappal ezelőtt nem került az állami hierarchia még magasabb posztjára. Az egykori reformkommunista politológus (akinek szociológusi munkacsoportjában dolgozott például egykor friss diplomásként Áder János, a Fidesz-MPSZ jelenlegi frakcióvezetője) augusztus óta minden bizonnyal már a Sándor-palota lakója volna, ha tavasszal az MSZP vezetése komolyan veszi a párt népi baloldali szárnyának javaslatát, s Szili Katalin alternatívájaként, kettes számú jelöltként Bihari mögött is felsorakozik. Az új AB-elnök, akinek eddig hatéves bírói működését többnyire a középutasság jellemezte, mellesleg igazi self-made-man. Horn Gyula után ő lesz a második olyan vezető közjogi méltóság a harmadik köztársaságban, akinek már iskolai karrierje sem volt nyílegyenes: a villamoskalauz szülők házasságából származó leendő AB-elnök eredetileg egy józsefvárosi kisiparosnál a kárpitosszakmát tanulta ki, s csak 23 évesen, esti tagozaton szerezte meg az érettségi bizonyítványt.

HVG
A keddi elnökválasztás, úgy hírlik, minden tekintetben eltért a kétes jogi praktikákkal befolyásolni próbált 2003. évi elnökválasztástól, amikor a távozó Németh János utódjául végül is az addigi második embert, Holló Andrást választották meg a bírák. A jelenlegi elnökhelyettes, a Hollóval szemben 2003-ban alulmaradt Erdei Árpád, a mostani szavazás előtt már nem ambicionálta az elnöki megbízatást. A jobboldali jelöltként még 1998-ban a testületbe jutott, egyébként meglehetősen mogorva ember hírében álló Erdei (akinek elnökhelyettesi mandátuma csak jövő júliusban jár le) valószínűleg felmérte, hogy a bíróság további négy konzervatív tagjának szavazataira sem számíthat maradéktalanul.

Az AB egy másik bíráját, az 1999-ben hatpárti konszenzussal jelölt Kukorelli Istvánt az elmúlt hetekben ugyanakkor jobb- és baloldali AB tagok egyaránt kapacitálták: vegye át ő a testület irányítását. Az 53 éves professzor azonban - egy apró megingást leszámítva, amikor néhány közjogi méltóság s más állami vezető is megkísérelte rávenni az elnökválasztáson való indulásra - szilárdan ellenállt az unszolásnak. Az egyik legkarakteresebb bírónak számító Kukorelli, aki polgárbarát álláspontjával az elmúlt években több ízben is kisebbségben maradt állambarát álláspontra helyezkedő kollégáival szemben, nyilvánvalóan számot vetett azzal, milyen helyzetbe kerülne az AB élén. „Személyét egy elnökválasztáson sokan támogatták volna, a határozattervezeteit a napi munka során viszont már csak kevesen szavazták volna meg" - érzékeltette Kukorelli dilemmáját a HVG-nek egy, a testület belső erőviszonyait ismerő szakértő. Ilyen körülmények között a többség számára az optimális megoldás az elnöki posztot ambicionáló Bihari megválasztása volt, őt nyilvánvalóan Kukorelli is támogatta, hiszen a két jogtudóst több évtizedes szakmai barátság köti össze. Az új elnök - akit a HVG értesülései szerint kedd reggel 8:2 arányban választottak meg (a két másik voksot állítólag Erdei kapta) - első sajtótájékoztatóján programjából azonban semmit sem árult el. Mint mondta, erről elsőként bírótársait fogja tájékoztatni hivatalba lépését követően.

HVG
Ami a Holló vezette harmadik AB-t illeti, e testülethez egy ideig több szakértő is komoly reményeket fűzött. A Németh János nevével fémjelzett formalista (vagyis az eljárási szabályok betartása fölött éberen őrködő) alkotmánybíráskodás után sokan arra számítottak, hogy az eddigi testület a Sólyom László vezette első AB nyomdokában haladva bátran vállalkozik majd a hazai alkotmányjog továbbfejlesztésére, új jogdogmatikai tételek kidolgozására. E tekintetben szakmai körökben ma már szinte általánosnak tűnik a csalódottság. Néhány irányadó döntés azonban kétségkívül fűződik a harmadik AB rövid történetéhez: a bírák először nyilvánítottak például közjogi szempontból érvénytelenné egy jogszabályt (a parlament által 2003-ban elfogadott kórháztörvényt), miközben precizírozták egyrészt a rendőri lőfegyverhasználat, másrészt az államfői vétójog szabályait is. A konszolidált alkotmányvédelemre berendezkedett - vagyis az alapító atyák által már kidolgozott érték- és eljárási rendet követő - Holló-féle testület komoly erőfeszítéseket tett a korábban felhalmozódott ügyhátralék ledolgozására is.
A harmadik AB elnökének többször hangoztatott szándéka ellenére a bírák az elmúlt két évben nem tudták ugyan maradéktalanul felszámolni az 1990-es évekből megörökölt restanciát, ám kisebb létszámuk dacára több ügyet fejeztek be, mint a Németh-bíróság (lásd ábránkat a 119. oldalon). 2003 és 2005 között a Donáti utcában olyan aktákat is lezártak (például elvégezték az 1994-es rendőrségi törvény alkotmányossági kontrollját), amit a korábbi testületek folyamatosan tologattak maguk előtt. Tény ugyanakkor az is, hogy Hollónak épp a legrégibb adósságot nem sikerült ledolgoztatnia: a művi megtermékenyítés szigorú szabályait megkérdőjelező, még 1992-ben keltezett beadványra továbbra sem született meg a válasz.

A harmadik AB teljesítményének értékelésekor érdemes számításba venni azt is, hogy a testület csaknem mindvégig egyfajta politikai blokád alatt működött. A törvényben előírt 11 fő helyett a bíróságnak 2004 áprilisáig, illetve decemberéig csak tíz, majd kilenc tagja volt, az idén pedig egészen szeptember végéig a minimális nyolc fővel kényszerült dolgozni. A fiataldemokraták parlamenti csoportja a törvényi előírások ellenére nem volt hajlandó ugyanis új bírákat küldeni a testületbe. Hogy a blokád valamiféle törlesztés lett volna azért, amiért a baloldal még 1996-ban nem választotta meg a Holló Andrással párhuzamosan jelölt konzervatív Bruhács János professzort alkotmánybírónak, ezt mindmáig csak valószínűsíteni lehet. Az eddigi elnök helyzetét mindenesetre tovább bonyolította, hogy a harmadik AB mindvégig szélsőségesen megosztott testület volt. A bíróság tagjai - a HVG összesítése szerint - az elmúlt két évben négyszer olyan gyakran jelentettek be különvéleményt (összesen 61 alkalommal), mint elődeik hasonló időszak alatt.

Mindent egybevetve, a Holló-bíróság megítélése nemcsak a szakértők, hanem a közvélemény előtt is ellentmondásosan alakult. Miközben a testület korábban soha nem látott tempót diktált (maga az elnök ötször annyi eljárásban volt előadó bíró, mint közvetlen elődje, Németh János), a bíróság renoméja mégis csökkent: az AB bizalmi indexe az utóbbi fél évtizedben 69-ről 65 százalékpontra esett vissza például a Medián adatai szerint. A bizalomvesztésben a legnagyobb vihart kavart ítélet is szerepet játszhatott, hiszen a bírák mindmáig nem tudták világosan megmagyarázni, hogy a parlament által 2002 végén liberalizált drogtörvényt (amely még azt követően is Európa egyik legkeményebb kábítószeres jogszabálya volt) miért kellett az AB-nak később - a parlament törvényalkotói kompetenciáját is megkérdőjelezve - újra megszigorítania.

BABUS ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Matteo Salvini az amerikai alelnökkel találkozott, de Trumpnak udvarolt

Matteo Salvini az amerikai alelnökkel találkozott, de Trumpnak udvarolt

Olcsó és egész vállalható külsejű ez az Oroszországban készülő kínai divatterepjáró

Olcsó és egész vállalható külsejű ez az Oroszországban készülő kínai divatterepjáró

Tett egy nagyon szimpatikus gesztust a Pride-nak a Queens of the Stone Age

Tett egy nagyon szimpatikus gesztust a Pride-nak a Queens of the Stone Age

A Fradi 17 milliárdnyi közpénzt kapott tavaly

A Fradi 17 milliárdnyi közpénzt kapott tavaly

Szürreális alkotás született: valaki összevágta a Csernobil főcímét Jóbarátok-stílusban

Szürreális alkotás született: valaki összevágta a Csernobil főcímét Jóbarátok-stílusban

Nem győzték meg a bölcseket Orbán válaszai

Nem győzték meg a bölcseket Orbán válaszai