Kinek a kormánya lenne a szolidárisabb - ebben licitált egymásra a volt és a jelenlegi kormányfő a választások előtti utolsó évértékelő beszédében. Orbán Viktor politikai talk-show-jában, illetve Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédében két kormányzati filozófia ütközött meg, miközben ugyanazt az ígéretcsapdát kerülgették.

HVG
Olyan országban élünk, ahol semmi nem az, aminek látszik - figyelmeztetett Orbán Viktor, az évértékelő beszédek műfajának magyarországi meghonosítója két évvel ezelőtti előadásában. S valóban, múlt vasárnap Orbán, aki immár hagyományosan a parlamenten kívül (ezúttal a budapesti Syma-csarnokban), illetve hétfőn Gyurcsány Ferenc, aki ismét az Országgyűlésben évértékelt, mintha nem is ugyanarról az országról beszéltek volna. Amit az egyik kicsinek, törpének látott, illetve láttatott, az a másik szemében nagynak, óriásnak tűnt, ahol az egyik kétséget, kishitűséget vélt fölfedezni, ott a másik önbizalmat, a sikerbe vetett szilárd hitet tapasztalt.

A legutóbbi közvélemény-kutatások tanúsága szerint (HVG, 2006. január 28.) a két nagy párt szavazótábora stabilizálódott, így a ma még bizonytalan választók döntésén, illetve a pártok mozgósítási képességén múlik az MSZP, illetve a Fidesz sikere. Minden jel szerint ebből az alaptételből indult ki mindkét politikai tömörülés vezetője. Az alapvető különbség a két beszéd között leginkább abban mutatkozott meg, hogy mindketten tették a dolgukat: míg Gyurcsány következetesen kormányzati, Orbán mindvégig alapvetően ellenzéki pozícióból fogalmazott.

A miniszterelnök általánosságban elégedettnek mutatkozott a jelenlegi kormányzati ciklusban történtekkel, a részleteket tekintve ugyanakkor egyfajta törvény-előterjesztőként viselkedett. Miközben konkrét törvénymódosításokat, kormánydöntéseket helyezett kilátásba (Magyar Vállalkozók Bankjának létrehozása, államháztartási reform), egy olyan felelős miniszterelnöknek igyekezett mutatkozni, aki - ígérjen riválisa akár tejjel-mézzel folyó Kánaánt is - gátat akar szabni a fedezet nélküli ígérgetéseknek. Azt a szuggesztívnek éppenséggel nem nevezhető, ámde annál racionálisabbnak tűnő eszmefuttatást azonban, hogy logikailag egymást kizáró dolgokat követel, illetve ígér az ellenzék, amikor egyszerre szorgalmazza az állami újraelosztás növelését (több kedvezményes hitel és támogatás), a közterhek radikális csökkentését, illetve azt, hogy eközben ne növekedjen tovább az államadósság, a miniszterelnöki beszéd második, sikerpropaganda-fejezete „kompenzálta". Gyurcsány - a páholyba meghívott vendégek bemutatásával - „kis színeseken", személyes történeteken keresztül igyekezett illusztrálni, hogy állami mankó nélkül is létezhet siker és boldogulás. Beszédének az az általánosabb üzenete, miszerint a kormányzati erők egyik legfőbb felelőssége az, hogy a piacgazdaságban se vesszen ki a társadalomból a szolidaritás, programadó nyilatkozat helyett mégis inkább egyszerű reflexióként hatott: Orbán előző napi beszédében ugyanis azt hangoztatta, a következő kormánynak a „szolidaritás kormányának" kell lennie.
Alapvetően példálózó jellegű volt Orbán beszéde is, az ellenzék vezére azonban mindvégig jóval gyakorlatiasabb megközelítést alkalmazott, mint másnap szónokló riválisa. Orbán ezúttal is abból az - 1998-ban, még miniszterelnök-jelöltként, Helmut Kohl német kancellártól kapott - intelemből látszott kiindulni, hogy a szavazók többsége nem pártot választ, csupán megoldást keres a gondjaira. A Fidesz-elnök ezért, kerülve a nagyobb elvi, ideológiai eszmefuttatásokat, elsősorban konkrét problémákra igyekezett megoldásokat kínálni, megismételve azokat a választási ígéreteket, amelyeket az értékelést megelőző országjáró road-show-ja különböző állomásain jórészt már tesztelt (járulékcsökkentés, családi adózás, otthonteremtési támogatások visszaállítása, 14. havi nyugdíj). Csupán a legfőbb kérdés maradt nyitva: kormányzati pozícióba kerülve miként valósítaná meg ezeket.

Az MSZP 2002-es választási ígéreteit középpontba állító ellenzéki „emlékeztető kampány" szerves folytatásaként Orbán ezúttal is elsősorban azokat a rétegeket - nyugdíjasok, alkalmazottak, cigányok - igyekezett megszólítani, amelyekben a legnagyobb az esélye a bizonytalanok megnyerésének. Az elmúlt hetekben már jól bevált recept alapján próbálta erősíteni a jövővel kapcsolatban amúgy is megfogalmazódó félelmeket, miközben ismét számon kérte, hogy Magyarország már nem a vállalt nemzetközi normák biztos betartója, hanem megbízhatatlan, normaszegő, konfliktusos helynek számít a régióban.

Tavalyi, körcsarnokbeli „járkálós" évértékelését továbbfejlesztve a Fidesz-elnök ezúttal olyan koreográfiát és kulisszákat választott, amelyekben minden azt szolgálta, hogy az üzenet még a kereskedelmi televíziók beszélgetős és vitaműsorain szocializálódott egyszerűbb közönség számára is könnyen „átjöjjön". Már a beszéd e külsőségei is látványosan ellenpontozták Orbán szereplését és Gyurcsány hétfői, a parlamentáris beszédek keretei között, Sólyom László államfő jelenlétében elmondott, az ellenzéknek válaszlehetőséget felkínáló, kicsit „értelmiségiesebb" beszédét. Orbán produkcióját - korábbi, még miniszterelnökként elmondott, vigadóbeli szónoklatainak „emelkedettségével" szemben - ezúttal is a „közétek tartozom" érzékeltetése dominálta. Ám míg a Fidesz-elnök az elmúlt években - immáron ellenzéki vezetőként - tartott évértékelő beszédeiben gyakran szórakoztatta hallgatóságát az érdemi mondandójába szőtt anekdotikus elemekkel, ezúttal erősen megritkultak a hangulatfestő elemek, elmaradtak a közönség megnevettetését szolgáló poénok. Az időnként teljesen széteső „beszélgetés" is jelezte, hogy a Fidesz elnökét blokkolhatja a teher: megtartani pártja az elmúlt napokban a statisztikai hibahatárra szűkült előnyét. Azt az 1997 őszén, a termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatos népszavazási kezdeményezés vitájában elhangzott kijelentését például, hogy „megnyert meccset döntetlenre ne adjunk!", ezúttal némileg görcsösebbre cserélve azt hangoztatta: számára a részvétel nem, csak a győzelem elfogadható eredmény.

A Fidesz-elnök beszédéből kikerekedő világkép sok tekintetben azt a késő Kádár-kori „biedermeier szocializmust" (Konrád György egykori kifejezése) idézte, amelyben egy mérsékelt tekintélyuralom nyújtotta biztonság lehet az ára a vadkapitalizmus szigorú versenyfeltételei korlátozásának. Gyurcsány ezzel szemben visszatérni látszott a - korábban Medgyessy Péter által is sokat emlegetett, ám meglehetősen homályos - „köztársasági" eszme hangoztatásához. A közbeszéd tematizálására alkalmas bejelentéseket ugyanakkor alighanem mindkét szónok későbbre - a következő hetekben esedékes miniszterelnök-jelölő pártkongresszusok utánra - tartogatja.

DOBSZAY JÁNOS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mint egy gyári munkás a szabadnapján - mitől volt annyira unalmas a divat az 50-es években?

Mint egy gyári munkás a szabadnapján - mitől volt annyira unalmas a divat az 50-es években?

Szél Bernadett megkérdezte Orbánt, miért ment el a diktatúrát pártoló brazil elnök beiktatására

Szél Bernadett megkérdezte Orbánt, miért ment el a diktatúrát pártoló brazil elnök beiktatására

Orbán is felbukkan a Putyin és Trump orosz maffiás kapcsolatairól szóló könyvben

Orbán is felbukkan a Putyin és Trump orosz maffiás kapcsolatairól szóló könyvben

Váratlan fordulat: nem a befutónak hitt Burány Béla lett a Honvédkórház sürgősségijének a vezetője

Váratlan fordulat: nem a befutónak hitt Burány Béla lett a Honvédkórház sürgősségijének a vezetője

Budapest az európai sportfőváros, el is megy rá 200 millió forint

Budapest az európai sportfőváros, el is megy rá 200 millió forint

Csúcstámadás: minden eddiginél erősebb processzort kaptak a Philips új okostelevíziói

Csúcstámadás: minden eddiginél erősebb processzort kaptak a Philips új okostelevíziói