Bonyolultsága, kedvezményei és kivételei miatt az adók, társadalombiztosítási (tb-) járulékok rendszere áttekinthetetlen, gyakran igazságtalan, a gyakori módosítgatások pedig szinte követhetetlenné teszik. Emellett az ellenőrzés lazasága sokakat ösztönöz arra, hogy kibújjanak a közteherviselés alól: nem tudni, miből - illetve sejthetően a feketegazdaságból - él mintegy 600 ezer ember (aki nem munkavállaló vagy vállalkozó, de nem is nyugdíjas vagy eltartott), tb-járulékot mindössze 3,9 millióan fizetnek. A CEMI tanácsadó cég kalkulációi szerint a munkavállalók mintegy 40 százaléka minimábérre van bejelentve. Eközben a háztartások jövedelmének növekvő hányada, jelenleg mintegy 37 százaléka a tb-től származik: nyugdíj, táppénz vagy gyed formájában. Az adókikerülés megcsapolja a központi büdzsé bevételeit, a járulékok - főként a nyugdíjjárulékok - nem fizetése szociális bombának bizonyulhat.

Bonyolultsága, kedvezményei és kivételei miatt az adók, társadalombiztosítási (tb-) járulékok rendszere áttekinthetetlen, gyakran igazságtalan, a gyakori módosítgatások pedig szinte követhetetlenné teszik. Emellett az ellenőrzés lazasága sokakat ösztönöz arra,

HVG
hogy kibújjanak a közteherviselés alól: nem tudni, miből - illetve sejthetően a feketegazdaságból - él mintegy 600 ezer ember (aki nem munkavállaló vagy vállalkozó, de nem is nyugdíjas vagy eltartott), tb-járulékot mindössze 3,9 millióan fizetnek. A CEMI tanácsadó cég kalkulációi szerint a munkavállalók mintegy 40 százaléka minimábérre van bejelentve. Eközben a háztartások jövedelmének növekvő hányada, jelenleg mintegy 37 százaléka a tb-től származik: nyugdíj, táppénz vagy gyed formájában. Az adókikerülés megcsapolja a központi büdzsé bevételeit, a járulékok - főként a nyugdíjjárulékok - nem fizetése szociális bombának bizonyulhat.

Némi túlzással azt mondhatni, ahány adózó, annyiféle adókulcs. A munkából származó jövedelmek tényleges adóterhelése például a kedvezmények miatt jóval alacsonyabb, mint a személyi jövedelemadó (szja) adott bruttó jövedelemre kiszabott - 18 és 36 százalékos - kulcsai. A mentességek és kedvezmények felsorolása (HVG-méretben, a legapróbb betűkkel) több mint négy oldalt tesz ki. A különböző juttatások - üzemi étkeztetés, élelmiszerjegy, utazási bérlet, üdülési csekk, iskolakezdési és lakástámogatás, önkéntes pénztári befizetések - adó- és járulékelőnyei ezek maximális kihasználása felé nyomják a munkáltatókat.

A kiismerhetetlenségig eltérítik az adóterhelés mértékét a különböző átalányadók, beleértve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) és a sokakat kényszervállalkozásra sarkalló egyszerűsített vállalkozói adót (eva) is. Ha például valaki egyéni vállalkozó, és a bevétele nem több évi 8 millió forintnál (kereskedő esetében 40 millió forintnál), átalányadózhat. Ilyenkor az elismert költséghányad általában 40 százalék, de például egy autószerelőnél vagy vendéglősnél 80, élelmiszerboltot működtetőnél 93, mezőgazdasági kistermelőnél pedig - ha állattenyésztéssel foglalkozik - 94 százalék. A mezőgazdasági őstermelőnek, ha bevétele nem több évi 600 ezer forintnál, még adóbevallást sem kell készítenie erről, a falusi vendéglátásban pedig nem számít jövedelemnek, ha a bevétel nem haladja meg az évi 800 ezer forintot. A szabadalmi oltalom vagy szerzői jogvédelem alá eső alkotás létrehozója is átalányadózhat, nála 10 százalékos a költséghányad, emellett külön adókedvezmény is megilleti.

Ennél is előnyösebb az ekho, amelynél az összes munkaadói terhelés 20 százalékos, a munkavállalói pedig 15 százalékos, és ebben már benne van apai-anyai, adó és tb-járulék egyaránt. Az eva pedig valóságos főnyeremény adózói szemszögből, hiszen az evások a 15 százalékos adómérték miatt jellemzően még az általános forgalmi adóból (áfa) is visszakapnak valamit. Ha valaki szja szerint adózik, és bruttó jövedelme évi 10 millió forint, a munkáltatója által kifizetett összes bérköltség 42 százalékát kapja meg nettóban. Ugyanilyen feltételekkel ekhóban a kifizetői költség 69 százaléka, evánál pedig a 96 százaléka válik nettóvá (bekalkulálva még azt is, hogy az evás a minimálbér után maga fizeti az adót és a járulékokat).

Az adómentes bevételek tárháza hatalmas. Érthető, hogy szociális juttatás után nem kell adózni, de az aligha, hogy a börtönlakó bére után sem. Egyelőre nullakulcsos a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség, nem vonnak továbbá adót egy sor művészeti és állami kitüntetés, tanulmányi és sportösztöndíj vagy az egyházi perselypénz után sem. Ha valami nem szja-köteles, az egyúttal tb-járulék-mentességet is jelent, bevételkiesést okozva a központi büdzsében és a tb-kasszában is.

A társadalombiztosítás emiatt nem önfenntartó, a lyukat folyamatosan adóbevételekből kell kitömni, a kiadások mintegy negyedét a központi büdzsé finanszírozza. A nyugdíjkorhatár a

HVG
nyugat-európaihoz mérve alacsony, hivatalosan 62 év, de az öregségi nyugdíjat igénylők 95 százaléka még ennél is fiatalabban hagyja abba a munkát. Átlagosan négy év korkedvezményt vesznek igénybe a nehéz fizikai munkát végzők, előrehozott nyugdíjat kérhetnek a nők 57, a férfiak 60 éves korukban, ha legalább 38 év szolgálati idővel rendelkeznek, s csökkentett összegű előrehozottat, ha legalább 33 évvel. Külön kedvezmény jár a bányászoknak, 25 év művészeti tevékenység után például a balett-táncosoknak, ugyanennyi szolgálati idő után a fegyveres erők hivatásosainak. A honatyák magukról sem feledkeztek meg: akár a korhatár előtt 5 évvel, a polgármesterek pedig 7 évvel korábban kérhetik nyugdíjazásukat.

Az áfában - dacára annak, hogy szokás ezt a legkönnyebben behajtható adónemnek nevezni - az egyik fő problémát még mindig az okozza, hogy sokan igyekeznek kibújni a megfizetése alól, és vannak, akik ebből akarnak meggazdagodni: adóhatósági ellenőrzések szerint az áfa 34 százalékát jogosulatlanul próbálják visszaigényelni. A felső kulcs 5 százalékpontos mérséklése valamelyest javított a vállalkozások versenyképességén, ám jelentős bevételkiesést okozott a büdzsében. Az áfa jelenleg valójában nem háromkulcsos (5-15-20), hanem négy, ha figyelembe vesszük a - nullakulcsosnak tekinthető - tárgyi és az alanyi (tevékenységhez, illetve bevételi határhoz kötődő) mentességeket is.

A társasági adó 16 százalékos kulcsa mellett valójában 11-12 százalékos az adóterhelés, s ez a cégek 2006. évi bevétele után még alacsonyabb is lehet, mert januártól az adóalap első ötmillió forintja után 10 százalék az adókulcs. Az adóalapot emellett sok más tétellel (például a korábbi évek veszteségeivel) is csökkenteni lehet, továbbá beruházási, kutatás-fejlesztési, térségi, kis- és középvállalkozási kedvezmény is elszámolható, ezenkívül bónusz jár például a filmtámogatás, a környezetvédelmi, az elektronikus hírközlői, a munkahely-teremtési beruházások után.

Az önkormányzatok helyiadó-bevételeinek mintegy kilenctizede a 2008-tól mindenképpen - de az Európai Bíróság döntése alapján esetleg hamarabb is - megszűnő iparűzési adóból származik, a turisztikai célpontokon idegenforgalmi adót kérnek, néhány helyen alacsony vagyoni típusú adókat (például telekadót, építményadót) szednek, továbbá kommunális adót, ezeket is jobbára a vállalkozásoktól. A gépjárművek utáni súlyadó szabályozásába nincs beleszólásuk, csak a bevétel illeti meg őket, s kötelező beszedniük a januártól bevezetett luxusadót is, de ez kevés önkormányzatnál okoz fejtörést és többletadminisztrációt, hiszen csak a 100 millió forintnál értékesebb, magántulajdonban lévő ingatlanokra vethető ki.

Az adó- és tb-rendszer kedvezményei, különböző közterhek gyakran eltérő (és változó) vetítési alapjai rengeteg papírmunkával járnak. Az adózók munkáját nehezítik a köztehertől, vállalkozási formától függően eltérő bevallási időpontok, a túl sokféle adóbeszedési számla, továbbá hogy az APEH-en kívül számos más hatóságnak (például a vám- és az illetékhivatalnak, felügyeleteknek) kell bevallani és fizetni. Az adóbeszedés költségeit pedig növeli, hogy jelenleg bő háromezer (önkormányzati) mini adóhatóság működik.

JAVASLATAINK

Növelni kell az adó- és járulékbevételeket. Rövid távon az adókból és járulékokból származó államháztartási bevétel tömege nem csökkenthető, sőt. Kevés remény van arra, hogy az államháztartás, a közigazgatás reformja egy-két éven belül érzékelhető kiadáscsökkenéssel járjon, ezért a hiány mérsékléséhez a bevételeket kell növelni. Ennek érdekében keményen szankcionálni kellene az adó- és tb-csalást, a feketefoglalkoztatást, a közterhek befizetésének elmulasztását.

Szélesíteni kell az adó- és járulékköteles jövedelmek körét. Nagyító alá kellene venni az szja és a társasági adó jelenlegi kedvezményeit, s csak a legindokoltabbakat (például az öngondoskodási megtakarításokat, az önképzésre és a gyermek taníttatására fordított kiadásokat, a munkahelyteremtő beruházásokat) kellene bónuszokkal preferálni. Egyes jövedelemhatárokhoz, jövedelem- és tevékenységtípusokhoz kötődő előnyös adóbánásmód megszüntetésével szélesíthető lenne az szja- és a tb-alap. Adózzon a minimálbér is, cserébe a minimálbéresek kapjanak - a szociális ellátórendszeren keresztül - gyermekszámtól függő, a tisztességes megélhetést lehetővé tevő támogatást. Vállalkozók esetében ez utóbbi csak rendkívül indokolt esetben, szigorú (a családra is kiterjedő) jövedelmi és vagyoni vizsgálat után legyen lehetséges.

Meg kell szüntetni az átalányadózás túlzott kedvezményeit, beleértve az ekhóhoz és az evához kapcsolódókat is. Az átalányadó, egyszerűsége miatt, nem elvetendő, de a kiváltságok igen. Adózzanak és tébézzenek a most adómentes - például őstermelésből, falusi vendéglátásból, kitüntetésből stb. - származó jövedelmek is. Csökkenteni kellene az ekho és az eva adóelőnyeit, az utóbbinál például a kulcs emelésével.

Adókulcsok és adósávok módosítása. Az egykulcsos szja a tehetősebbeket hozná előnyösebb helyzetbe, az alacsony jövedelműek pozícióján ellenben rontana, ezért továbbra is két kulcsot kellene alkalmazni, az alsó adómérték sávhatárát a mostani évi 1,55 millió forintról jóval magasabbra (első lépcsőben 2,5-3 millió forintra) emelve, a mostani 36 százalékos felső kulcsot pedig csökkentve. A kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség törvényben már elfogadott, 2007-től történő 10 százalékos adóztatása elfogadható, de a 18 százalékos mérték belépését a tervezett 2010-nél korábbi időpontra lehetne hozni. Osztalék- és árfolyamnyereség, illetve más külön adózó jövedelmek után ne csak a 2006-tól bevezetett százalékos egészségügyi hozzájárulást, hanem - az egyéni járulékplafonig - nyugdíjjárulékot is fizetni kelljen akkor, ha azt más jövedelmei után az adózó nem fizeti meg.

Három helyett két áfakulcs. Meg kellene szüntetni az alanyi áfamentességet és a 15 százalékos áfakulcsot, a termékek és szolgáltatások zömét a 20-as kulcsba, az 5-ösbe pedig csak néhány tevékenységet - például a tömegközlekedést - terelve.

A megszűnő iparűzési adó pótlása. Be kell vezetni a vagyoni típusú - telek, építmény, vagyongyarapodás utáni - adókat, melyeket veszteséges vállalkozásokra is ki lehet vetni.

A jövedéki termékek adójának emelése. Szedjen be több pénzt az állam az alkohol, a dohány és a benzin eladása után.

Egyéni járulékterhek növelése. A vállalkozások járulékterheinek már elfogadott, 2010-ig szóló csökkentését ellentételezni kellene az egyéni járulékok emelésével. Az egészségbiztosításban új biztosítási ágakra (például házi ápolásra) lenne szükség, emellett le kellene választani a tb-ről a rokkantbiztosítást, és foglalkozási ágtól függő, munkaadói és munkavállalói befizetésekből táplálkozó önálló balesetbiztosítást kellene létrehozni.

A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 évre, 2 évente egy év emeléssel. A korhatárkiváltsáok megszüntetése, illetve csökkentése.

Az adóbevallás és -befizetés egyszerűsítése. Az adóbeszedési számlák és az adminisztrációs követelmények, az adóügyekkel foglalkozó hivatalok számának csökkentése.

Határon átnyúló információcsere az adóhatóságok között. Javításra, gyorsításra szorul az EU-tagállamok és az unión kívüli országok közötti adózási információk cseréje, hogy ne vesszen el kézen-közön az áfa, illetve kvázi új tulajdonosok révén ne lehessen kihátrálni adó- és tb-tartozásokból.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trend

Egykulcsúak

Van abban valami paradox, hogy éppen a kommunizmus alól felszabadult országokban lett sláger az egykulcsos adóreform - írta a BBC hírportál egy éve, amikor a térségben kilencedikként Románia is bejelentett egy ilyen gazdaságpolitikai lépést -, elvégre a gazdagokat jobban adóztató úgynevezett progresszív adórendszereket részben Marx Károly Kommunista Kiáltványának hatására vezették be Európa-szerte.

Orbán: Toljuk meg, nyomjuk meg!

Orbán: Toljuk meg, nyomjuk meg!

Százezer forintba került az öt ponty

Százezer forintba került az öt ponty

Mintha Orbán Viktor politikája miatt változnának a budapesti utcanevek

Mintha Orbán Viktor politikája miatt változnának a budapesti utcanevek

Két hét alatt meg tudta venni új otthonát az adományokból a zsámboki család

Két hét alatt meg tudta venni új otthonát az adományokból a zsámboki család

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

Nem javasolják Németországban a kipa nyilvános viselését

Nem javasolják Németországban a kipa nyilvános viselését