"Miután Bartók Béla első felesége, Ziegler Márta elvált Bartóktól, hozzáment másodfokú unokatestvéréhez, nagyapám testvéréhez, Ziegler Károlyhoz. Amikor megszülettem, apám megkérte Bartók első fiát, ifjabb Bartók Bélát, aki a felesége, apai nagymamám húga révén is a mi szűkebb családunkhoz tartozott, hogy legyen a keresztapám" - tájékoztat a 42 esztendős vasúti informatikus, hogy milyen módon lett a most Bartók Béla jegyében is zajló miskolci operafesztivál okán ismét sokat emlegetett bartóki életmű regionális őrzője és haszonélvezője.

© Horváth Szabolcs
Akinek azért van zenei háttere is: "Anyai nagyapám a kolozsvári opera karnagya, édesanyám a budapesti rádiókórus szólamvezetője volt." Az édesapa viszont "elektromérnökként a MÁV-nál dolgozott, mint ahogy azon az ágon az ükszülőkig felmenően minden férfi vasúti mérnök". Az ifjú Vásárhelyi e nyomvonalon indul: "Tízéves koromtól úttörővasutas voltam, a vasútforgalmi szakközépiskolában érettségiztem, a műszaki egyetem közlekedésmérnöki karának informatikus rendszerszervező szakán diplomáztam." Onnan egyenes az út a vasúthoz, ám mert az akkor sem fizetett igazán jól, 29 évesen, 1992-től lakásriasztókat gyárt és telepít. Egészen addig, amíg a már gyógyíthatatlan beteg keresztapa jelzi, rá kívánja bízni Bartók Béla addig általa kezelt jogait. Attól fogva Vásárhelyi főállásban ápolja ifjabb Bartók Bélát, és felkészül az életmű integritásának harcos védelmére. Azóta sikerült felújíttatnia a komponista egykori, Csalán utcai bérleményében működő emlékházat.

"Számítógépeimet saját kezűleg rakom össze alkatrészekből, de amatőrvideózom is" - említ hobbikat a 2002 óta a második házasságában, Virághalmy Ágnes zenei képzettséggel is rendelkező belsőépítész iparművésszel egy budai családi házban élő Bartók-jogutód, aki legszívesebben az ükapja által vásárolt kedves balatoni nyaralóba ruccan ki, amely "generációk óta afféle nagy közös családi otthonként működik".

- Bartók-ügyekben újabban szinte már legalább annyit forog a neve, mint a zeneszerzőé. Szigora és hevülete tiszteletre méltó. Mégis, nem fél attól, hogy beavatkozásával gúzsba köti a sokszor kifejezetten gazdagító művészi találékonyságot?

- Én az egészet úgy képzelem el, mint egy tízsávos autópályát két védőkorláttal a széleken. Ezek bármelyikén haladhat az előadó, csak egyet nem tehet, hogy elhagyja az utat. Ha átlépi a védőkorlátot, nyomban közbeavatkozom.

- Hogyan dolgozta be magát a bartóki életműbe, hogy illetékesnek is érezze magát benne? Egyáltalán: egyéni kompetencia alapján dönt, vagy kikéri zenei képzettséggel rendelkező felesége, illetve mások tanácsait is?

- Amíg élt a nagymamám testvére, övé volt az utolsó szó és a döntés joga. Most pedig itt van anyám, unokatestvérem, de a feleségem is, persze az ismerősök és barátok mellett.

- Ki volna az ominózus unokatestvér?

- Ferenc von Szita-Fricsay. A név nem véletlen, hiszen a másik ágról ő a világhíres karmester unokája. Én tehát mindenkit meghallgatok, de a konzultációk után a döntés és annak felelőssége persze már az enyém.

- Mit tesz, ha úgy érzi, nagy az esélye annak, hogy kilépnek az ominózus nyomvonalból?

- Egyezkedni nem szeretek. Két eset lehetséges: vagy az alkotó hajlik arra, hogy figyelembe vegye az elképzeléseimet, vagy azt mondja, hajthatatlan, amire azt mondom, márpedig akkor nem szeretném.

- Gondol időnként arra, hogy ha letilt egy produkciót, nagy energiák veszhetnek kárba? Vagy inkább megnyugvás tölti el, hogy sikerült megvédeni Bartók szellemiségét?

- Inkább szomorúság. Persze ha valaki már az elején elfelejti megszerezni a szükséges jogokat, az magára vessen. Néha persze fáj a szívem a táncosokért, a zenészekért, de ha rájuk lennék tekintettel, mindenki azt csinálna, amit akar, és nem kérné meg a jogokat...

A portré második része (Oldaltörés)

- Nem csupán zenei téren hozott új korszakot Bartók utóéletébe, hanem - mondhatnánk - történelmileg is. Egy nyilatkozatában átértékelte azt a közhiedelmet, miszerint Bartók tulajdonképpen nem is a Horthy-rendszer elleni tiltakozásaként emigrált a fasizálódó Magyarországról. Ezt mire alapozta?

- Bartók távozását valóban sokan félremagyarázták, s ez benne maradt a köztudatban. Pedig az "emigrált" kifejezés ellen már keresztapám is harcolt. Nem hiszem, hogy Bartóknak bármiféle baja lett volna a Horthy-rezsimmel.

- Ez dokumentálható? Teljesen biztos benne?

- Ez csak feltételezés, hiszen közvetlenül nem ismerjük a véleményét. Csak azt tudjuk, hogy mennyire szemben állt a náci rendszerrel, hiszen egy időtől kezdve nem volt hajlandó fellépni Németországban. Ismereteim szerint viszont vissza akart jönni. Ezt onnan tudom, hogy távozása után egy évig fenntartotta a házbérletét is a Csalán utcában.

- Amíg újraírják a történelemkönyveket, maradjunk inkább önnél, aki a vasútban igazán autentikus. Igaz, az életműhöz való közelség szakértővé tette. Bartók-imádóvá is?

- Bartók zenéjének a megértéséhez fel kell nőni valamilyen szintre, és minél többféle zenével kell megismerkedni, hogy belelássunk a művek belsejébe. Hozzám a népdalok álltak a leginkább közel. Már az általánosban sok népdalt megtanultam, és amikor ismerkedni kezdtem Bartók zenéjével, először a népdalgyűjtése ragadott meg. Anyám is vitt koncertekre, ezért a különböző rekviemekkel, passiókkal már fiatalon megismerkedtem. Keresztapám odaadott nekem egy csomó bakelitlemezt, hogy a rajtuk lévő népdalokat játsszam át magnókazettára, amit persze meg is cselekedtem.

- Azért nem akármilyen kanyarja a sorsnak, hogy a bartóki szellemiség védelme MÁV-mérnökről MÁV-mérnökre szállt. Vajon az ugyancsak vasúti mérnök ifjabb Bartók Bélával miről beszéltek inkább: a zenéről vagy a közös szakmáról?

- A vasúton belül más volt a szakmánk. Ő geodéta mérnök volt, és a térképészet állt hozzá közel, én informatikus vagyok, amiben koránál fogva ő már aligha lehetett járatos.

- Mesélhetett viszont a vállalkozásában készülő lakásriasztókról. Megy még az az üzlet?

- A riasztó már nem üzlet, amióta a nagy multik bejöttek erre a piacra is. Elkezdtem ingatlanfelújítással, ingatlanbérlettel, illetve -bérbeadással foglalkozni. Már ma gondolnom kell ugyanis arra, mi lesz, ha tíz év múlva lejárnak a Bartók-jogok.

- Amikor lejár a hetven esztendő, még csak 52 éves lesz. Mi lesz onnantól kezdve? Tehetetlenül kell néznie, miképp bánnak a bartóki életművel?

- A szerzői jogi törvény később sem engedi meg, hogy durván sértő módon nyúljanak a darabokhoz, például hogy - mondjuk - szeméttelepen játszódjanak... De tény: 2016. január elsejétől az életmű közkincs, attól kezdve minden a rendezők és koreográfusok felelősségére van bízva.

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szirénázó autóba ülhetett a rendőrrajongó 6 éves kislány

Szirénázó autóba ülhetett a rendőrrajongó 6 éves kislány

Moby bocsánatot kért Natalie Portmantől, miután a randizásukról írt a memoárjában

Moby bocsánatot kért Natalie Portmantől, miután a randizásukról írt a memoárjában

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban

Rejtélyes rendőri akció a magyar-ukrán határon a választások idején

Rejtélyes rendőri akció a magyar-ukrán határon a választások idején

Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót az EP-ben

Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót az EP-ben

EP-választás: háromra 30 százalék fölé nőtt a részvétel

EP-választás: háromra 30 százalék fölé nőtt a részvétel