A közel 220 milliárd forintra tehető vagyonával leggazdagabb magyarországi üzletember, az orosz Megdet Rahimkulov a múlt héten 5 százalék részesedés fölé jutott az OTP Bankban.

© Bánkuti András
HVG: Mikor vette meg első OTP-részvényét és miért?

M. R.: Körülbelül tíz éve, spekulatív jelleggel, vagyis azzal a céllal, hogy azokon maximum egy éven belül tisztes haszonnal túladok. Azt követően rendszeresen adtam-vettem OTP-részvényeket, de mindig csak rövid távra, egyszerre soha nem birtokoltam többet 1,5 millió darabnál, ami az OTP Bank jegyzett tőkéjének alig fél százalékát képviseli.

HVG: S miért pont most kapcsolt nagyobb sebességfokozatba?

M. R.: Ez év elejére annyi szabad forrásom lett, hogy dönteni illett azok befektetéséről. Kaptam egy sor befektetési ajánlatot, Oroszországból és Magyarországról egyaránt, s ezek közül mintegy harminc politikai, gazdasági és üzleti szempont mérlegelése alapján az OTP-részvények vétele ígérkezett a legcsábítóbbnak.

HVG: Csak nem ön volt az a titokzatos ügyfél, akinek a megbízásából eljáró befektetési bankár - az Euromoney brit pénzügyi hetilap értesülése szerint - előzetesen megkereste az OTP vezetését, ám kosarat kapott?

M. R.: Nem. Részvényvásárlásaim előtt az OTP egyik vezetőjével sem beszéltem. Bár Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával az 1990-es évek elejétől jó, kiegyensúlyozott a kapcsolatom, már legalább három éve nem találkoztunk. Biztos vagyok abban, hogy legfeljebb egy jelentős külföldi bankcsoport érdeklődhetett volna az OTP Bank iránt.

HVG: S milyen szempontok alapján döntött az OTP Bank-részvények vásárlása mellett?

M. R.: Abban, hogy én OTP-s spekulánsból pénzügyi befektetővé avanzsáltam - vagyis olyan tulajdonossá, aki hosszabb ideig, három-öt évig nem csökkenti részesedését, sőt ha az árfolyamok kedvezően alakulnak, még vásárol is -, alapvetően az játszott szerepet, hogy az OTP Bank az idén Oroszországban és Ukrajnában bankot vásárolt, s bejelentette, folytatná terjeszkedését. Márpedig az orosz és az ukrán bankpiacon óriási lehetőségek vannak a haszonszerzésre, hiszen a betéti és a hitelkamatok közötti rés a magyarországinak a többszöröse, az ügyfélforgalom is sokszorosa, miközben szinte korlátlanok a növekedési kilátások. Jelenleg ugyanis mindkét országban csupán a lakosság alig egytizede tartja pénzét bankban, s csak 1-1,5 százalékának van hitelkártyája. Elsősorban az OTP orosz és ukrán bankjainak a szereplésén múlik az OTP-menedzsment azon céljának teljesülése, miszerint 2010-re a bank nyereségének legalább 35 százalékát a külföldi érdekeltségek adják majd. További vonzerő, hogy az állam jelentős feladatok végrehajtásába vonja be az OTP Bankot.

Az interjú második része (Oldaltörés)

HVG: Mindezek alapján feltételezzük, hogy tovább is növelné OTP-részesedését. De meddig?

M. R.: Nincs annyi pénzem, hogy az OTP Bankban jelentős befolyást biztosító, azaz 25 százaléknál nagyobb részesedést szerezzek. De értelme sem lenne, mert a bank alapszabálya szerint egyetlen tulajdonos szavazati joga sem lehet nagyobb 25 százaléknál. Ne csodálkozzon azonban, ha a részesedésem egy éven belül 8-10 százalékra nő majd. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, az alapvetően a tőzsdei részvényárfolyam alakulásától függ. Mostani OTP-papírjaim zömét 5900 és 6200 forint közötti áron vásároltam, csak az utolsó 2 millió darabért fizettem 6500-7200 forintot, hogy elérjem az 5 százalékot. Emiatt viszont csupán akkor növelem részesedésemet, ha a Budapesti Értéktőzsdén hétfőn 7 ezer forinton záró OTP-papírok ára 6100-6400 forintra csökken. Ennek pedig van esélye, mivel szerintem a magyar gazdaság és az OTP Bank helyzete alapján a bankpapírok reális árfolyamának az idén 6200-6700 forint között kellene lennie. Három-öt éven belül viszont a 10-12 ezer forintos árfolyam sem elérhetetlen.

HVG: Nehéz elhinni, hogy bankárként, az ÁÉB Bank Zrt. tulajdonosaként és elnök-vezérigazgatójaként csak a haszon érdekli, s nem akar bekerülni az OTP Bank igazgatóságába.

M. R.: Képes vagyok arra, hogy évtizedes bankármúltam ellenére az OTP Bank pénzügyi befektetőjeként viselkedjek. Persze ha a menedzsment felajánlana egy helyet az igazgatóságban, azt szívesen elfogadnám. S ha kikérik a véleményem, minden segítséget megadok. Ám az OTP Bank igen képzett szakembergárdával rendelkezik, emellett számtalan lehetősége van független szakértők, tanácsadók bevonására. Hogy egy ismert fordulattal éljek, a rabbi tanácsai nélkül is tudják, hogyan kell libát tömni. Az pedig, hogy 5 százalék feletti tulajdonszerzésem bejelentésével egy időben az OTP Bank menedzsmentje szükségesnek tartotta közzétenni, semmilyen kapcsolat nincs közöttünk, arra utal, óvatosak velem szemben.

HVG: Tavasszal eladta részesedését a DKG-East Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt.-ben, az év végéig megválik BorsodChem-pakettjétől, miközben a Molban meglévő részesedése évek óta 2 százalék körüli. Mi az oka annak, hogy pénzét az energiaszektorból a bankszektorba áramoltatja át?

M. R.: A bankszektor a hosszú távú tényezők alapján az energiaszektornál stabilabbnak és biztonságosabbnak tűnik. Elég, ha csak azt veszem, hogy a kőolaj hordónkénti világpiaci ára szerintem minden bizonnyal a mai 60 dollár körüli szintről három-öt éven belül 40-45 dollárra csökken. Emiatt mérséklődhet az energiacégek, így a Mol nyereségessége. A Mol kapitalizációjának növekedési perspektívái nem túl biztatóak, többek között azért sem, mert nem látok lehetőséget a további külföldi terjeszkedésre. Ezért Mol-részvényekkel elsősorban csak spekulatív jelleggel üzletelek.

HVG: Pedig a hazai tőkepiacon évek óta tartja magát az a feltételezés, hogy a Molban 10 százalékos részesedésre tör.

M. R.: Igaz, tehetős vagyok, de annyi pénzem még nekem sincs, hogy a 2300 milliárd forint körüli piaci értékű Mol-nak akár egytizede is az enyém legyen.

HVG: Miért, mekkora a vagyona, mely alapján önt a leggazdagabb magyarországi üzletemberként tartják számon?

M. R.: Az elmúlt évhez képest vagyonom 20 százalékkal gyarapodott. Ennek közel felét magyarországi, egyharmadát ciprusi, a többit oroszországi befektetésekben tartom.

HVG: S nem túl kockázatos vagyona közel felét az OTP Bankra feltennie?

M. R.: Még a régi szovjet időkben, amikor a Gazprom leánycégének, a Gazexportnak az első vezérigazgató-helyettese voltam, a legóvatosabb embernek tartottak. Az elvem azóta is változatlan: nem vágunk bele olyan befektetésbe, amelynek a kockázata meghaladja a 10 százalékot. Az OTP Banknál a rizikó nem éri el ezt a szintet.

HVG: S eddigi befektetéseinél mindig érvényesült az az alapelve, hogy legalább 50 százalékos árfolyamnyereséggel hajlandó csak kiszállni?

M. R.: Természetesen. E zsinórmérték például az általam birtokolt Firthlion Ltd. 26,16 százalékos BorsodChem-részesedéséért a luxemburgi Kikkoluxtól legkésőbb november 30-áig befolyó 3 ezer forintos részvényenkénti árral - a 2000-es beszállásom óta felvett osztalékokat is beszámítva - teljesült. Ez az elvárt haszon az OTP Banknál három-öt éven belül akkor jöhet össze, ha az árfolyam 10 ezer forint fölé megy.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

A 16 éves Zombori Gábor világbajnoki csúcsot úszott

A 16 éves Zombori Gábor világbajnoki csúcsot úszott

Ha lemaradt a nagy durrogtatásról, akkor nézzen róla szép képeket

Ha lemaradt a nagy durrogtatásról, akkor nézzen róla szép képeket

Többlettel zárta a költségvetés a második negyedévet

Többlettel zárta a költségvetés a második negyedévet

Békesi László: Egyre több a haszonélvező, és nem csupán az oligarchák, a maffiacsalád

Békesi László: Egyre több a haszonélvező, és nem csupán az oligarchák, a maffiacsalád

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot

10 ország is megrendezné a 2023-as női foci-világbajnokságot