Ez idáig csupán olyan félhivatalos információtöredékek kerültek nyilvánosságra, hogy a magyar kormány gyakorlatilag korlátozni tervezi a román és bolgár állampolgárok itteni munkavállalását. Ha valóban így történne, az Magyarország számára gazdaságilag káros, politikailag védhetetlen és teljesen fölösleges lenne.

Lengyelországban nem félnek a bolgár vízvezeték-szerelőktől: Varsóban már hónapokkal ezelőtt bejelentették, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jei uniós csatlakozásakor korlátlanul megnyitják a munkaerőpiacot a két ország polgárai előtt. De a jelek szerint nem félnek a csehek, a szlovákok, a lettek, az észtek, a finnek és a svédek sem. A kontinens nyugati felén némileg más a kép: Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, amelyek a 2004-es csatlakozók, köztük a magyarok előtt már teljesen nyitva állnak, csak erős korlátokkal tervezik beengedni a románokat és a bolgárokat, a magyarokat is korlátozó Németország és Ausztria pedig egyáltalában nem.

© Dudás Szabolcs
A 25-öknek hivatalosan még az idén be kell jelenteniük, miként lépnek. A magyar kormány hallgatása enyhén szólva feltűnő. Ez idáig csupán olyan félhivatalos információtöredékek kerültek nyilvánosságra, hogy a kormány gyakorlatilag korlátozni tervezi a román és bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalását. Ha valóban így történne, az Magyarország számára gazdaságilag káros, politikailag védhetetlen és teljesen fölösleges lenne. Fejlődőképes hazai vállalkozások küzdenek például mérnökhiánnyal, és elég sok víz lefolyik még a Dunán, amíg eredményeket produkál a felsőoktatás most tervezett szakmai átstrukturálása.

Nyilván az is évekbe telik, hogy a szakmunkások új tömegeit az uniós támogatásokra alapuló második nemzeti fejlesztési terv segítségével kiképezzék. A minap Danuta Hübner, az EU regionális biztosa figyelmeztetett, hogy az új tagállamok egyes szektoraiban, így az építőiparban a munkaerőhiány akadálya lehet a 2007-től megugró uniós többletforrások felhasználásának. Kellemetlen volna, ha a várható kormányzati és önkormányzati beruházásokat az egekbe szökő építési árak csapolnák meg, arra pedig ugyebár senki sem spekulál, hogy az uniós támogatásokat a feketepiacon lehet majd kamatoztatni.

Biztos, hogy a közeljövőben Magyarországon bővülni fog a szolgáltató szektor, amely a modern gazdaságok legfőbb munkaerő-felszívó ága. Csak az egészségügyben és csak az orvosok munkaidejének tervezett uniós rendezése miatt Magyarországon 5-6 ezerrel több emberre lesz szükség. Csodálkoznék, ha az emiatt Németországban is várható súlyos orvoshiányt nem használnák ki a magasabb jövedelemre vágyó magyar orvosok, akiket idehaza például magyarul tudó romániai és bulgáriai kollégáikkal kell majd pótolni. Ha életbe lép a patikaliberó, a kereskedelemnek is jól jöhetnek majd az itthoninál szerényebb anyagi igényű külföldi gyógyszerészek.

Ha valamitől, magam inkább attól tartanék, hogy Magyarországra nem jönnének elegen. A kettős állampolgárságról tartott két évvel ezelőtti népszavazás előtt a romániai határon túli magyar szervezetek 100 ezer főről feltételezték, hogy Magyarországra költözne. Egy friss Gallup-felmérés szerint Románia lakosságának mindössze 9 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, s közülük a román anyanyelvűek többsége inkább a nyelvrokon uniós tagállamokba kívánkozik, ha még nincs ott.

Nagy hiba volna az is, ha a kormány maga kezdene el "szemezgetni", mely szakmákba jöhetnének románok és bolgárok, aminek nyomán nem tisztességes verseny, hanem a lobbierő döntene. Ráadásul, tudjuk jól, megkerülhetők a munkaerő-áramlás elé állított nemzeti korlátok, például az egyéni vállalkozások alapítása révén. Így minden akadály csak rontana a magyar gazdaság kifehérítésének esélyein.

A kormánynak ez ügyben az ellenzéktől sem kell tartania. A Fidesz legújabb népszavazási kérdéscsomagja megmutatja, hogy a párt miben ellenzi a változásokat. A román és bolgár munkavállalók beengedése elleni tiltakozás nem szerepel a listán. Ez érthető, hiszen a Fidesz jelentős szavazóbázisának számító kis- és közepes vállalkozásoknak valóban szükségük van olcsó munkaerőre. Nem véletlen, hogy az újabban a populizmus iránt fogékonyabb brit kormány munkaerőpiac-korlátozó intézkedését a feketepiactól tartó helyi szakszervezeti szövetségnél csak a brit kisvállalkozók föderációja bírálta keményebben.

Efféle védősáncok kiépítésére azért sincs szükség, mert maga az uniós csatlakozási szerződés tartalmaz egy fontos védzáradékot. E szerint a munkaerőpiacát teljesen megnyitó tagállam a következő hét évben bármikor újból bevezethet korlátozásokat, ha adott régióban vagy szakmában a külföldiek beáramlása súlyosan veszélyezteti az élet- vagy a foglalkoztatási színvonalat. Ilyen védzáradék alkalmazására van egyébként lehetősége Magyarországnak a vele együtt az EU-ba belépett államokkal szemben is, de eddig nem volt rá szükség.

Szerény anyagi lehetősége folytán Magyarország az unió közös költségvetésének jelentős kedvezményezettje, s aligha lesz egyhamar nettó befizetője, így nem segíthet a nála is szegényebb új tagállamok anyagi gondjain. De a munkaerő-piaci nyitás révén is bizonyíthatja erkölcsi felelősségérzetét. Ami pedig a külhonban élő magyar kisebbségeket illeti: a hazai politikai elit mindig a szülőföldön való megmaradás támogatása mellett kardoskodott. A támogatás nem egyenlő azonban a kényszerítéssel. Itt az idő, hogy a szép szavak mellé felsorakozzanak a tettek is.

KOCSIS GYÖRGYI

(A szerző a HVG munkatársa)

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Majdnem 5 ezer milliárd forintot tartanak a magyarok a matracban

Majdnem 5 ezer milliárd forintot tartanak a magyarok a matracban

Kedden indul az RTL új alvilági sorozata – ilyen lesz a főcíme (videó)

Kedden indul az RTL új alvilági sorozata – ilyen lesz a főcíme (videó)

Jogosítvány nélkül is vezethető apró városi villanyautót mutatott be a Citroën

Jogosítvány nélkül is vezethető apró városi villanyautót mutatott be a Citroën

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Orbán ma Izraelbe repül

Orbán ma Izraelbe repül

Egyre többet tudni (és látni) a Xiaomi új, Galaxy S10-ütő csúcstelefonjáról

Egyre többet tudni (és látni) a Xiaomi új, Galaxy S10-ütő csúcstelefonjáról