Ahány ország, annyiféle zsidóellenesség - erről beszélt a HVG-nek a múlt héten az antiszemitizmusról Budapesten nemzetközi szimpóziumot szervező izraeli intézet két kutatója.

A holokausztkutatáshoz képest sokkal kevesebben foglalkoznak hivatásszerűen a jelenkori antiszemitizmussal, holott már a Szovjetunió szétesése és Németország újraegyesítése után sejthető volt, hogy ezekben a térségekben ismét felerősödik a nacionalizmus és a kisebbségellenesség - amelyek a zsidókkal szembeni megnyilvánulásokhoz vezethetnek - magyarázza a HVG tudakozódására Dina Porat professzor asszony, miért kezdeményezte másfél évtizede a tel-avivi egyetemen a néhai magyar származású holokauszttúlélőről elnevezett Stephen Roth Intézet megalapítását. Az azóta minden évben afféle országjelentéseket kiadó kutatóközpont - amelyhez hasonló csak a jeruzsálemi Héber Egyetemen, valamint Berlinben található - a múlt hét elején Budapesten rendezte nyolcadik nemzetközi tanácskozását, szokás szerint zárt körben.

A helyi önkéntesek, zsidó szervezetek segítségével elsősorban a médiából gyűjtött információk alapján összeállított "antiszemitizmus bedekkerekből" meglehetősen heterogén kép rajzolódik ki. Fekete-Afrikában, Kínában, Indiában és ma már Dél-Afrikában is - a zsidó lakosság hiánya miatt - nem jellemző az ilyesféle gyűlöletkeltés. A hasonló adottságú Japánban ugyanakkor az 1990-es évek közepe óta feltűnően sok fogyott a harcosan antiszemita könyvekből, így a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéből vagy a hírhedten zsidógyűlölő Henry Ford egykori autógyáros írásaiból. Mindez azonban - fejtegette Porat - nem politikai, hanem gazdasági okokra vezethető vissza, vagyis a Japán és az USA közötti nézeteltérésekre, amelyek nyomán a szigetországban arról kezdtek cikkezni egyes lapok, hogy az amerikai gazdaságot teljes mértékben a "világuralomra törő zsidók" irányítják.

Sajátos vonásai vannak az USA-ban terjedő antiszemitizmusnak is. A kutatók azt regisztrálták, hogy az ottani afroamerikai közösségekben egyrészt nő a muzulmán befolyás (s ezzel együtt az Izrael-ellenesség), de aggasztóbb, hogy ugyane körben egyre többször hangoznak el olyan kijelentések, miszerint "a fehérekhez hasonlóan a zsidók is a feketék ellenségei", mivel ők is tevékenyen részt vettek a rabszolga-kereskedelemben.

Alapvetően különbözik a japán és a tengerentúli helyzettől az európai, ahol a tel-avivi kutatók szerint nagyjából az egykori vasfüggöny két oldalán gyökeresen eltérő antiszemita megnyilvánulásokkal lehet találkozni. Közhelyszerű ma már, hogy Skandináviában, Hollandiában, Dániában, Belgiumban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban vagy éppen Spanyolországban mindezek a jelenségek elsősorban a közel 20 milliónyi muzulmán bevándorlóhoz köthetők, és így az antiszemitizmus egyben Izrael-ellenességet is jelent. A két fogalom definíciója tekintetében - mint azt a HVG-nek Rafael Vágó, Kolozsvárról kivándorolt izraeli történész elmondta - a kutatók között sincs teljes egyetértés, kivéve abban, hogy antiszemitának lehet nevezni, aki Izrael államot nem tartja legitimnek, és kétségbe vonja létjogosultságát. Elismerik viszont, hogy nem minden Izrael-ellenes álláspont antiszemita is egyben.


Keleten a helyzet (Oldaltörés)


Vágó szerint például a zsidó állam egy-egy politikai vagy katonai lépésének bírálata tartozik ebbe a kategóriába, persze ha a kritikusok nem teszik menten hozzá, hogy mindezért az úgynevezett zsidó karakter a felelős. Komoly kételyeket vetnek fel ugyanakkor a bírálat szándékait illetően azok a megnyilvánulások, amelyek a zsidó államot az egykori nácikhoz hasonlítják. A főként európai (szélső)baloldali újságokban feltűnő példák közül kiemelhető az Ethnosz című görög lapban 2002-ben megjelent cikk, mely "idéz" két izraeli katonának egy palesztin faluban egy helyi lakos megölése után lezajlott állítólagos beszélgetéséből: "Barátom, ne vedd a szívedre, hiszen mi nem azért voltunk Auschwitzban és Buchenwaldban, hogy szenvedjünk, hanem hogy tanuljunk."

A muzulmán bevándorlók antiszemitizmusában az lepte meg a legjobban a Stephen Roth Intézet munkatársait, hogy míg korábban az arab országokra elsősorban az Izrael-ellenesség volt jellemző, az utóbbi évtizedben ez nagyfokú zsidógyűlölettel párosul. Ennek nyomán nemcsak az antiszemita irodalom terjed széles körben az arab világban, de a - szélsőséges - muzulmán propaganda azon nézete is, hogy például a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek a zsidók lelkén száradnak.Ezekkel szemben Kelet-Európában általában az egyes országok saját (történelmi, kulturális) hagyományait követve fejlődik a neoantiszemitizmus. Legalábbis ilyennek tartják a Lengyelországban katolikusok körében feltűnő antiszemitizmust, amelyet a Vatikán által is elítélt Radio Maryja műsoraiban lehet tetten érni. Horvátországban ugyanakkor az egykori fasiszta fegyveres erő és kormánypárt, az usztasák ideológiáját vélik visszacsendülni az ilyen megnyilvánulások mögött.

Külön kategória a csak Kelet-Európára jellemző zsidó kárpótlás nyomán kialakult gyűlöletkeltés. Jó pár példát találtak erre a Csurka István fémjelezte Magyar Fórum című lapban és a román szélső-jobboldali sajtóban is, amelyek szerint, a zsidók újra a "nép" rovására követelik vissza a holokauszt alatt elkobzott vagyonukat.

A kelet-európai neoantiszemitizmusért egyébként - így a kutatók - nagyban felelős a kommunista rezsimek oktatáspolitikája, amely alig tárgyalta a holokausztot, és akkor is torzítva. Az embertelenségekért például szinte kizárólag a nácikat tették felelőssé a lengyel, a magyar, de a lett és a litván tankönyvekben is. Romániában pedig amikor megemlítették a deportálásokat, csak az észak-erdélyi zsidók üldözéséről írtak, vagyis arról, amit a második bécsi döntés után a magyarok követtek el. "Kifelejtették" ugyanakkor az 1941. júniusi iasi pogromot, ahol románok több mint 10 ezer zsidót öltek meg, akárcsak az ugyanazon év őszén Transznisztriában létrehozott koncentrációs táborokat, ahol több százezer román és ukrán zsidót pusztítottak el - hoz példákat a hézagos oktatásra Vágó. Bulgáriában pedig hangsúlyozták ugyan, hogy a zsidók életét ők megmentették a háború alatt, arról viszont nem szóltak, hogy az általuk megszállt macedón és egyéb területekről a zsidókat átadták a náciknak.

Végkövetkeztetésnek ezek után legfeljebb annyit tudnak leszűrni az izraeli kutatók, hogy Európa különböző pontjait e téren maximum a futballpályák antiszemitizmusa kötheti össze. Ez ugyanis korántsem kizárólagos magyar sajátosság, hanem szinte mindenütt feltűnő, "öröklődő szubkulturális jelenség", amit "hosszú időn át fenntartott irracionális gyűlölet" címszó alatt lajstromoznak évről évre megjelenő kiadványaikban.

BŐHM ÁGNES

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szellem

Közbeszéd

"Amióta a MIÉP kikerült a politika élvonalából, az antiszemita megnyilvánulások látványosan csökkentek" - foglalta...

Most jön a vádemelés Ny. Bálint ügyében, aki életveszélyesen közlekedett és ki is posztolta – videó

Most jön a vádemelés Ny. Bálint ügyében, aki életveszélyesen közlekedett és ki is posztolta – videó

Depresszióhoz vezethet később, ha valaki fiatalabb korában füvezik

Depresszióhoz vezethet később, ha valaki fiatalabb korában füvezik

Senkinek nem kellenek a MiG-29-esek

Senkinek nem kellenek a MiG-29-esek

Emufarmot és civil járőröket is támogat Soros alapítványa Magyarországon

Emufarmot és civil járőröket is támogat Soros alapítványa Magyarországon

Béremelést jelentett be a Lidl, 317 ezer forintot is kereshet egy eladó

Béremelést jelentett be a Lidl, 317 ezer forintot is kereshet egy eladó

A Harry Potterbe is írt egy fejezetet Tandori Dezső, bár az nem egyértelmű, ismerte-e a sorozatot

A Harry Potterbe is írt egy fejezetet Tandori Dezső, bár az nem egyértelmű, ismerte-e a sorozatot