Az 1935-ben leggazdagabb magyar, Károlyi László gróf csak az 53. helyre aspirálhatna a mai milliárdoslistán - derült ki a HVG összehasonlításából.

HVG
Megvehetem, amit akarok, az egész várost... az országot... Az egész világot! - Hatvany Lajos Urak és emberek, családtörténet-ihletésű művében lelkendezik így rokonságának a tőzsdespekuláns főhős. A vagyonát a reformkorban megalapozó, nagybirtokos élelmiszer-ipari vállalkozó, magánbankház-tulajdonos Hatvany-Deutsch família író sarjának hőse, Hermann úr alighanem csalódott lenne, ha látná, akkori vagyona mennyit tesz ki nyolcvan esztendő múltán. Nemhogy a világot nem vehetné meg, de a magyar élmezőnyből is kiszorulna.

A Horthy-rendszer dúsgazdagjainak - arisztokratáknak, ipar- és pénzmágnásoknak - vagyona pengő-forint átváltással számolva mai értéken kalkulálva huszadát-harmincadát éri, mint a jelenlegi dobogós milliárdosoké (az összehasonlítás módszeréről lásd Listázások című írásunkat). Több mint húsz Festetics Sándor gróf "egyenlő" egy Csányi Sándor bankárral, a 2007-es leggazdagabbak listáját a Napi Gazdaság szerint vezető Demján Sándor 260 milliárd forintja 34-szer több, mint a maga korában a leggazdagabb Károlyi László gróf vagyona, aki mai pénzben számolva "mindössze" 7,6 milliárd forintot mondhatott a magáénak. Károlyi - akinek uradalma kiterjedt például az akkori önálló nagyközség Újpestre, így az ő birtokához tartozott az úgynevezett pamutgyári mező is, amelyen 1900 áprilisában labdarúgópályát alakítottak ki, s az Újpesti Torna Egylet megrendezhette első mérkőzését - vagyona ma az 53. helyezésre volna elegendő. Ezzel éppen lemaradna az ékszer-kereskedelemből meggazdagodott, Dunakilitiben kastélyszállót működtető Csebi-Pogány Alajos mögött, ám megelőzné a fémhulladék-feldolgozó Horváth fivéreket.

A 2007-es százas listára mindössze négyen férnének föl az 1935-ben legvagyonosabb magyarok közül: Károlyi, Festetics Sándor gróf, József főherceg, illetve a legitimista mozgalmat vezető Károlyi József özvegye. Utóbbi már épp csak hogy: becsült vagyona ugyanis jelenleg 4,4 milliárd forintot érne, amivel holtversenyben állna a fogathajtó-kereskedő Lázár testvérekkel, náluk kevesebbel egyedül Kieselbach Tamás műkereskedő büszkélkedhet a kiadványban.

HVG
Lemaradna az 1930-as évekre megerősödött nagypolgárság is. Így járna az első világháború hadimegrendelésein meggazdagodott csepeli gyártulajdonos Weiss família, a családfő Weiss Manfréd vejeként előretörő korabeli sztármenedzser Chorin Ferenc (jövedelembevallása alapján ő volt a második legjobban fizetett ember 1935-ben Magyarországon), a szintén háborús konjunktúrán - katonaruházat-készítésen - izmosodott textilgyártó Goldbergerek, a malom- és a söriparban szerzett vagyont házassággal egyesítő Dreher-Haggenmacher-család, illetve a nagybankok befolyásos vezetői. Szembetűnő, hogy a történelmi arisztokrácia már a Zentay-féle listán is lecsúszott. Ennek oka egyrészt az, hogy Trianon után gyakorlatilag földönfutókká lettek azok a nagybirtokosok, akiknek latifundiumait a békeszerződés az utódállamokhoz csatolta. Másrészt sokan akkor sem kerültek a vagyonosok listájának élére, ha papíron hatalmas birtokaik voltak is, mert adósság terhelte földjeiket. A legnagyobb földterület - több mint 110 ezer hektár - tulajdonosa az országban (a Dunántúlon) egyébként az Esterházy család volt, s ez becslések szerint mintegy 50 milliárd forint értéket tenne ki manapság.

Második oldal (Oldaltörés)

Az akkoriban ismertté vált nevek örökösei közül egyedül Zwack Péter szerepel a mai listán, ő folytatta felmenői üzletét - Zwack József 1840-ben alapította likőrgyárát Pesten -, a háborús évek, majd a kommunista éra kényszerű cezúrája után ő a 2007-es lista 29. helyezettje 12,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. A többiek - ha akad is közöttük nemesi származású, például Csebi-Pogány - jobbára újonnan, a rendszerváltozás után váltak vagyonossá, a mai listavezetők pedig valamennyien első generációs milliárdosok.

HVG
"Magyar állampolgárok legálisan szerzett és átlátható vagyonát vizsgáljuk" - áll a 2007-es lista módszertani fejezetében. Ehhez képest a maiak nem kis részére időről időre a gyanú árnyéka vetül. A 10. helyezett Dunai család feje, Dunai György, a Betonút Zrt. főtulajdonosa például a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány vádlottja. A 36 milliárd forintra becsült Dunai-vagyon része egyébként 13 milliárd forintnyi, a Betonúttól - alighanem a közbeszerzési eljárások szigorától tartva - a DBI Kft. nevű családi cégbe céltartalékként átcsoportosított bizonytalan követelés a K&H Equitiesszel szemben, amelyet a kft a Fővárosi Bíróságon követel. "Nem találtunk arra utaló forrást, hogy az 1930-as évek elitjéből bárki is kriminális körülmények között gazdagodott volna meg" - mondta a HVG-nek Pogány Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, azzal kiegészítve: nem kevés, olykor politikai töltetű bírálat érte akkoriban az első világháborús hadibeszállítókat és az úgymond ingatlanspekulánsokat. A gazdasági elitet fenekestül fölforgató világválságban eladósodott pesti bérháztulajdonosok ingatlanainak felvásárlásával szerzett vagyont például Mautner Alfréd - miután az európai hírű családi vetőmag-kereskedést szintén megtépázta a recesszió -, akinek özvegye, amúgy Weiss Manfréd lánya, a vagyonlista 10. helyezettje lett.

Hasonlatos ellenben a két lista abban, hogy elmosódott a határ, mely vagyon származik vállalatvezetésért járó jövedelemből, és melyik tulajdonból. Csak épp az irány fordított: a harmincas években kezd elkülönülni a professzionális menedzserréteg (Chorin, Weisz Fülöp) a tőketulajdonostól, míg napjainkban épp fordítva van. Ráadásul manapság sok esetben nem egyszerű nyomon követni, hogy az illető topmenedzser pontosan mekkora százalékban, milyen közvetítésekkel tulajdonos (Csányi), s olykor még a cégcsoportban betöltött szerep is ködös (a "vegyépszeres" Nagy Elek).

Mindkét korszakra jellemző a gazdasági elit erős befolyása az ország politikájára. A harmincas években az arisztokrácia ebben is vesztésre állt - nagyrészt a saját döntése alapján: általában királypártiként szerepük Horthy Miklós kormányzósága idején főképp a felsőházra korlátozódott. Jól példázza az eltávolodást József főherceg története: József nádor unokája volt az, aki fővezérré nevezte ki Horthyt, ám utóbb visszavonul birtokára, s vadászélményei megírásával tölti idejét. Kivételek persze akadnak. Festetics Sándor például az arisztokrata hagyományoknak megfelelően diplomataként kezdte pályáját, majd Károlyi Mihály kormányának honvédelmi minisztere lett (amúgy Károlyi sógora volt), utóbb a szélsőjobb felé fordult: a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot vezette. Sajátos a földjeiket vesztett erdélyi, felvidéki főrendek szerepe: nekik állandó jövedelemre volt szükségük, többen a hivatásos politizálásban látták a megoldást. Teleki Pál miniszterelnökként bérház- és részvénytulajdonnal egészítette ki jövedelmét, s Bethlen István havi 2500 pengős fizetése is kevésnek bizonyult megszokott életnívója fenntartására, ő eladósodott - ami történetesen a hitelező bankárok befolyását emelte (ekkoriban viszonylag tágan értelmezték az üvegzsebet és az összeférhetetlenséget: csak az alsóház tagjaira vonatkozott némi szigor). Bethlent egyébiránt személyes barátság fűzte Chorinhoz, aki a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökeként s e szerepben főrendiházi tagként formális befolyással is volt a közügyekre, évente kétszer pedig vadászatot szervezett minisztereknek, bankvezetőknek.

"A gazdasági elithez tartozás erősebb szegregáló tényező volt, mint az etnikai hovatartozás" - írja egy 1995-ös tanulmányában Lengyel György történész. Mindez hasonlatos a jelenlegi helyzethez, ahogyan az elit szabadidős tevékenységei - vadászat, golf, lovak, vitorlások, bálok, művészeti mecenatúra, műgyűjtés - sem sokat változtak. Mégis puritánabbnak tűnnek a hetven évvel ezelőtti milliomosok: otthonuk átlagosan 6,3 szobás volt - a budai I. és II. kerület, a Nemzeti Múzeum környéke, valamint az Andrássy út volt a legkedveltebb -, Chorin fillérre elszámoltatta gyermekeit a zsebpénzükkel, Weiss Manfrédnak a családi legenda szerint mindössze három öltönye volt. Sokuknak utóbb az életet jelentette a vagyon. Weissék kénytelenek voltak átadni a csepeli konszernt a náciknak, de cserébe emigrálhattak (az Egyesült Államokba távozott Chorin - egy reformer aradi rabbi századelőn katolizált dédunokája - anyagilag támogatta a szintén hazátlanná vált Horthyt). Más utat választott az óbudai textilgyáros Goldberger Leó; családja - szintén kiváltással - Portugáliába távozott, ő azonban maradt, Mauthausenben halt éhen a tábor felszabadulását követő napokban.

RÁDI ANTÓNIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Listázások

A HVG összevetésének alapja egy 1935-ös lista, amelyet a Rubicon folyóirat közölt, s Zentay Dezső, a Központi...

10 milliós veszteség Áder klímavédelmi alapítványánál

10 milliós veszteség Áder klímavédelmi alapítványánál

A „vérfertőző femme fatale”, aki nem szabadult az ellenfelei propagandájától

A „vérfertőző femme fatale”, aki nem szabadult az ellenfelei propagandájától

Wizz Air-vezér: Attól, hogy valaki a kormány nevében beszél, nem biztos, hogy ő az igazság szószólója

Wizz Air-vezér: Attól, hogy valaki a kormány nevében beszél, nem biztos, hogy ő az igazság szószólója

Akadozik a Telekom hálózata

Akadozik a Telekom hálózata

A Kutyapárt szerint gyönyörűen kitervelt aljasság, ahogyan lebontották a buszmegállójukat

A Kutyapárt szerint gyönyörűen kitervelt aljasság, ahogyan lebontották a buszmegállójukat

Férfitúlsúly a zeneiparban – mondja Emily Eavis, Glastonbury szervezője

Férfitúlsúly a zeneiparban – mondja Emily Eavis, Glastonbury szervezője