Nyílik az olló: egyes intézményekben mind nagyobbak a különbségek az államilag finanszírozott, illetve a képzésüket saját zsebből fedező egyetemisták-főiskolások felvételi követelményei között.

HVG
A felsőoktatási intézmények bevételei elsősorban a náluk tanuló diákok számától függnek - ha tehát azon múlik, sok helyütt akár a minőségből is hajlandóak engedni, hogy minél több felvételizőből váljék egyetemi-főiskolai polgár. Így aztán nagyon sok olyan diák előtt is megnyílt a főiskolák-egyetemek kapuja, aki hármasokkal került ki a középiskolából.

Az egyetemre-főiskolába jutás miniszteri rendeletben megszabott 78 felvételi pontos minimumfeltételét egy elégséges és egy közepes érettségi jeggyel is el lehetett érni (az előbbi 19 pontot ért, az utóbbi húszat, és ezek összegét a felvételin duplázni lehetett). Így aztán az idei tanévben minden harmadik egyetemi-főiskolai szakra be is lehetett kerülni 78 ponttal. Elvégre egy hármas nem túl nagy teljesítmény: az érettségizettek közül - és ma a megfelelő korúak négyötöde jár középiskolába - lényegében csak az nem tanul tovább, aki nem akar.

Mindez azért, mert államilag finanszírozott képzésre számos intézmény a korábbinál kevesebb diákot vehetett fel (lásd Képzésterületen kívüliség című írásunkat), s igyekezett fizető hallgatókkal kitölteni a helyeket. A jelentkezők száma azonban csökken, tavaly 20 ezerrel kevesebben felvételiztek, mint egy évvel korábban. Így nagyon sok intézmény számára nem maradt más lehetőség, mint hogy "olcsóbban" mérje a bejutást, és a kevesebb felvételi ponttal jelentkező, de fizetni hajlandó diákokat is beengedje az alma materbe.

Kérdés azonban, hogy benn maradniuk is sikerül-e. Lemorzsolódási adatok nincsenek a költségtérítésesekről, s a tanulmányok időbeni elhúzását és az iskolák közötti átjárást is lehetővé tevő kreditrendszer bevezetése óta nem is nagyon lehet ilyeneket gyűjteni. (A tapasztalatok szerint mindenesetre a levelező tagozatok fizető hallgatói, jellemzően munkahelyi és családi elfoglaltságuk miatt, nagyobb arányban hagyják abba tanulmányaikat, mint a nappalisok.) A költségtérítésesek fizetési fegyelme korábban hagyott maga után kívánnivalókat, ám a diákhitel bevezetése óta nemigen vannak ilyen problémák.

A rossz tanulmányi eredményt pedig a bevételekről lemondani nem akaró intézmények nem tekintik válóoknak. Inkább elviselik, hogy ez nehezen kezelhető feszültségeket okoz az oktatásban. "Azt szoktam mondani, a Mózes által kettéválasztott Vörös-tenger kutya füle volt a diákok közti különbséghez képest" - fogalmazott a HVG-nek Majdán János, a bajai Eötvös József Főiskola rektora. A szakok gyakorlatilag ketté vannak vágva: a diákság egyik része nagyon alacsony színvonalon teljesít.

"Nem a buktatás a célunk, hanem hogy megtanítsuk a diákokat. Legalább egy minimumszintre mindenkit fel kell hozni" - magyarázta nem kizárólag saját intézménye bizonyítványát Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának dékánja. A diákoknak azt szokta mondani, hogy nem szégyen elővenni a középiskolai tankönyvet; akiknek pedig ez sem elegendő, azoknak felzárkóztató oktatást tartanak. "A magyar szakon például helyesírási felzárkóztatásra van szükség" - jelzi érzékletes példával, milyen problémákkal szembesülnek manapság némely egyetemen. Hozzátette: "Nagyon rossz lenne, ha a fogorvosnál meg kellene majd kérdezni, hogy költségtérítéses vagy államilag támogatott képzésben szerezte-e a diplomáját."

Pedig lehet, hogy hamarosan így lesz: a Debreceni Egyetem az idei tanévre már 86 ponttal is felvett fogorvosjelölteket. Nyilván a félévenként közel 1 millió forintos tandíj is szerepet játszott a felvételiztetők jószívűségében, de a debrecenieknek valószínűleg nem lesz könnyű dolguk, ha az alacsony pontszámmal jött fizetőképes hallgatókat benn szeretnék tartani az egyetemen. Mindeközben az államilag támogatott képzésen 47 ponttal magasabban, 133 pontnál volt a bejutási küszöb. A szegedi gyógyszerészeknél még nagyobb a különbség: ők minimumpontszámmal is vettek fel fizetős diákot erre a tanévre, míg az államilag finanszírozott képzésre csak 49 ponttal jobb eredménnyel lehetett bekerülni.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trend

A pénz beszól

A költségtérítéses diákok néhány éve még az összes hallgató felét tették ki a magyar felsőoktatásban.

Megszavazták az írek a válás feltételeinek eltörlését

Megszavazták az írek a válás feltételeinek eltörlését

Megszólalt Donald Trump a Huawei-bojkottról

Megszólalt Donald Trump a Huawei-bojkottról

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

A Kika magyar üzleteit is eladták

A Kika magyar üzleteit is eladták

Népszava: a megyei napilapok teljes bedarálása jöhet

Népszava: a megyei napilapok teljes bedarálása jöhet

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye