Lélegzetvételhez jutottak a csökkenő hallgatói létszámú egyetemek, főiskolák is a hároméves támogatási megállapodásokkal, de merész vállalások nélkül nem mindegyiknek lesz jövője.

Ne válasszunk olyan teljesítménymutatókat, amelyekben nem lesz egyértelműen kimutatható növekedés - javasolta az egyik főiskola gazdasági tanácsának ülésén az oktatási tárca által delegált tag a tárcával kötendő hároméves finanszírozási szerződés előkészítéséről szólva. Ha addig okozott is idegeskedést néhány intézménynél a teljesítménykényszert központba állító, 2008-tól életbe lépő új állami finanszírozási rend, a pragmatikus tanács hatására elmúlhatott.

Az intézmények finanszírozását egy állandó és egy változó részre osztják a 29 állami egyetemmel és főiskolával kötött megállapodások. Az állandó támogatás, amelynek mértékét három évre előre rögzítik, a működést biztosítja. Ez - az úgynevezett fenntartói normatíva - a felsőoktatásnak adott állami juttatások 25-30 százalékát adja ki. A második csoportba tartozó, változó összegű támogatások egyik eleme az - államilag finanszírozott képzésben részt vevő - hallgatók aktuális számától függ, a másik pedig az oktatói kar összetételétől, "minőségétől". A felsőoktatásnak juttatott összes állami támogatás az ígéretek szerint megtartja majd a reálértékét, azaz a 2007. évi 214 milliárdról 2010-re 240 milliárd forintra emelkedik.

Hallgatók. Viharos kezdet?
© Végel Dániel
Az állami takarékoskodás jegyében született új támogatási szabályok célja volt egyebek között az is, hogy összhangot teremtsen a hallgatók számának csökkenése és aközött, hogy túlságosan sok a felsőoktatási intézmény - azaz hosszabb távon csak a legjobb képzőhelyek maradhassanak talpon. Ezért kötötte teljesítménymutatókhoz a megszerezhető állami forrásokat. Csakhogy a feltételek folyamatosan enyhültek. Kezdetben olyan mutatókról volt szó, amelyekkel akár össze is hasonlíthatták volna a különféle intézményeken folyó oktatás színvonalát, ám az egyeztetések előrehaladtával a kikötések egyre inkább testre szabottá váltak.

Az oktatás, a kutatás, a szervezetirányítás, a gazdálkodás, továbbá a regionális és társadalmi szerepvállalás témaköreiben egy olyan, csaknem száz mutatót tartalmazó étlapot állított össze a tárca, amelyről az intézmények a la carte szemezgethettek. Idővel még a válogatás feltételeit is puhították. Egy ideig szó volt ugyan arról, hogy a csaknem száz mutatóból legalább 18-ban kell hároméves fejlődést felrajzolni, s közülük kettő - a tartozásállomány nagyságával és a gazdasági szférából bevételt szerző tudományterületekkel kapcsolatos - kötelező lesz, de később erről is hagyta magát lebeszélni a tárca. Maga a központi mutatólista sem maradt érvényben, az intézmények lényegében saját maguk találhatták ki, mi mindenben kell, illetve lehet előrelépést követelni tőlük.

Állami pénzekről lévén szó, elvárható lenne, hogy mindezt legalább nyilvánosságra hozzák, máig azonban - versenyhelyzetét féltve - egyetlen alma mater sem terítette ki a lapjait. Így nem derül ki, hányan választottak maguknak olyan "kemény" mutatókat, mint a hallgatók és az oktatók - különösen a minősített oktatók - aránya, netán a hallgatók megoszlása képzési szintek szerint, esetleg a PhD-fokozatot szerzők száma, s hányan színesítették vállalásukat olyan alibi jelzőszámokkal, mint a regionális kulturális szerepvállalás vagy az aktív sporttevékenység.

Második oldal (Oldaltörés)

"Saját intézményfejlesztési céljaink elérését szolgálják azok a mutatók, amelyeket a megállapodásba is belefoglaltunk, túlteljesítésükért viszont nem jár állami többletforrás" - mondta a HVG-nek Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Hozzátette viszont, ha teljesítik azt a tervet, hogy a mesterszakos hallgatók 21 fős számát három év alatt több ezerre emelik, a hallgatói normatíva ezzel járó növekedése révén tetemes többletbevételre tesznek szert. A Corvinus egyebek közt azt is vállalta, hogy három év alatt hetven fővel növeli a PhD-fokozatot szerzők és 48-ról 43-ra szorítja le az egy minősített oktatóra jutó hallgatók számát. A vállalások teljesítése tovább emelheti az állami képzésben részt vevők arányát is. A tavalyi felvételik egyik nyertesének számító (lásd Képzésterületen kívüliség című írásunkat) budapesti egyetemnél ugyanis 6-7 százalékkal, 53 százalékra nőtt az államilag finanszírozott hallgatók aránya. A fejlemény Mészáros szerint nemcsak azért örvendetes, mert a tandíj bevezetésével ez anyagilag is jó az egyetemnek - más úton ugyanis nem tudnak lényegesen nagyobb bevételre szert tenni, még a költségtérítéses oktatással sem -, hanem azért is, mert az államilag finanszírozott hallgatók többnyire a fizetőknél magasabb felvételi pontszámmal kerülnek be az egyetemre (lásd Diplomainfláció című írásunkat). A többre képes diákok révén pedig később több tudományos diákköri eredményre, külföldi egyetemi helyre lehet számítani.

© Stiller Ákos
A hároméves megállapodás legnagyobb előnyének azonban a Corvinusnál a magántőke bevonásával megvalósult ppp-beruházások bérleti díjához való állami hozzájárulást tekintik. Három éven át évi 754 millió forintot, az összes ppp-kiadás felét állja az állam. De jó pár más alma mater esetében is létfontosságú volt az éppen az oktatási tárca által ösztönzött ppp-konstrukcióban felújított vagy épített kollégiumok és más egyetemi létesítmények bérleti díjához való - három évre garantált, az idén 5,5 milliárd forintra rúgó - állami hozzájárulás.

Az új megállapodások lélegzetvételhez juttatták azokat az intézményeket is, amelyek az elmúlt évek átrendeződésének vesztesei. Ilyen a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola is, ahol öt év alatt közel 60 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma, ezen belül az államilag finanszírozott hallgatóké 30 százalékkal. A 2007-2008-as tanévben a tandíjmentes képzési helyeknek csupán a kétharmadát sikerült betölteni, így a szükséges 700-800 millió forint helyett az első évfolyam csak 420 milliós állami támogatásra számíthatott. A Berzsenyi a menekülésnek azt az útját választotta, hogy az idén beolvadt az így immár 20 ezer hallgatót okító, soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetembe (NYME). Pedig az NYME helyzete sem igazán rózsás: újonnan felvett hallgatóik száma öt év alatt bő egyharmaddal csökkent, s még ennél is nagyobb, mintegy 45 százalékkal esett vissza az államilag finanszírozott helyekre fölvettek száma.

A hallgatólétszám csökkenése ellenére mindkét intézményben 80-120 millió forinttal nőtt tavaly az oktatóknak, dolgozóknak kifizetett személyi juttatások összege. A finanszírozási gondokat tetézik a ppp-bérleti díjak, amelyek summája az NYME-n már tavaly is megközelítette a 300 millió forintot, az idén pedig tovább nő, mivel újabb, 3,7 milliárd forintos beruházást adtak át. A Berzsenyi is hozott a házasságba ppp-kiadást, tavaly közel 200 millió forint bérleti díjat kellett kifizetnie.

A csökkenő diákszám mellett 15-20 évig fizetendő több százmillió forintos bérleti díj szokatlan reklámkampányra sarkallta a soproni egyetemet. "A hallgatókat amolyan vidéki talk and road show-kon verbuváljuk, ahol oktatóink mellett a jelenlegi hallgatókat is kérdezhetik az érdeklődők" - számolt be újításukról a HVG-nek Faragó Sándor, a NYME rektora. A szokványos régiós újságmellékletek mellett televízióban is hirdetnek, s mint minden vidéki intézmény, ők is reménykednek abban, hogy sokakat otthon tart az olcsóbb megélhetés. A rektor bízik a létszám stabilizálásában, a felvehetők keretszámának növekedésében. Elégedett a hároméves megállapodással is, amelyben az alaptámogatás - a ppp-költség felét kitevő összeggel együtt - a teljes állami támogatás negyede. Ugyanennyi a minősített oktatók után kapható tudományos normatíva, ami a rektor szerint a jövőben sem kerül veszélybe, miután közel száz oktatójuk vesz részt doktori képzésben. A hallgatólétszám alakulásától függő normatív támogatás mellett az egyetem - ugyancsak három éven át - több százmillió forinthoz jut különleges feladatok ellátására, például a botanikus kert és a műemlék könyvtár fenntartására. Mindezért cserébe az intézmény, a minőségi oktatást javítandó, növeli a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát, korszerűsíti a tananyagot, valamint jövedelmezőségi és hatékonyságjavító intézkedések mellett fejleszti a gazdaság szereplőivel a regionális együttműködést.

PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Karrier

Szemtől szemben a fejvadásszal - videó

Bemutató interjúnkból kiderül, hogyan zajlik egy felvételi beszélgetés, mire számíthatsz, ha megpályázol egy pozíciót. Izzasztó helyzet, tanácsok a szakértőtől.

HVG Hetilap

Fizető és nem fizető diákok

Nyílik az olló: egyes intézményekben mind nagyobbak a különbségek az államilag finanszírozott, illetve a képzésüket saját zsebből fedező egyetemisták-főiskolások felvételi követelményei között.

Pert nyert a TASZ a pécsi önkormányzattal szemben

Pert nyert a TASZ a pécsi önkormányzattal szemben

Tízmilliárdosnál is nagyobb osztalékot vehetnek ki Vajna örökösei a kaszinós cégből

Tízmilliárdosnál is nagyobb osztalékot vehetnek ki Vajna örökösei a kaszinós cégből

Két kilométeres dugulás van az M5-ösön

Két kilométeres dugulás van az M5-ösön

Independent: Pénteken Theresa May bejelentheti a lemondását

Independent: Pénteken Theresa May bejelentheti a lemondását

Mindent a hírnévért: 13 millió forintért vett két darab dinnyét a magát ünneplő cég

Mindent a hírnévért: 13 millió forintért vett két darab dinnyét a magát ünneplő cég

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben