Az oktatási tárca, megpróbálván az európai trendekhez igazítani az egyes képzésterületeken oktatott hallgatók arányát, átszabta a felvételi keretszámok rendszerét - váratlanul nehéz helyzetbe hozva sok vidéki főiskolát.

HVG
Át kell gondolnia a jövőjét jó néhány vidéki főiskolának. A legutóbbi felvételi eredmények azzal szembesítették őket, hogy az új szabályok miatt a korábbinál jóval kevesebb és gyengébben teljesítő hallgatójuk lesz. Az idei tanévben ugyanis az oktatási tárca a korábbinál mintegy 10 százalékkal kevesebb egyetemista-főiskolás képzését hajlandó finanszírozni. A közpénzen okítható hallgatók számát ráadásul képzésterületekre, majd szakokra lebontva is megszabták (utóbbi adatot azonban nem hozták nyilvánosságra). Az új logika lényege: a felvételiző diákokat eredményeik alapján, képzésterületenként, illetve szakonként sorba állítják, s miután a legjobbak kitöltötték a keretet, a többi diák már csak költségtérítésesként kerülhet be. Ugyanez az intézmények szemszögéből azt jelenti, hogy ha a sor elején álló diákok más felsőiskolákat választottak, akkor nekik csak a saját zsebből fizető hallgatók maradnak.

Az új méricskélési rend még ennél is bonyolultabb. Meghatározta az oktatási tárca azt is, hogy az egyes intézmények egy-egy karára összesen hány - államilag finanszírozott plusz zsebből fizető - nappali tagozatos diákot enged felvenni. A népszerű egyetemek kurrens szakjai, ha akarták, akár a teljes keretüket kitölthették állami pénzes diákokkal, s mivel a jó tanulók általában ezeket a szakokat választották, ott a "diákminőséggel" sincs gond. Ebbe a kellemes helyzetbe jellemzően a budapesti felsőiskolák, mindenekelőtt az egyetemek kerültek - ellentétben a vidékiek nagy részével, különösen a bölcsészettudományi és részben a gazdálkodási képzést folytatókkal. A képzésterületenkénti kapacitás megállapításának kimondott célja volt ugyanis, hogy megszüntessék például a bölcsésztúlképzést, a természettudományos és műszaki helyeket pedig feltöltsék.

Ezt a miniszteriális átrendezést az magyarázza, hogy Magyarországon a két utóbbi területen végző diákok száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (HVG, 2007. november 10.). A kézi vezérlés következtében mindenesetre az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a műszaki és a természettudományi szakokon folyó államilag támogatott képzésre, mivel kevés volt a jelentkező, gyenge tanulmányi eredménnyel is be lehetett jutni. A HVG számításai szerint a természettudományi képzésterület állami finanszírozású helyeire felvett diákok átlaga mintegy 117 pont volt a bölcsészek 130 pontjával szemben. Azaz sok jól tanuló, akár nyelvvizsgával is rendelkező diáknak nem volt esélye bekerülni az általa választott, ám a minisztérium preferencialistáján hátrább sorolt képzésre, míg a tárca által favorizált képzésterületre kívánkozók gyengébb eredménnyel is sikerrel jártak.

Második oldal (Oldaltörés)

Az adatok azt mutatják, hogy vidéken szinte mindenhol jelentősen csökkent az első évfolyamos diákok száma. Az agrárszakok mellett újabban a gazdasági képzésre is súlyt helyező gyöngyösi Károly Róbert Főiskola első évfolyamos nappali hallgatóinak száma például alig több mint a fele az előző évinek. Ez részben a magasabb ponthatárok következménye: gazdálkodási és menedzsment szakjukra például, államilag támogatott képzésre, az előző évinél 15-tel több, 122 ponttal lehetett bekerülni tavaly szeptemberben. Így hetedannyi hallgatót tudtak erre a szakra támogatottként felvenni, mint egy évvel korábban - egyszerűen azért, mert a gazdálkodás szak országos kerete nagyjából e pontszámnál telt be.

© sxc.hu
Még súlyosabb aránytalanságok alakultak ki a bölcsészképzésben. A Nyíregyházi Főiskolán például a tavalyi tanévben 67 jelentkező közül 67 történészhallgatót tudtak államilag támogatottként felvenni, 2007 nyarán pedig 55 jelentkezőből csupán hatot. De ezen a képzésterületen az egyetemek sem jártak túl jól, Miskolcon például harmadával csökkent a bölcsész és társadalomtudós gólyák száma. S azért csak ennyivel, mert több költségtérítéses hallgatót vettek fel, mint korábban - természetesen a felvételi pontszámokkal kapcsolatos engedékenység árán (lásd Diplomainfláció című cikkünket).

Persze jó, ha egyáltalán kerül diák. Az egri főiskolán például az idén nem sikerült elég, megfelelő pontszámmal jelentkező hallgatót találni francia szakra, így azt el sem indították. "Nem könnyű a helyzet, mert nagyon jó francia tanszék és műhely van a főiskolánkon, a városban is működik francia klub" - mondta a HVG-nek Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora. Az országos franciaszak-keretet azonban kitöltötték a nagy egyetemekre jelentkezők - az ELTE önmagában felszívta a 123 államilag támogatott elsőéves háromötödét -, így a főiskoláknak már nemigen maradt keresnivalójuk. Nem tudták elindítani e szakot a szombathelyi Berzsenyi Dániel, valamint a Székesfehérváron és Budapesten is oktató Kodolányi János Főiskolán sem.

"Azzal egyetértünk, hogy a minőségé legyen a döntő szó, de a képzésterületi helyek elosztásában finomhangolásra van szükség" - mondta kérdésünkre az egri rektor. Ennek egyik eleme lehetne az (érettségi után a diákok kezébe korszerű szakmákat adó) felsőfokú szakképzés feltöltetlen keretének felhasználása a felsőoktatás más területein. Márpedig 2007 őszén a kérdéses keretből közel 6 ezer államilag támogatott férőhelyet nem töltöttek be. "Ha ezt szétosztották volna az alapképzésre jelentkezők között, nem lennének intézményeinknek ilyen problémáik" - mondta a HVG kérdésére Majdán János, a bajai Eötvös József Főiskola rektora. A nyáron a minisztérium még elvi kérdést csinált abból, hogy ezt a keretet nem osztják szét, mondván: akkor csak elodáznák, hogy kiderüljön, melyik felsőoktatási intézmény nem képes kellő számú és vizsgaeredményű diákra szert tenni. Mára azonban megváltozott a miniszteriális álláspont: a legutóbbi rektori konferencián Hiller István már csak arra hivatkozott, hogy a Pénzügyminisztériummal kell dűlőre jutni az üresen maradt helyek szétosztásáról. Ami azért furcsa, mert a korábbi években rendszeres gyakorlat volt a felsőfokú szakképzés betöltetlen helyeinek a felhasználása, s a tárca vezetése nem nagyon firtatta a pénzügyérek véleményét.

Azt is sokan szorgalmazták az utóbbi fél évben, hogy történjen meg az intézmények kapacitásakkreditációja: lehessen pontosan tudni, képes-e egy intézmény arra - azaz győzi-e infrastruktúrával és megfelelő tanári karral -, hogy az általa felvett diákoknak valóban minőségi oktatást nyújtson. Információnk szerint az intézmények átvilágítása elkezdődött, s március végére lesz meg az eredménye. Belement az oktatási tárca abba is, hogy a Magyar Rektori Konferenciával közös munkacsoportot állítson fel, amelyben végigtárgyalják a problémákat.

Szocialista körökben olyan javaslat is felmerült, amely egyes nyugati országok gyakorlatát importálná. Eszerint bizonyos ponthatár felett mindenkit fel kellene venni az intézményekbe, s a szelekció az első év után történne, a tanulmányi eredmény alapján - a továbbiakban a legjobban teljesítő mintegy egyharmad képzését finanszírozná az állam. E megoldásnak csakugyan sok előnye lenne, kérdés azonban, hogy az intézmények fel vannak-e rá készülve, ráadásul az újabb változtatás újra alapjaiban forgatná fel a felsőoktatási rendszert.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az erős szél is összedöntheti a Notre-Dame-ot

Az erős szél is összedöntheti a Notre-Dame-ot

60 éves az utolsó nemzetközi hírű playboy

60 éves az utolsó nemzetközi hírű playboy

Könyvelők a NAV-nak: Elég volt a levélszemét szintű tájékoztatásból

Könyvelők a NAV-nak: Elég volt a levélszemét szintű tájékoztatásból

Kalocsai laktanyában építhetik az "atomvárost" Paks II. orosz építőinek

Kalocsai laktanyában építhetik az "atomvárost" Paks II. orosz építőinek

Húszéves dal döntött rekordot Strache botránya miatt

Húszéves dal döntött rekordot Strache botránya miatt

A tiszta orosz olaj egy héten belül érhet Magyarországra

A tiszta orosz olaj egy héten belül érhet Magyarországra