Háttérben egyezkednek a pártok a 2011-es magyar EU-elnökség stábjának kiválasztásáról. A kockázattól óvakodó kormányzat a mai közigazgatásra alapozna, míg az ellenzék nyílt versenyt szorgalmaz.

Nem egy kisebb európai kormány pozíciója rendült már bele egy féléves uniós elnökségi periódusba, mert polgárai zokon vették, hogy az inkriminált hat hónapban a kormányzatnak sem elég ideje, sem energiája nem jutott a hazai ügyek menedzselésére, szinte minden erőforrását "Brüsszel" kötötte le. A veszély a 2004-ben csatlakozott új tagállamokat is utolérte: közülük elsőként Szlovénia debütált e szerepkörben ez év elején, a 2009-ben sorra kerülő Csehország után pedig 2011. január-június között a magyar kormánynak kell helyt állnia az integráció legfontosabb döntéshozó szerve, a kormányokat tömörítő uniós Tanács élén. A feladat még némely gyakorlottabb tagállam közigazgatása számára is próbatétel, mert egy rövid féléves időszakra hirtelen legalább kétszer annyi EU-hoz értő szakemberre van szüksége, mint egyébként.

Vigyázz, kész, rajt! Elnökség 2011-ben.
© hvg.hu
Félévente mintegy 2 ezer tárgyalást tartanak a Tanács keretében: negyedévente találkoznak az állam- és kormányfők, a szakminiszterekből álló tanácsi formációk összesen közel ötvenszer ülnek össze, hetente négyszer értekeznek a brüsszeli állandó képviselők, 250-re rúg az egyes szaktémákat vivő, alacsonyabb szintű tagállami tisztviselőket tömörítő, úgynevezett munkacsoportok száma, amelyek átlagosan heti egyszer-kétszer üléseznek, nem szólva a Tanács és az Európai Parlament közti egyeztetésekről, ad hoc munkabizottságokról és egyéb rendezvényekről. Mindezekre valamennyi tagállam delegálja megfelelő beosztású küldöttét, de az elnökséget adó tagország kettőt is: az egyik továbbra is a tagország táblája mögött ül és a nemzeti szempontot képviseli, míg a másik előtt az "elnökség" felirat szerepel. "A legnehezebben az egésznek a kultúrája sajátítható el, a törekvés arra, hogy ne nyertes-vesztes kimenetele legyen a különböző tárgyalási helyzeteknek, és ez kultúraváltást igényel az egész magyar politikai elittől" - fogalmazott a magyar elnökségig hátralévő nem túl hosszú felkészülési időt megnyitó tavaly év végi konferencián Göncz Kinga külügyminiszter.

A megjegyzés érvényét jelzi, hogy a kormány és az ellenzék máris hajba kapott a majdani, úgynevezett elnökségi stáb kiválasztási módján. A Külügyminisztérium (KÜM) kalkulációja szerint hozzávetőleg 850 - részben átmenetileg a brüsszeli magyar állandó képviseletre telepített, részben itthonról kirepülgető -, angolul tárgyalóképes, franciául legalább értő, szakterületén jól képzett, az uniós eljárási rendekkel tisztában lévő és úgynevezett puha kompetenciákkal (tárgyalókészséggel, konfliktuskezelő és stressztűrő képességgel) felvértezett köztisztviselőre lesz szükség. Az elnökségi stáb nagyjából kétharmadát a tanácsi munkacsoportok elnöki és elnökhelyettesi funkcióját betöltők, valamint a "Magyarország" tábla mögött ülő küldöttek adják, egyharmaduk pedig abban segíti a miniszteri tanácsüléseket elnöklő magyar tárcavezetőket, hogy átlássák a területükön működő sok tucat munkacsoport tevékenységét. (Az elnökségi stábnak további, hozzávetőleg 400 "dossziéfelelős" szakértő dolgozik majd a keze alá itthonról.)

Második oldal (Oldaltörés)

Egy kormányrendelet vázolta tavaly karácsony előtt a stáb kiválasztási procedúráját. A magot - szakértők szerint a létszám jó felét - azok a gyakorlott, az egyes uniós viták történetében is otthon lévő köztisztviselők adnák, akik jelenleg is képviselik Magyarországot az uniós megbeszéléseken. De az ő idegennyelv-tudásuk és puha kompetenciáik is megméretnek, a hiányokat pedig egyéni fejlesztési tervek alapján kell pótolniuk. A miniszterek jelölhetnek majd a stábba tárcájuktól és háttérintézményeiktől további, megfelelő alapokkal rendelkező, de uniós ügyekkel közvetlenül nem foglalkozó köztisztviselőket is, és ideiglenesen kikérhetnék az EU-intézményekben dolgozó magyarokat. E második körből kerülne ki a becslések szerint nagyjából 250 fő, a még így is betöltetlen feladatokra viszont a közigazgatáson kívüli, nyilvános pályázatot írnak ki, amelyen - a köztisztviselőktől megkövetelt középfokú nyelvismerettel szemben - egyebek között felsőfokú angol és esetenként középfokú francia nyelvtudást írnak elő, és előnynek számít a közigazgatási gyakorlat. A kormányrendelet mézesmadzagot és bunkósbotot is tartalmaz: a stábtagoknak 2009 elejétől 2011 közepéig fokozatosan növekvő, de még az év végén is folyósítandó pluszfizetés jár, de aki elblicceli a képzést, netán az elnökség befejezése előtt faképnél hagyja a közigazgatást - vagy kirúgják -, annak vissza kell fizetnie a fejtágítás költségeit.

A Fidesz azonban igazságtalannak titulálja ezt a közigazgatásban már bennlévőknek csaknem biztos helyeket garantáló kiválasztási szisztémát, mondván, az elmúlt években azon kívül is kitermelődött egy fiatal gárda, akiknek járna az új lehetőség. Az ellenzék legnagyobb pártja az elnökségi stáb minden helyére nyílt pályáztatást követel, aminek során - mondják - az uniós ügyeket most a kormányzatban vivők, ha vállalják a kívülállókkal való versenyt, nyilván úgyis előnyben lennének, sőt tapasztalatukat akár eleve bónuszpontokkal lehetne honorálni. A vizsgakövetelményeket pártparitásos alapon delegált szakértői testület dolgozza ki, és hasonló testület folytassa le a vizsgáztatást is - javasolja a Fidesz. "Eleve olyan elnökségi prioritásokat kell kitűzni, amelyek Magyarországot szolgálják, a kiválasztást és a képzést a programhoz kell igazítani, hogy a stáb tagjai képviselni tudják a magyar érdekeket, és komoly, akár 50 százalékos tartalékot kell kiképezni, hiszen sokan lemorzsolódhatnak, meg egyébként is, legyen miből meríteni" - vezette le az elképzelést a HVG kérdésére Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, aki szerint álságos a kormányzati érvelés, hogy a teljesen nyílt pályáztatásra már nincs idő. "Azért húzták mostanáig a dolgot, hogy azután az idő rövidségére hivatkozhassanak" - tette hozzá.

Szetey Gábor
© Stiller Ákos
A tapasztalatok szerint a felkészülést 2-3 évvel az elnökség előtt kezdték a tagállamok. Mi már 2007-ben - állítja Szetey Gábor, a magyar uniós elnökség előkészítésében a KÜM-mel munkamegosztásban dolgozó Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyekért felelős államtitkára, elismerve, hogy az idő azért feszített. Tény ugyanis, hogy a felkészülés nagyját a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség miatt (lásd Kiscsoportos foglalkozás című cikkünket) valójában már 2010 elejére be kell fejezni, a trojkában dolgozó elnökségek ugyanis kisegítik egymást (sőt olykor munkacsoportokat "adnak-vesznek": valószínű például, hogy a halászati témákat a magyar elnökség idején is a spanyolok fogják vinni, míg a magyarok arra tepernek, hogy már a belgák idején megszerezzék a kohéziós politikát). A magyar nemzeti érdekre építő elnökségről alkotott Fidesz-féle elképzelés mindenesetre nemcsak az elnökségtől elvárt pártatlansági követelmény miatt bajos, hanem azért is, mert kivitelezhetetlen. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár legalábbis úgy véli, az elnökségi programok jellemzően háromnegyed részben előre meghatározott, örökölt témákból állnak, a fennmaradó 25 százalék felét előre nem látható események töltik ki, így csupán a nyolcadrészébe lehet "sajátos magyar színt" vinni.

A kormányzati tervek szerint februárban megkezdődik és májusig lezajlik az elnökségi stáb magjának kiválasztása és képzési tervének összeállítása, júniusig a többi alkalmas köztisztviselő listája is elkészül, ősszel pedig lebonyolítják a maradékra a nyílt pályázatot. Szetey két közbeszerzési pályázatot tervez kiírni: a január végén meghirdetendő elsőn olyan, elsősorban fejvadász típusú cégek jelentkezésére számít, amelyek nagyvállalati vezetők keresésében jártasak, a szeptemberben induló tanfolyamok előtt pedig egy másik tender várható nyelvi, uniós és "puhakompetencia-képzést" kínáló vállalkozások számára (a szakmai továbbképzés a tárcák asztala marad). Az államtitkár becslése szerint a kiválasztási eljárás és a képzés együtt közel 1 milliárd - uniós támogatásból lecsípett - forintba kerül majd, úgy, hogy a nyílt pályázatnál négyszeres túljelentkezéssel számol. "Ilyen túljelentkezési szorzóval kalkulálva a 850 fős elnökségi stábot, teljesen nyílt pályázat esetén csak a kiválasztási procedúra alaposan belenyúlna a 2009-be" - véli Szetey, a költségekről nem is szólva. Megfigyelők arra tippelnek, hogy az ügyről hetek óta zajló ötpárti háttéralkuban a "tartaléksereg" kibővítéséről konszenzus alakul ki.

KOCSIS GYÖRGYI

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Kiscsoportos foglalkozás

A kisebb tagállamokat olykor próbára teszi, ha a félévente váltakozó uniós elnökségi rotációban sorra kerülve, több...

Francia diákok szerint a Napszállta a legjobb film Cannes-ban

Francia diákok szerint a Napszállta a legjobb film Cannes-ban

Szuperfrakciója lehet az EP-ben a radikális jobboldali pártoknak

Szuperfrakciója lehet az EP-ben a radikális jobboldali pártoknak

A Dunába esett egy férfi a Szabadság hídról

A Dunába esett egy férfi a Szabadság hídról

22 ezer dollárért kelt el egy papírtányér, amelyre Kurt Cobain felírt egy setlistet

22 ezer dollárért kelt el egy papírtányér, amelyre Kurt Cobain felírt egy setlistet

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült

Bomba robbant Egyiptomban, 17 ember megsérült