Pánikszerű eladási hullámot váltott ki a világ tőzsdéin az a félelem, hogy az USA gazdasága recesszióba süllyed. Ezt az amerikai jegybank, a Fed gyors és nagy kamatcsökkentéssel, a Fehér Ház és a washingtoni kongresszus pedig gazdaságélénkítő programmal szeretné elkerülni.

HVG
Megtanulta a leckét legendás elõdjétõl, Alan Greenspantõl az USA jegybankjának szerepét ellátó Fed jelenlegi elnöke, Ben Bernanke. Mármint azt, hogy ha tûzoltásra van szükség, akkor nem lehet tétlenkedni. Az Ázsia és Európa tõzsdéin a hét elsõ két napján végigsöprõ eladási hullám láttán ugyanis a Fed kedden egy csapásra 0,75 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkentette az irányadó rövid távú kamatlábat, mielõtt az amerikai piacok kinyitottak volna a hétfõi Martin Luther King- emléknap után. A kamatenyhítésrõl elterjedt pletykák – amelyekben még az Európai Központi Bank (ECB), valamint a brit és a japán jegybank csatlakozásáról is szó volt – az idõközben bezáró ázsiai tõzsdéken még nem, Európában viszont már fékezték a zuhanást, és keddi lapzártánkkor New Yorkban is mérséklõdött a kezdeti esés.
Ekkora amerikai kamatvágásra legutóbb csaknem negyedszázada, 1984 októberében került sor. Az pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követõ zûrzavarban fordult elõ utoljára, hogy a Fed – akkor még Greenspan elnökölte – nyíltpiaci bizottsága rendkívüli ülésen döntsön a monetáris politika lazításáról. A helyzet persze annyiban hasonló, hogy több ázsiai és európai tõzsdén is akkora árfolyamesést regisztráltak a két nap alatt, amire szintén a terrortámadás sokkja óta nem volt példa. 48 óra alatt mintegy 5 ezer milliárd dollár tûnt el a világ tõzsdéirõl.
A pánikot az váltotta ki, hogy a nemzetközi tõkepiacokon fölerõsödött a félelem, hogy az amerikai gazdaság nem tudja elkerülni a recessziót, ez pedig az USA központi szerepe miatt az egész világgazdaságra hatással lehet. Kína és India fölemelkedése, valamint az Európai Unió konjunktúrájának újraindulása miatt a szaporodó válságjelek ellenére sokan úgy vélték, a mégoly erõteljes amerikai lassulást is kibírja az ázsiai és az európai régió, ám ez a meggyõzõdés az utóbbi napok tõzsdei kapkodásában szertefoszlott.
A bajok gyökere is Amerikában, az ottani jelzálogpiaci válságban rejlik, amibe a nemzetközi pénzpiacok nem elõször remegnek bele. A krízis tavaly nyári kirobbanását követõen még általános volt a vélemény, hogy a veszély elszigetelhetõ, a nem elsõrendû adósoknak folyósított jelzáloghitelek nem fertõzik meg olyan mértékben a pénzügyi szektort, hogy az az amerikai gazdaságot recesszióba taszítsa. A tavalyi év végén azonban megszaporodtak az amerikai brókerházak és bankok veszteségeirõl szóló jelentések, és az ingatlanárak zuhanása éreztette a hatását a költekezésükhöz a házukra fölvett szabad felhasználású kölcsönöket elõszeretettel használó amerikaiak vásárlási kedvén, ami aggasztó jel az USA-ban, ahol a gazdasági növekedés bõ kétharmadát a lakossági fogyasztás gerjeszti.
HVG
A mostani lavinát is két méretes amerikai hógolyó indította el. A múlt héten elõbb a Citigroup-bankcsoport, majd a Merrill Lynch brókerház jelentette be, hogy a jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott kötvényeken elszenvedett veszteségeik miatt a tavalyi utolsó negyedév mérlegében kénytelenek leírni 18,1 milliárd, illetve 14,1 milliárd dollárt. A korábbi több milliárd dolláros veszteséggel együtt a Citigroup tavalyi éves nyeresége a 2006-osnál 83 százalékkal, 3,6 milliárd dollárral kevesebb. Még rosszabbak a Merrill Lynch számai: mérlege 2007-re 8,6 milliárd dolláros veszteséget mutat, részvényárfolyama pedig csaknem a felére zuhant.
A pénzügyi szorításból mindkét társaság újabb külföldi befektetõk bevonása révén próbál menekülni, és szinte egyszerre jelentette be, hogy együttesen 21 milliárd dollár friss tõkéhez jutnak, nagyrészt kuvaiti, szingapúri és dél-koreai állami befektetési alapoktól, illetve a japán Mizuho Banktól. Egyiknek sem ez az elsõ kapkodó tõkeszerzése. Alig néhány hete összesen csaknem 14 milliárd dollárért adtak el részvényt: a Citigroup Abu-Dzabi állami befektetési alapjának, a Merrill Lynch pedig a szingapúri tartalékok egy részét kezelõ Temasek holdingnak, valamint az amerikai Davis Selected Advisors befektetési társaságnak.
A partnerválasztás nem véletlen. Az amerikai bankoknak és brókerházaknak mentõövet dobó befektetõk Ázsiából és a Közel-Keletrõl érkeznek: onnan, ahová – az importált olaj ellenértékeként és a hatalmas kereskedelmi hiány fejében – az USA pénze áramlik. A befektetõk zöme állami tulajdonú társaság, bár a Citigroup részvényeibõl most a bankházat tõkeinfúziójával már 1991-ben is megmentõ szaúd-arábiai herceg, Al-Valid bin Talal is vásárol. Több politikus is attól tart, hogy külföldi államok esetleg túl nagy befolyáshoz jutnak a Wall Street zászlóshajóiban. Sok választás azonban nincs, szabad dollármilliárdok ugyanis csak az ázsiai és a közel-keleti befektetési alapoknál vannak. A hagyományos intézményi, illetve kisbefektetõktõl nem lehetne ennyi pénzt ilyen gyorsan begyûjteni, ráadásul a válság nemzetközi pénzpiacokra átgyûrûzött hatása beszûkítette az árfolyam-kockázati alapok mozgásterét is.
A jelzálogpiaci krízisen a bankok és brókerházak már legalább 100 milliárd dollárt buktak, és a piaci félelmek alapján ez még messze nem a végösszeg, ráadásul a fogyasztási és az autókölcsönök is kezdenek bedõlni Amerikában. Senki nem tudja, hogy az amerikai jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott értékpapírok milyen messze jutottak el a nemzetközi pénzpiacok vérkeringésében. Vannak, akik úgy vélik, a szigorúbb szabályozás miatt egyelõre fõleg az amerikai pénzintézeteknek kellett színt vallani veszteségeikrõl, és a közeljövõben ázsiai és európai bankok szekrényeibõl is ijesztõ csontvázak dõlhetnek ki. A hitelállományát tekintve harmadik legnagyobb német bank, a WestLB például hétfõn ismerte el, hogy tavaly 1,7 milliárd dollárt bukott jelzáloghitel-piaci befektetésein, amivel hozzájárult az árfolyameséshez a frankfurti tõzsdén. Sanghajban pedig az tett rá egy lapáttal a pánikra, hogy egy kínai lap értesülése szerint az ország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, a Bank of China akár 8 milliárd dollárral is bent ragadhatott a válságban.
A kedélyek lecsillapítására nem csak a Fed lépett akcióba. A recessziótól való félelem szokatlan – és a tavalyi évet végigkísérõ politikai küzdelmekben elképzelhetetlen – együttmûködésre késztette a republikánus George W. Bush elnököt a demokrata többségû kongresszussal, valamint a két nagy párt törvényhozóit egymással. Bush a múlt pénteken közölte, hogy a hazai össztermék (GDP) 1 százalékát kitevõ, nagyjából 145 milliárd dolláros élénkítõ injekcióval szeretne életet lehelni a konjunktúrába, ám a részleteket legkorábban csak a január 28-ai országértékelõ beszédében ismerteti, hogy addig legyen idejük egyeztetni a demokratáknak és a republikánusoknak.
Van is mirõl, hiszen a két párt törvényhozói között épp olyan nagy az ideológiai szakadék a szükséges lépésekrõl, mint az elnökjelöltségre törõknél, akik kampánybeszédeikben villámgyorsan reagáltak a gazdasággal kapcsolatban feltörõ választói aggodalmakra. A demokratáknál Hillary Clinton és Barack Obama kormányzati szerepvállalást is sürget, és 2010-tõl visszavonná a Bush által a 2001-es visszaesés idején a leggazdagabbaknak nyújtott adókedvezményeket. A republikánusok viszont – így John McCain, Mitt Romney vagy a kampányba lassanként beszálló Rudy Giuliani – inkább az adókedvezmények és -visszatérítések mellett kardoskodnak, és a piac önszabályozására bíznák a recesszió elkerülését.
NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mégsem sértett törvényt az államtitkár

Mégsem sértett törvényt az államtitkár

Strache-ügy: előrehozott tartományi választásokat tartanak Burgenlandban

Strache-ügy: előrehozott tartományi választásokat tartanak Burgenlandban

Gyönyörű és végtelenül szomorú: ilyen dallama van a globális felmelegedésnek

Gyönyörű és végtelenül szomorú: ilyen dallama van a globális felmelegedésnek

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Elege lett a rendőrségnek

Elege lett a rendőrségnek