A tanárképzés radikális reformja nélkül elérhetetlen a magyar diákok sikeres szereplése a nemzetközi teszteken - derül ki a világ iskolai rendszereiről készített felmérésből.

Nem volt kemény verseny a tanítói főiskolai helyekért az idei keresztféléves képzéseken: a 2037 jelentkezőből csupán 92-en jelentkeztek pedagógusképzésre. A közülük felvételt nyert hatvan jelentkezőnek sem kellett sokat teljesítenie. Tanítóképzésre, ami most egyedül a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karán indul, levelező, költségtérítéses változatban 220 volt a ponthatár, ami a megszerezhető 480 pont alig 46 százaléka, így már gyenge közepes tanulmányi eredmény is elég volt a sikerhez. Igaz, a két évvel ezelőtti átalakítás nyomán az itt végzők csak akkor taníthatnak gyerekeket, ha a mesterképzésen is túljutnak.

A jó képességű tanárjelöltek kiválasztása és magas szintű képzésük a két legfontosabb tényezője a sikeres oktatási rendszernek - állítja az amerikai McKinsey tanácsadó cég tavaly szeptemberi elemzése, amelynek magyar változatát lapzártánk után mutatja be az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal. A Magyarországon 2004-ben megkezdett közoktatási reform szükségességét Magyar Bálint akkori oktatási miniszter éppen a nemzetközi PISA-felmérés eredményével indokolta. Az előrelépésre azonban várni kell, hiszen továbbra is gyászosan teljesítenek a magyar diákok e teszten (HVG, 2007. december 8.). Az átlagos teljesítményük elmarad az ország fejlettsége alapján elvárható szinttől. Emellett az is kiderült az összehasonlításokból: Magyarországon a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, s ez növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. A magyar iskolákból kilépő gyerekek 20 százalékának olyan a tudása, ami nem elég ahhoz, hogy tartósan munkát találjon - szól a másik összegző megállapítás.

Tápláléklánc-ábra a PISA 2006-os felméréséből

A közoktatás reformjával nem csak Magyarországon küszködnek. Az évről évre növekvő ráfordítások és reformok ellenére a legtöbb iskolarendszer teljesítménye nem javult. Miért teljesítenek egyes országok stabilan jobban, és mitől fejlődnek gyorsabban, mint mások? - tette fel a kérdést a McKinsey. A 2006 májusa és 2007 márciusa között készített kutatásban 25 országot - köztük a PISA-teszteken tíz legjobban teljesítőt - vizsgáltak meg. Az eltérő fejlettségű, kultúrájú, de az oktatásban jól teljesítő országokban a tanárok kiválasztásán és képzésén kívül még egy közös vonást találtak: a sikeres oktatási rendszer minden gyerek számára a lehető legjobb színvonalú oktatást igyekszik biztosítani. Kiderült az is, hogy például az osztálylétszámok csökkentése (az első évek kivételével) nem befolyásolja jelentősen a diákok teljesítményét, fontos viszont, hogy senkit se hagyjanak lemaradni. A finn iskolákban - amelyek nagy része kis létszámú, ötven fő alatti intézmény - például speciális pedagógiában jártas tanárok is dolgoznak, akik a diákok erre rászoruló 30 százalékát segítik a felzárkózásban. Az ázsiai országokban - így a sikeres Szingapúrban - viszont a tanárok elkötelezettségében bíznak: itt elvárás, hogy szükség szerint külön segítséget nyújtsanak a tanítás után.

A McKinsey által tanulmányozott legsikeresebb rendszerekben a tanárok az egyetemek legjobb tanulói közül kerülnek ki. A végzetteket meg is fizetik: már a kezdőknek is jó fizetéseket ajánlanak. Ez a jól teljesítő országokban az egy főre eső GDP 95-99 százaléka, miközben Magyarországon ez az arány 25 százalékponttal alacsonyabb. (Hasonló arány esetén Magyarországon mintegy 200 ezer forintos havi fizetéssel kellene indulni a 110 ezer helyett.) Jellemző, hogy Finnországban - ahol a gyerekek úgy kerülnek 15 évesen a világ élvonalába, hogy csak 7 évesen kezdtek iskolába járni, s az első két évben csak négy-öt órát tanítják őket naponta - minden 10. jelentkezőből lesz tanár, s az egyetemi képzés után a leendő oktatónak még egy, a leendő munkahelye vizsgáján is meg kell felelnie.

Mindezek alapján Magyarországon a pedagógusképzésben radikális változásokra lenne szükség. Most gyenge eredményekkel is be lehet jutni a felsőoktatásba. A tanárdiplomával rendelkezők 60 százaléka aztán nem is e munkakörben helyezkedik el, aki teheti, továbbáll, s gyakran éppen oda kerülnek a legfelkészületlenebb tanárok, ahová pedig a legjobbak kellenének: a kisiskolákba és a roma tanulókat nagy arányban oktató intézményekbe.

A magyar oktatási rendszer arányaiban sokkal több tanárt foglalkoztat, mint a nálunk jobban teljesítő országok - erre már a PISA-igazgatótanács és az oktatási kerekasztal tagja, Csapó Benő utalt egy előadásában. A szegedi egyetemi oktató szerint erősen megkérdőjelezhető a diplomák szakmai értéke is. A hallgatók nagy része eleve nem akar tanár lenni, ezért nem veszi komolyan a pedagógiai szaktárgyakat, így azokra az egyetemek sem fektetnek nagy hangsúlyt. Mindezt csak súlyosbítja a pedagógusképzés széttagoltsága: több mint ötven intézményben folyik (miközben orvosi kar például mindössze négy nagy egyetemen van), s ennyi helyre lehetetlen megfelelő oktatói gárdát találni.

PÁLMAI ERIKA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kíváncsi, mennyire szennyezőek a magyar erőművek? Hamarosan percre pontosan nyomon követheti

Kíváncsi, mennyire szennyezőek a magyar erőművek? Hamarosan percre pontosan nyomon követheti

Medián: Elsöprő Fidesz-győzelem, bejutó Momentum

Medián: Elsöprő Fidesz-győzelem, bejutó Momentum

Lezárták az M3-as autópályát Hajdúnánásnál baleset miatt

Lezárták az M3-as autópályát Hajdúnánásnál baleset miatt

Királyi vizit hozza lázba egész Downton Abbey-t

Királyi vizit hozza lázba egész Downton Abbey-t

175 millió forint egy 1986-os Fordért, na de milyen Fordért

175 millió forint egy 1986-os Fordért, na de milyen Fordért

Legalább az egyik csúcsvezető legyen nő az EU-ban

Legalább az egyik csúcsvezető legyen nő az EU-ban