Az eddigi uniós foglalkoztatási programok legfeljebb átmeneti sikerekkel jártak. A projektek tavalyi lezárultával, 2007 utolsó hónapjaiban máris nőtt a munkanélküliség.

HVG
A lovas szekér már némi vagyont jelez, a csacsifogattal legalább kímélni lehet a dolgozót, de a többség maga eszkábálta talyigákon tolja az összeguberált értékeket, a viskók megerősítését szolgáló deszkákat vagy a tüzelőnek való rőzsét. Életkép Ózdon, a 21. század elején. "Nem embernek való élet ez! Nincs munka, és 26 ezer forintos segélyből nem lehet megélni" - fakad ki kérdés nélkül is a befolyásosnak hitt idegenek láttán az apró termetű, szikár asszony a bánszállási városrész romatelepén, mutogatva a háza mögött omladozó épületet, amely önkormányzati tulajdon, de miután senki sem törődik vele, legfeljebb a rágcsálóknak szolgál tanyául. "A fia kapja már az álláskeresési támogatást?" - érdeklődik kísérőm, aki nemcsak azért ismeri a gondokat, mert maga is a telep lakója, hanem azért is, mivel egy uniós támogatás jóvoltából fél éven át szociális munkásként segítette az ott élőket. Ez azonban már a múlt, mert amint elfogyott az uniós pénz, megszűnt a fiatalasszony állása, s a szociális és egészségügyi kisegítő munkára vele együtt kiképzett 16 ózdi, többségében roma nő közül már csak egyiküket foglalkoztatja a programban részt vevő szociális otthon.

A hiú reményeket keltő uniós programok sorában csak egy a sok közül az ózdi Sukhar Roma Foglalkoztatást és Vállalkozásfejlesztést Elősegítő Regionális Közhasznú Alapítvány esete. Az uniós támogatás elnyerése előtt az alapítvány kapott ugyan ígéretet az önkormányzattól és az egyházi fenntartású helyi szociális otthontól arra, hogy lesz állásuk a képzésbe bevont nőknek, ám önerőből egyik intézmény sem tudta kigazdálkodni a béreket. A pályázaton elnyert 30 millió forintból csak a féléves képzésre és az azt követő féléves kötelező foglalkoztatásra futotta. Az ózdi nők tehát csak átmenetileg javították az európai átlagnál 6-7 százalékponttal alacsonyabb, 57 százalék körüli magyarországi foglalkoztatási arányt, mára csaknem valamennyien kiestek a gazdaságilag aktívak köréből.

HVG
A foglalkoztatás ösztönzésére 2004 és 2006 között uniós támogatással indított pályázati programok többsége 2007 második felére zárult le, tartós megoldást azonban csak a töredékük hozott. A nők munkaerőpiacra való visszatérését segítő, 2,2 milliárd forintból gazdálkodó programba az eredeti tervek szerint például csaknem 2600 résztvevőt kellett volna bevonni, de 2007 végéig csak 2351-et sikerült, és közülük is csupán 660-an tudtak legalább féléves továbbfoglalkoztatást jelentő álláshoz jutni (vagy vállalkozást elindítani), holott a cél 1238 nő munkába állítása lett volna. Hasonló az eredménye a hátrányos helyzetűek, köztük a romák foglalkoztatására kiírt, 11,1 milliárd forint keretű pályázatnak: bár a tervezett 24 ezernél több, összesen 27 ezer embert sikerült bekapcsolni, ám a megcélzott 8484-gyel szemben eddig csak 6509 főnek sikerült elhelyezkednie. Vagyis akár 20 ezren is lehetnek, akik a program idején foglalkoztatottnak számítottak, de utána ismét kikerültek az aktívak köréből. Így paradox módon a foglalkoztatást segítő, ám kifutó uniós projektek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2007 negyedik negyedévében 44 ezerrel volt kevesebb a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban, és tíz év óta nem volt olyan magas (7,7 százalék) a munkanélküliségi ráta, mint az elmúlt év utolsó hónapjaiban - bár megugrásában vitathatatlanul közrejátszott az állami szféra karcsúsítása is.

Második oldal (Oldaltörés)

Az első nemzeti fejlesztési terv a területi egyenlőtlenségeket sem tudta kezelni, hiszen a pályázati úton elnyerhető foglalkoztatási források több mint egyharmada budapesti vagy Pest megyei kedvezményezettekhez jutott, holott már az induláskor, 2004-ben is a közép-magyarországi régióban volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (4,5 százalék). Észak-Magyarországnak ugyanakkor csak 12,3 százalék jutott abból az összesen csaknem 30 milliárd forintból, amelyre civilek, önkormányzatok és munkaadók pályázhattak az első uniós fejlesztési ciklusban. Pedig Borsod, Nógrád és Heves megyében az aktív korú lakossághoz viszonyítva több mint kétszer annyi az állástalan, mint Budapesten vagy környékén. Az aránytalanságot elsősorban az a támogatási forma okozta, amelyre munkaadók jelentkezhettek, hogy dolgozóik alkalmazkodóképességét fejlesszék. Ezek a programok nem teremtettek új munkahelyeket, csupán ahhoz járultak hozzá, hogy a több mint kilencszáz nyertes vállalkozás uniós forrásból képezhesse tovább munkatársait. A több mint kétszeres túljelentkezést produkáló program 11,6 milliárdjának csaknem kétharmadát (székhely és projekthelyszín alapján egyaránt) közép-magyarországi cégek vitték el, miközben az észak-magyarországi vállalkozások ebből a forrásból mindössze 700 millió forinttal részesültek. Ráadásul a program megvalósítása is akadozik, a pályázók egy része meggondolta magát, és visszalépett a szerződéstől, másik részével pedig a programot irányító hatóság bontott szerződést, szabálytalanságok miatt. Így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetőinek most azért fő a fejük, miként tudják megmenteni a több milliárd forintot a teljes elvesztéstől. A rossz tapasztalatok ellenére 2007-ben ismét meghirdetett pályázaton 41 százalékkal szintén a közép-magyarországi cégek taroltak.

Az eddigi eredmények azt támasztják alá, hogy a beruházásokat ösztönző programok hatékonyabban szolgálják a foglalkoztatást, mint a kizárólag humán erőforrást fejlesztő képzések. Bármennyire heroikus küzdelmet folytatnak is a civil szervezetek a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért, ha nem veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit, akkor - miként Ózdon is - az erőfeszítésük veszendőbe megy. Az NFÜ ennek ellenére decemberben kiírt egy 3 milliárd forintos pályázatot a civileknek a hátrányos helyzetű munkanélküliek tartós munkába állítására. Pedig a munkaerőpiacról kiszorultak visszaterelésének másik akadálya is van: a minimálbér nem versenyképes ajánlat a segélyekkel szemben. Egy háromgyermekes családnál például, ahol mindkét szülő munkanélküli, csupán a rendszeres szociális segély összege csaknem 60 ezer forint, amitől elesnek, ha valamelyik szülő ismét jövedelemhez jut, miközben az elhelyezkedéssel nőnek a közlekedés és ruházkodás költségei.

Az NFÜ újabb próbálkozása ugyanakkor azt mutatja, lehet célzottan is ösztönözni a foglalkoztatást: a 2007-ben kiírt pályázaton már csak a hátrányos helyzetű kistérségekben támogatták a munkahelyteremtéssel járó beruházásokat, és a projekt helyszíne alapján máris Észak-Magyarországé lett a 11,6 milliárd forintos keret több mint 28 százaléka. Igaz, ennek is vannak vadhajtásai, hiszen a nyertesek székhelye szerint 2,5 milliárd forint közép-magyarországi cégeknél landolt, és egy-egy pályázóra vetítve rendre a nyugat-magyarországiak jutottak hozzá a nagyobb összegekhez. Pedig a Dunántúl északi részén például az oroszlányi autóipari beszállító, a Wescast Hungary Zrt. - amely 449 millió forint támogatást nyert gépbeszerzésre - még havi 150-200 ezer forintos bérért is alig talál szabad munkaerőt. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy a beruházásokkal valódi munkahelyek jönnek létre. Például a Tiszán 161 millió forintból kikötőket modernizáló Duna Klub Kft. az idei szezont nyolc új dolgozóval indítja, az oroszlányi BorgWarner Turbo System Alkatrészgyártó Kft. 500 millió forintos támogatással újabb negyven embert foglalkoztat majd a több mint 2 milliárd forintból épülő üzemcsarnokában, a Coca-Cola Beverages Kft. pedig ugyancsak 500 millió forintos támogatással bővíti zalaszentgróti ásványvíz-palackozóját, ahol a 2,5 milliárd forintos beruházás eredményeként 15 új munkahely jön létre, és harminc helyi beszállítónak ad majd folyamatos megrendelést.

SZABÓ YVETTE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
MTI Karrier

Az idén már bővülhet a foglalkoztatás

Az idén kis mértékben már bővülhet a foglalkoztatás, de egyes kutatók szerint még így is kétséges, hogy Magyarország 2010-re eléri a konvergencia program alapján a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentett foglalkoztatási célkitűzést.

MTI Karrier

Közel 400 milliárd forint jut foglalkoztatásra

A Munkaerőpiaci Alap 1996-ban még száz milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, 2002-ben lépte át a költségvetése a kétszáz milliárd forintot, a 2008-ra tervezett bevétel és kiadás pedig már 394 milliárd forint. A múlt évre 348 milliárd forintot tervezett az alap.

Több millió villanyautóra alig pár százezer töltő jut

Több millió villanyautóra alig pár százezer töltő jut

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

5 kamera lesz rajta: jön a Nokia eddigi legizgalmasabb androidos telefonja

5 kamera lesz rajta: jön a Nokia eddigi legizgalmasabb androidos telefonja

Komoly változásra számíthatnak az elektromos autók tulajdonosai

Komoly változásra számíthatnak az elektromos autók tulajdonosai

Még nincs kihallgatható állapotban a szökött rab

Még nincs kihallgatható állapotban a szökött rab

Három választás is zajlik ma Magyarországon, és egyiket sem a Fidesz fogja megnyerni!

Három választás is zajlik ma Magyarországon, és egyiket sem a Fidesz fogja megnyerni!