A főigazgató menesztése után kipattant botrány nem sok vizet zavart a Vöröskeresztnél. Gőzerővel készítik például elő a társadalmi szervezet székházának üzleti hasznosítását.


Czimbalmos Ágnes. Eltávolították.
Rágalomnak titulálta május 13-ai sajtótájékoztatóján a Magyar Vöröskereszt (MVK) elnöke, Habsburg György a társadalmi szervezetben tapasztalható pénzügyi, elszámolási szabálytalanságokról szóló - először a HVG-ben leírt - híreket. "Mint minden szervezetnél, itt is történtek hibák és szabálytalanságok" - áll a tájékoztatóról kiadott MVK-közleményben. Ez egyúttal arra is rámutatott, hogy ezen anomáliák felfedezése nem a március végén puccsszerűen eltávolított főigazgató, Czimbalmos Ágnes nevéhez fűződik (HVG, 2008. május 10.), hiszen "rég tudottak voltak".

Így a "közeljövőben" tisztázni készülnek, hol is vannak a Srí Lanka-i cunamiprojekt számlái, jóllehet azoknak már több mint egy éve meg kellett volna érkezniük - derül ki az MVK honlapjáról. Talányos megfogalmazás áll abban az interjú formájú - bár mind a kérdező, mind pedig a válaszoló személyét az ismeretlenség homályában hagyó - magyarázkodásban is, amely szerint az MVK tárgyal az utóbb csődbe ment PolgArt kiadónak egy cunami témájú könyv elkészítéséért átutalt, majd odaveszett 2,5 millió forint "pénzadományként való visszatérítéséről". Így csak találgatni lehet, hogy a tönkrement cégtől várják-e vissza adományként a kérdéses összeget, avagy a jótékonykodók fogják újra összeadni a pénzt. Mivel a HVG többszöri megkeresésére sem reagált Habsburg György, így csak az április 30-ai országos vezetőségi ülés jegyzőkönyvéből tudható, hogy az elnök utólag - vagyis jogszabály-ellenesen - fogadtatta el a grémiummal Gyékiss Emil korábbi főigazgató-helyettes, nyugdíjas tanácsadó augusztus végéig szóló főigazgatói megbízatását. Az egyesülési jogról szóló törvény ugyanis nem teszi lehetővé, hogy társadalmi szervezet vezető tisztségét választás vagy pályáztatás nélkül töltsék be.

A Vöröskeresztnek egyelőre csak arról van papírja, hogy az országos vezetőség 2008. március 27-én született határozata a főigazgató felmentéséről törvénysértő, s ez ellen a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya óvást jelentett be. Úgy tudni, a Vöröskereszt országos vezetőségi értekezletén a szervezet könyvvizsgálója sem fakasztotta mosolyra a jelenlévőket: vázolta azokat az okokat, amelyek miatt - sok más mellett ilyen a pályázati pénzek nyomonkövethetőségének a hiánya - csupán korlátozott záradékkal fogja elfogadni a tavalyi évről szóló közhasznúsági beszámolót. Ráadásul a dokumentum a törvény szerinti május 29-ei határidő helyett csak két héttel később kerülhet a küldöttgyűlés elé.

Ennyi kínos ügy dacára alig keltett figyelmet az a rövid beszámoló, amelyben a háromtagú székházbizottság vezetője - Zelen Béla, az MVK Pest megyei elnöke - rövid, ha nem is lényegre törő ismertetést tartott az országos vezetőségnek a főváros V. kerületében, az Arany János utcában lévő vöröskeresztes főhadiszállás jövőjéről. Ezt az épületet előbb ingyenes használatba, majd 1998-ban tulajdonba kapta meg az MVK, s egyebek mellett itt kapott helyet az országos, a Pest megyei és a budapesti szervezet irodája. A többszintes, mintegy 4 ezer négyzetméter összterületű, ám korszerűtlen, leromlott állagú belvárosi épület sorsáról már 2001-2002 táján tárgyaltak, majd az országos vezetőség felhatalmazta a menedzsmentet, keressen olcsóbban működtethető, jó állapotú ingatlant, ezt pedig értékesítse. Máig tartó jogvita támadt abból, hogy a csereügylet kivitelezésére felkért Hungarom Kft. vevőt és megfelelő ingatlan is talált (történetesen a III. kerületi Vöröskereszt utcában), amelyet az MVK akkor vázolt igényeinek megfelelően át is tervezett. "Húzták-halasztották a döntést, soha senki nem volt hajlandó világosan megmondani, mi az álláspontjuk" - emlékezett vissza a szervezet döntésképtelenségére Demján Sándor, a kft tulajdonos-ügyvezetője (aki nem azonos a TriGránit első emberével). A Hungarom most a költségei megtérítéséért, mintegy 25 millió forintért perli az MVK-t.

Irányváltás (Oldaltörés)

Ma már senki nem emlékszik rá pontosan, mikor is változott meg a koncepció, ám az bizonyos, hogy a 2004 decemberében elnökké választott Habsburg György másfelé vette az irányt. 2005-ben az országos irodában felbukkant Almacht Ottó, aki az idősebb és az ifjabb Habsburg magyarországi útjain elnöki tanácsadóként szerepelt, s aki előbb külső, majd néhány hónap múlva belső munkatársa lett az MVK-nak, "külső kapcsolatok koordinátora" státusban. Ennek ellenére a szervezetnél elnöki tanácsadóként emlegetik, jóllehet az MVK alapszabálya nem rendel szárnysegédet a legmagasabb társadalmi posztot betöltő elnök mellé. Többnyire Almacht tárgyal a székház ügyéről is. A dolgok jelenlegi állásáról annyit tudni, hogy az Arany János utcai épületet úgy akarják megtartani, hogy üzemeltetőt keresnek, aki irodaházzá vagy szállodává alakítja-alakíttatja át, egy emelet azonban megmaradna a Vöröskereszt irodáinak. Ez a konstrukció eddig két külföldi és egy hazai cég érdeklődését keltette fel. A befektető - legalábbis az ügyben az MVK-t képviselő vállalkozás, az Osthof Mérnökiroda Kft. elgondolása szerint - a felújításért cserébe húsz év alatt lakná le az épületre költött összeget. Mivel ezekbe a tervekbe a menesztett főigazgatót kevéssé avatták be, ezért ő úgy döntött, elfogadja egy mérnöki iroda szakértői terv készítésére vonatkozó ajánlatát. E szerint az átépítés költsége öt-hét év alatt megtérülne, vagyis a befektető egy évtizednél hosszabb ideig ingyen használhatná az épületet. Majd további húsz évre kedvezményes bérleti lehetőséget kapna - derül ki a HVG-nél lévő szerződéstervezetből, amelyben a bérleti díj nagyságát a bevétel 10, valamint a kutya vacsorájánál is bizonytalanabb nyereség 30 százalékához kötné.

Nem túlságosan kedvező az MVK számára a szerződéstervezet azon pontja sem, amely szerint a beruházó az átépítéshez igényelt bankkölcsön zálogjogát az Arany János utcai ingatlanra jegyeztetheti be. Kérdés, ha a befektetés viszonylag gyorsan megtérül, miért nem az MVK vesz fel hitelt (ha már úgyis jelzálog alá kerül az épület), hiszen ebben az esetben a bérleti díjon sem kellene osztoznia. További lehetőség lenne a korábban már elvetett minőségi csere, amely több százmilliós bevételt is eredményezhetne.

"Elkészültekor több mint másfél milliárd forintos gyarapodással járna a Vöröskeresztnek" - érvelt a konstrukció mellett Zelen az országos vezetőség előtt, megismételve az Osthof beszámolójában foglaltakat. Ezt senki sem vitatta, jóllehet a vagyongyarapodás csupán virtuális lenne, hiszen a jelzálogjoggal elidegenítési tilalom is jár. Arról azonban érdemes lenne elvi tisztázó vitát folytatni, hogy egy humanitárius szervezetnek ingatlanvagyona húsz év múlva bekövetkező, vitatható gyarapodására kell-e koncentrálnia, vagy a jelen és a közeljövő segélyezéseire.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

A világ egyik legnagyobb autógyártójánál a csúcsvezetők többsége nő

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

Srí Lanka: totális blokád volt a merénylet napján

Srí Lanka: totális blokád volt a merénylet napján

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere

Három fiatal gyermekét vesztette el a Srí Lanka-i merényletekben Dánia leggazdagabb embere

Most akkor lőttek a plázáknak, vagy van remény a túlélésre?

Most akkor lőttek a plázáknak, vagy van remény a túlélésre?