Jogi torzszülött a legújabb gyűlöletbeszéd-törvény - ez rajzolódik ki az aláírást megtagadó államfő alkotmánybírósági beadványából.

Különös - bár a mai parlamenti gyakorlatban nem feltűnő - megoldást választott a T. Ház, amikor megalkotta a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos legújabb törvényt. Az ugyanis kifejezetten polgári jogi védelmet garantálna, ám mégsem a polgári törvénykönyvet (Ptk.) módosították, hanem külön szabályt hoztak. Ezért a már a parlament előtt fekvő új Ptk.-ból egy módosító indítvánnyal kivennék azt a szakaszt, amely éppen ezt a területet szabályozná, helyet csinálva az új törvénynek. A javaslatot szeptemberben beterjesztő kormány és a szöveget november 10-én elfogadó 214 honatya azért választották ezt a nem túl elegáns megoldást, mert féltek attól, hogy ennek a szakasznak várható alkotmánybírósági (AB) kontrollja veszélyeztetné az új Ptk. 2010. januárra tervezett bevezetését.

E félelemnek volt reális alapja. Az AB egy előző, a gyűlöletbeszédet szintén a polgári jog eszközeivel szankcionálni kívánó törvényt idén nyáron már alkotmányellenesnek nyilvánított, mégpedig egy időben a büntető törvénykönyvet (Btk.) hasonló indokokból módosítani hivatott szabállyal. Az immár sokadszori alkotmánybírói elutasításban azonban a kormány és a szocialista frakció újabb lehetőséget látott a törvényhozásra, s a polgári jogi javaslat mellett - mint azt Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő már bejelentette - már dolgoznak a büntetőjogi indítványon is. Pedig arról korábbi koalíciós társa, a szabaddemokrata Hankó Faragó Miklós egykori igazságügyi minisztériumi államtitkár is azt mondta, hogy az alkotmány módosítása nélkül nem születhet Btk.-módosítás. A mostani polgári jogi javaslatot azonban a szocialisták mellett a szabaddemokraták is megszavazták (ahogy az MDF-frakció is), főleg arra hivatkozva, hogy a júliusi AB-verdikt nyomán már alkotmányosan elfogadható változatot dolgozott ki az igazságügyi tárca.

A köztársasági elnök azonban ízekre szedte az új törvényszöveget is. Mindenekelőtt azért, mert a javaslat szerint egy - nemzeti-etnikai, vallási vagy szexuális irányultság által meghatározott - csoportot sértő, megalázó vagy félelemkeltő magatartás a csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti. Sólyom László szerint számos problémát vet fel a csoport megsértésének "átsugárzása" az egyénre. A polgári jogi szabályozásnak megfelelően ez a megoldás az egyéni jogérvényesítés lehetőségét nyújtja úgy, hogy valakinek mindössze egy nyilatkozatot kell tennie, hogy ő a sérelmet szenvedett csoport tagja, s már perelhet is. A nyilatkozatot az alperes nem vonhatja kétségbe, de még a bíró sem vizsgálhatja, valóban a sértett csoporthoz tartozik-e a felperes. Ellentmondás a törvényben, fejtette ki beadványában a köztársasági elnök, hogy megkívánja, a bíró állapítsa meg a csoportot ért sérelem súlyát, holott a polgári jog kívánalmai szerint a bírónak nem a közösséget, hanem egy konkrét személyt ért sérelemről kell döntenie. Ahhoz ugyanis, hogy az alperes tettét megítélje, azt kell vizsgálnia, csoportot sértő magatartása olyan súlyú volt-e, hogy valamely tagjának személyhez fűződő jogának sérelmét is okozta. Az alperes e konstrukcióban csak a csoportot ért sérelem súlyát vitathatja, azt nem, hogy ez a felperest érintette-e. Márpedig a sértő magatartás súlya annak vizsgálata nélkül nem ítélhető meg, hogy az alperes ne cáfolhatná a felperes és a megsértett közösség közötti kapcsolat létét, elmélyültségét.

"Ha a felperesnek pusztán az az állítása, hogy ő a sértett csoport tagja, további mérlegelés és vizsgálat nélkül megteremti a perbeli legitimációt és a jogalapot a személyhez fűződő jogának védelmére, akkor az átsugárzás technikájának alkalmazása továbbra is parttalan, tehát alkotmányellenes" - szól az államfői kifogás. Értelmezhetetlennek tartja a köztársasági elnök azt a fordulatot is, hogy ha az alperes bizonyítani tudja a sértés súlytalanságát, akkor "a jogkövetkezmények alól mentesül". Ilyen esetekben a felperes keresetét kell elutasítani - szögezte le Sólyom.

A törvény pertechnikai okokból - hogy ne kelljen az alperesnek perdömpinggel szembenéznie, illetve a bíróságok se legyenek agyonterhelve - úgy rendelkezik, hogy kizárólag a Fővárosi Bíróságon lehet e pereket megindítani a sérelmet követő harminc napon belül, a beérkezett kérelmeket pedig egyesíteni kell. Így a bírónak egy perben valamennyi felperesre vonatkozóan általánosan kell döntenie, ez a megoldás azonban az államfő szerint alkotmányellenes. "A per célja annak megállapítása kell legyen, hogy megsértették-e minden egyes felperes saját személyiségi jogát", ehhez azonban minden ügyet személyre szabottan kell vizsgálni. A törvény által alkalmazott megoldás Sólyom szerint sérti az önrendelkezési jogot, hiszen egy nem személyiségi jogi kérdésben - ilyen a csoportot sértő magatartás megítélése - hozott döntés valamennyi perben álló személyre kihat, így ők önállóan nem érvényesíthetik személyiségi jogaikat.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
EP-választás: háromra 30 százalék fölé nőtt a részvétel

EP-választás: háromra 30 százalék fölé nőtt a részvétel

Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban

Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban

Reméljük, hogy unja már a jó időt: jövő héten megint ázni fogunk

Reméljük, hogy unja már a jó időt: jövő héten megint ázni fogunk

Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról

Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról

Podcast: Szomorkodhatnak a huaweiesek, örülhetnek az iPhone-osok

Podcast: Szomorkodhatnak a huaweiesek, örülhetnek az iPhone-osok

Orbán leszavazott, és "több mint bizakodó"

Orbán leszavazott, és "több mint bizakodó"