Fél évszázada komoly politikai és szakmai megfontolás tárgyát képezte, hogy Budapestet szovjet mintájú toronyházakkal szórják tele. Most számítógép segítségével láthatóvá tettük a hamvába holt elképzelést.

„A dolgozó népet derűvel és boldogsággal” eltöltő, „a mai generáció forradalmi jellemét” megörökítő „szocialista építőművészetet” szorgalmazott a moszkvai emigrációból az Építésügyi Minisztérium felső vezetésébe érkezett Perényi Imre (Budapest 1956 és 1960 közötti főépítésze) egy 1949. novemberi cikkében. A kommunista párt napilapjában, a Szabad Népben közölt írása akár programadó vezércikknek is tekinthető. Négy évvel később, már a „megváltozott lépték” jegyében, a fővárosi vezetés össze is trombitálta a kor prominens tervezőit és az érintett szakembereket egy, azóta elhíresült városépítészeti ankétra, amelynek célja Budapest szocialista nagyvárossá való átszabása volt.

Az ötletbörzét még a Rákosi Mátyás irányította pártvezetés szorgalmazta, ám a kétnapos novemberi ülésre már Nagy Imre miniszterelnöksége idején került sor. Az ő júniusi kormányprogramja némileg akár mérsékelhette volna a tervezői hevületet, de nem így történt. Mint az Prakfalvi Endrének a Budapesti Negyedben másfél évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmányából tudható, gigantomán elképzelésekben nem volt hiány, az egyik vízió megvalósításához például Pest teljes letarolására lett volna szükség. A „visszafogottabbak”, vigyázó szemüket Moszkvára vetve, sokemeletes toronyházak sorával tették volna Budapestet – ahogy a korabeli politikai bizottsági határozat is fogalmaz – „a proletárdiktatúra magyar fővárosává”.

Az ankéton elővezetett városépítészi víziókban rendre megkülönböztetett szerepet kaptak a magasházak. A szocializmus erejét szimbolizáló felhőkarcolók legjellemzőbb vonása – hangsúlyozta a vitában a friss diplomás Bonta János (később Ybl-díjas építészteoretikus) – a „fokozatosan emelkedő sztilobat”, vagyis az épület fő tömegéből hasábszerűen és lépcsőzetesen kiemelkedő toronyegyüttes. A kapitalizmus túlszárnyalásának hirdetésére hivatott, ám részleteiben ki nem dolgozott tervek alapvetően változtatták volna meg Budapest városképét. A magasházak pontos helyét ugyan nem jelölték ki, de az álmodozásra felkért vagy inkább felszólított építészek fantáziáját leginkább a városépítészetileg mindmáig megoldatlan központi terület, a Deák Ferenc és az Erzsébet (az évben kapott szocialista nevén: Engels) tér környéke mozgatta meg. A Sztálin (korábban és ma: Andrássy) út torkolatától a Dunáig kibővítendő térre képzelt épületmonstrum vagy egy központi „sokfunkciós” kultúrpalotának, vagy a Magyar Dolgozók Pártja irodáinak adott volna reprezentatív otthont.

Ebbe a központba futottak volna be a régi és az újonnan nyitott sugárutak. A város sziluettjét újrarajzoló további – szám szerint sem meghatározott – toronyházak rendeltetését nem jelölték meg, lehetett volna közöttük államigazgatási épület, funkcionárius-lakóház, egyetem vagy akár szálloda is. A Petőfi, illetve a Sztálin (Árpád) híd mellé képzelt házóriások mindenesetre egyfajta városkapuként is szolgáltak volna.

A szocializmus építésének – Budapest akkori főépítésze, Preisich Gábor szavaival – „pátoszát és optimizmusát” tükröző, a Parlament vörös csillagának és a Szent István-bazilika keresztjének magasságán kétszeresen túlnyúló grandiózus épületek ügye 1955 elején végül úgy került le a napirendről, hogy még igazi látványtervek sem készültek róluk. Ezt a hiányt pótolják a most közölt – a Lomonoszov tömbjét számítógépes programmal beügyeskedett – illusztrációk, amelyek azt mutatják be, hogy nézne ki a mai Budapest az egykor mintának tekintett moszkvai épületekkel.

SEPRŰS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Szellem

Tükörképek

„Megnyertük a háborút, de a hazánkba látogató kapitalista külföldinek még egy felhőkarcolót sem tudunk mutatni!

Vajna halála után feltűnt egy új tulajdonos a TV2-ben

Vajna halála után feltűnt egy új tulajdonos a TV2-ben

Egész büszkén feszít Lewis Hamilton egy kakukktojásnak tűnő autó mellett

Egész büszkén feszít Lewis Hamilton egy kakukktojásnak tűnő autó mellett

Észak-Korea megint megsértődött

Észak-Korea megint megsértődött

A lezárt lehajtó miatt sem kegyelmeznek, ha továbbmegyünk az autópályán, jön a bírság

A lezárt lehajtó miatt sem kegyelmeznek, ha továbbmegyünk az autópályán, jön a bírság

Hetvenmillióval dobta meg a CÖF-öt a Szerencsejáték Zrt.

Hetvenmillióval dobta meg a CÖF-öt a Szerencsejáték Zrt.

Hivatalos: Bécsben nyit kampuszt a CEU

Hivatalos: Bécsben nyit kampuszt a CEU