szerző:
Szablyár Eszter

Pohárgyűrűt, bambusztányért és háromfejű evőeszközt is letettek már az asztalra a dizájnvilág formabontó alkotói. Karácsonykor azért még minden a régi.

Nem fordulhatott elő az utóbbi ötven évben, hogy Margaréta nagyi ne az Arabia tálban szolgálja fel az áfonyalevest, ahogy illatos teasüteménye sem hiányozhatott a tányér széléről – mesélte nagymamájáról a finn fiatalember, aki az év elején, egy különleges esemény alkalmából ajánlotta fel a féltve őrzött családi étkészletet. A nemzeti identitás szerves részét képező példányokat a történetekkel együtt gyűjtötték a legpatinásabb étkészletgyártó cégek Helsinkiben, hogy aztán az egyedi kollekció Londonban, többhetes gasztronómiai parádé kísérőjeként tanúsítsa az elérhető árakkal kalkuláló, az esztétikumot demokratizáló finn dizájn érzelem- és közösségformáló erejét.

A megfizethető formatervezés egész társadalmat meghatározó erejét Magyarország is a skandináv régióból importálta, amikor a világnézeti rendszerváltással szinte egy időben a hazai dizájntörténet demokratizáló rendszerváltása is megtörtént, az Örs vezér téri lakberendezési áruház kék-sárga lobogója alatt. A terített asztalt már mint művészeti alkotást tárgyalta néhány évvel későbbi tematikus kiállításaival a Vendégvárás Művészete Egyesület, ahol a spanyol temperamentumú mellett polgári eleganciát és Mondrian ihlette asztalt is láthatott a közönség; majd alkalmi kreációival bárónő, művészettörténész, politikus, diplomatafeleség és színésznő mutatott példát, Magyarország uniós csatlakozásakor pedig huszonöt ország terítette ki nemzeti hagyományait az egységet megalapozó kulturális sokszínűség jegyében.

Megcsontosodott, legfeljebb funkcionalitásában értékelhető környezetünket újra kellett értelmeznünk – meséli a szemléletváltást célzó ezredfordulós tárlatok művészeti vezetője, Gulyás Judit textilművész, aki későbbi tematikus köteteiben is inkább a fantázia felszabadítását, mint poroszos terítési diktátumokat igyekezett nyújtani. A gondolkodást generálta, mi több, provokálta, ahogy az haute couture divattervezői feszegetik a ruhatervezés határait, hogy aztán a szélsőséges elképzelések a hétköznapokban élhetővé szelídüljenek. Gulyás írásba adta bizonyos tabuk megdöntését. Tálcán kínálta például a nyolcvanas évek főiskolás évei során tilosnak titulált színkombinációkat, az indiai recept alapján ajánlott, színterápiaként alkalmazható meleg árnyalatok, a piros, a narancs és a rózsaszín együttes karácsonyi használatát. Mint ma is állítja, a teríték a fölötte falatozó társaság névjegye, amelyet valójában nem a szín- és formatrendek, hanem a közösség élethelyzete, érzelmi és családi állapota határoz meg. Ahol régi és új, elegáns és gyerekbarát étkészlet, keményített damasztabrosz és színes filcalátét éppúgy megfér, mint a hófehér, zománcos tésztaszűrőbe halmozott üveggömbök, a minimalista mécsestartók és az origamimadarak. És ahol a különleges hangulatot mézeskalács ültetőkártyák, mókás pamut rénszarvasok és a mindent túlélt, öreg diótörő figurák fokozhatják.

„A tárgyakban rejlő történeteket keresi és értékeli újra a dizájntörténet, a dobd-el-kultúra alkonyán, a szeméthegyeken és az óriási ökológiai lábnyomokon túl” – csatlakozik a gondolathoz Halasi Rita dizájnszakértő, aki szerint a karácsonyi asztalon nem reprezentációs funkcióban, hanem érzelmi töltetük alapján sorakoznak fel a családi hagyomány kellékei. Így szervesülhet egységgé kevéssé patinás társaival az örökölt, kék-fehér Zsolnay-porcelán vagy a madaras-virágos Herendi. Újra életre kelnek a több generációt kiszolgáló tárgyak, amelyeket a technikai fejlődés hozadékai, a mikrohullámú sütő, a mosogatógép vagy az étkezési kultúrát lesilányító gyorsfogyasztó életmód száműzött a hétköznapokból.

A kapkodó, kizárólag az éhség csillapítását célzó étkezési szokások ellen ma már nem csak az ünnepek protestálnak. Az utóbbi években Magyarországra is beszivárgó gasztroreneszánsz magával hozta a szociális összetartó erőként értékelt és összérzékszervi élménnyé nemesült közös étkezés újrafelfedezését, ami új lendületet adott a „körítés” megalkotásához. A sajátos művészeti ággá fejlesztett konyhakultúra komoly szerepet szán az ehető remekműveket kiemelő terítéknek – megannyi műsorával és saját tévécsatornával, gazdagon illusztrált szakácskönyvvel, a környezetet a legapróbb részletekig kulcsfontosságú tényezőként kezelő éttermeivel pedig újabb és újabb ötleteket ad a lelkes „terítőknek”.

Az étel- és dizájnközpontú gondolkodás erősítette fel a nagy múltú gyárak kontinuitást és megújulást jelentő programjait, amelyek során a nemzeti kincsként aposztrofált étkészletek átértelmezését külsős iparművészek mellett képzőművészekre, majd építészekre bízzák. A közös munka eredményeként születtek a brit építészsztár Zaha Hadidnak az Alessi cég számára tervezett, papír módjára meggyűrt porcelántálkái, az építész Ekler Dezső ugyancsak az olasz gyárnak megálmodott tea- és kávétornya, illetve Hella Jongerius rendhagyó kollekciója. A holland dizájner a nymphenburgi manufaktúra örök érvényű darabjait rendezte újra: a minták reinkarnációjaként háromdimenziós őzikét, nyulat és szarvast ültetett a tányér közepére, a szín- és számkódokat a tányér belsejére festette, a csészék füleit pedig egyszerűen leemelte, és alátétként megsokszorozva illesztette a fenekükre, vagy eltévedt jószágként süllyesztette a csészék mélyére.

Ez utóbbi, kis példányszámban megvalósult kísérlet a ritkaságokat gyűjtő dizájnfanatikusok örömét szolgálja, és mint méregdrága műkincs sosem kerül a vitrinből a terített asztalra. Az ünnep tradicionális páncélja egyébként is védi a különleges alkalmakat az extrém újításoktól és a terítéskultúrát napjainkban radikálisan megreformáló dizájnkommandóktól. Így Frida Jeppson gyűrűként hordható koktélpohara, az olasz Pandora Dizájn háromágú evőeszközmutánsa, bankkártyaformából kipattintható minieszcájgjai, vagy a náddal, bambusszal és kipréselt cukornádhulladékkal dolgozó japán Wasari partikészletei sem tűnnek fel karácsonyeste. Legfeljebb a fa alatt.

SZABLYÁR ESZTER

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elháríthatja a fenyegető globális recessziót az amerikai jegybank?

Elháríthatja a fenyegető globális recessziót az amerikai jegybank?

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

Szabad leszel, de magányos is – Ilyen az élet digitális nomádként

Szabad leszel, de magányos is – Ilyen az élet digitális nomádként

Egy százalék sem támogatta a Demokrata párti elnökjelölt-aspiránst, ezért visszalépett

Egy százalék sem támogatta a Demokrata párti elnökjelölt-aspiránst, ezért visszalépett

Elektromos autókkal kaphat igazán önálló arculatot a Cupra

Elektromos autókkal kaphat igazán önálló arculatot a Cupra