szerző:
Hann Endre, Lakatos Zsuzsa

A politikai közhangulat romlásáról és a kormánypártok támogatottságának visszaeséséről számol be a HVG megbízásából készült februári Medián-elemzés.

Hullámvölgyben van a lakosság politikai aktivitása: a romló közhangulatot jelzi, hogy mindössze a polgárok 45 százaléka menne el biztosan szavazni, ha a közeljövőben új országgyűlési választások lennének. Okkal említhető, hogy kevesebb mint egy évvel a legutóbbi választások után ez a kérdés teljesen irreális, és a rá adott válaszok nem fejeznek ki érdemi állásfoglalást. Mindenesetre a politika vonzerejének hiányáról sokat elárul, hogy egyetlen korábbi ciklus hasonló időszakában sem voltak ennyire kevesen a magukat „biztos” szavazónak minősítők: 1991-ben 50, 1995-ben 57, 1999-ben 63, 2003-ban 68, majd 2007-ben 50 százalék volt a februári arányuk.

 Ha viszont – új választásoknak nem lévén aktualitása – eltekintünk a szavazási szándékoktól, és a pártpreferenciákat a teljes népességre vetítve vizsgáljuk, a közönség jelentős elbizonytalanodását tapasztalhatjuk. A párt nélküli választópolgárok aránya a tavalyi voksolás óta folyamatosan gyarapodott – a júliusi 25 százalékról szinte fokról fokra emelkedett a januári 31 százalékra, ahonnét aztán februárra egyből 35 százalékra ugrott. Ehhez hasonló méretű „bizonytalan” tömeget a Medián felméréseiben közel hat éve nem lehetett látni. A nagy növekménynek az az oka, hogy a Fidesz az utóbbi egy hónap alatt jelentősen vesztett a vonzerejéből (a támogatottság 7 százalékpontnyi csökkenése bő félmillió szavazó elpártolását jelzi). A kormánypárti szavazók egy részének ez az elfordulása nem jelenti a legnagyobb ellenzéki párthoz fordulást: az MSZP – akárcsak januárban – 12 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. Egyedül a Jobbik profitált a kiábrándulásból, ám mindössze 2 százalékpontnyit. A választani tudó „biztos” szavazók körében kevésbé kitapintható a Fidesz népszerűségvesztése, szimpatizánsainak soraiban változatlanul többen vannak ugyanis az elkötelezett szavazók (64 százalék), mint az MSZP-vel rokonszenvezők körében (58 százalék). 

 Látványos fejlemény ugyanakkor, hogy a választások óta most a legmagasabb a Fidesz elutasítottsága: a januári 29 után februárban az emberek 35 százaléka mondta, hogy ha a közeljövőben választásokra kerülne sor, biztosan nem szavazna rá. Ez persze nem változtat azon, hogy továbbra is az MSZP a legelutasítottabb párt: az emberek hattizede tartja kizártnak, hogy a szocialistákra szavazzon.

Bár a kormánypárt támogatottságában csak februárra következett be jelentős változás, más felmérési eredmények már hónapok óta a közhangulat fokozatos romlását jelezték. November elejétől relatív többségben vannak azok, akik úgy érzik, az országban rossz irányba mennek a dolgok, de az arányuk a kormány megalakulása óta most először haladja meg az 50 százalékot. Januárhoz képest ugyanis 7 százalékponttal, sőt négy hónap alatt 15 százalékponttal emelkedett a borúlátók aránya. Az optimisták egyedül a Fidesz szavazótáborában vannak többségben, ám még a kormánypárt támogatóinak 18 százaléka is úgy látja, hogy rossz irányba tart az ország szekere.

 fokozatosan romlott eközben a Fidesz-kormány tevékenységének megítélése is: három hónap alatt 43-ról 56 százalékra nőtt a teljesítményével elégedetlenek aránya, miközben a kormányba mint intézménybe vetett bizalom is gyengült. A politikai és jogi intézmények iránti bizalom szintje a kormányváltás idején jelentősen javult, azóta viszont inkább mérséklődés figyelhető meg. Június óta a kormányba vetett bizalom 100 fokú skálára kivetítve csaknem 10 pontot esett, míg a köztársasági elnöki intézmény iránt 7 ponttal, a parlament és az Alkotmánybíróság iránt 6-6 ponttal, a pártok és az ügyészség iránt 5-5 ponttal gyengült a társadalmi bizalom szintje.

Az utóbbi három hónapban valamelyest erősödött a félelem az infláció és a munkanélküliség növekedésétől: november óta a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások 3 százalékponttal, a munkanélküliségre vonatkozó becslések 4 százalékponttal emelkedtek. A közhangulat változása a gazdasági helyzet értékelésében is megmutatkozik: a választásokat még ugrásszerű emelkedés követte, azóta azonban inkább bizonytalanság figyelhető meg. A válaszadók relatív többsége (42 százaléka) inkább borús az ország gazdasági kilátásait illetően, és 44 százalék a háztartása jövedelmi helyzetének változását is elég sötéten látja. Ráadásul ezen belül a legalsó jövedelmi negyedbe tartozóknak csaknem a fele attól tart, hogy háztartásának anyagi helyzete a következő évben romlani fog, igaz, a legjobb jövedelműek 39 százaléka is ezt valószínűsíti. Bár összességében nem következett be jelentős visszaesés a közhangulatot jelző mutató értékében, a mostani szint a legalacsonyabb a kormány megalakulása óta.

Orbán Viktor népszerűsége továbbra is csökkenő tendenciát követ (tavaly május óta 15 százalékpontnyit esett vissza), ennek ellenére ő az egyetlen politikus, akinek tetszési indexe meghaladja az 50 százalékot. Rajta kívül több más politikai vezető népszerűsége is fokozatosan csökkent az utóbbi hónapokban: a szeptemberi szinthez képest Kósa Lajos és Varga Mihály 13 százalékpontnyit, Semjén Zsolt 10, Navracsics Tibor 7, Martonyi János és Matolcsy György 6-6 pontot veszített népszerűségéből. Külön is kiemelendő, hogy az elmúlt hónapban a politikuslista húsz tagja közül kilencnek a népszerűsége 5 százalékponttal, vagy még annál is komolyabb mértékben esett. Lényegesen csökkent a frontvonalban lévő két politikusnő, Selmeczi Gabriella és Szalai Annamária kedveltsége is – a nyugdíjvédelmi megbízottat a válaszadók 32 százaléka, a médiahatóság elnökét 19 százalékuk látná szívesen „fontos politikai szerepben”. 

 HANN ENDRE – LAKATOS ZSUZSA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az utolsó utáni esély: sikerült petesejtet kinyerni az utolsó két északi szélesszájú orrszarvúból

Az utolsó utáni esély: sikerült petesejtet kinyerni az utolsó két északi szélesszájú orrszarvúból

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

Az ellenzék (ex?)fideszes politikust indít a polgármesterségért Gyulán

Az ellenzék (ex?)fideszes politikust indít a polgármesterségért Gyulán

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül