szerző:
Szabó Yvette

Fidesz-közeli cég is versenybe szállt az elektronikus kiadói piacon, ám a feltételeket egyre inkább az amerikai mamutok diktálják.

Ismét az Apple viszonteladójává vált az egyik legnagyobb magyar könyvkereskedő, a Libri, amely a tavalyi karácsonyi vásár sikerén felbuzdulva az idén is forgalmazza az amerikai gyártó táblagépét, annak is a legújabb verzióját, az iPad 2-t. Logikus törekvés, gondolhatná bárki, hogy az eszköz hiánya ne akadályozza a digitális olvasnivalók forgalmát – egészen addig, míg ki nem derül, a Librinek egyetlen eladásra kínált elektronikus könyve sincs. Versenytársai sem állnak a helyzet magaslatán: így például a Líra Könyv Zrt., valamint a Bookline együttműködésében jelenleg mintegy 1100 e-könyvet forgalmaznak, az Alexandra pedig száz olvasnivalót ajánl, kizárólag Exploreren megjeleníthető digitális formátumban.

©

 Pedig a Líra Könyv Zrt. és a Bookline Nyrt. közös cége, az eKönyv Magyarország Kft. egy évvel ezelőtt még rohamos piaci bővülésben reménykedett, amelynek keretében német partnerek által fejlesztett elektronikus könyvolvasóval és az illegális másolást megakadályozó titkosítással jelent meg a magyar piacon. Csakhogy mire a német eszköz elkészült, a gyártási költsége már meghaladta a konkurens készülékek kiskereskedelmi árát. Bár az Apple termékei – akár a táblagépek, akár az okostelefonok – a magyar piacon még csak kevesek számára megfizethetők, a másik nagy operációs rendszert, az Androidot használó eszközök már csak néhányszor tízezer forintba kerülnek. Hasonló áron kaphatók a jó minőségű elektronikus könyvolvasók, köztük az amerikai online könyvkereskedő, az Amazon terméke, a Kindle is.

A könyvolvasók és a táblagépek között az az egyik legfontosabb különbség, hogy az előbbiek sokkal jobban megközelítik az eredeti „nyomtatványélményt”: nem használnak háttérvilágítást, képernyőjük oldalról is látható, és a napfény sem zavarja az olvasást. Oldalfrissítésük viszont lassabb, így nem alkalmasak mozgóképek megjelenítésére, miközben a táblagépben gondolkozó Apple éppen a média által uralt olvasmányélményt erősíti: minél több képet, videót és háromdimenziós tartalmat nyújt a kiadvány, annál jobban szereti az Apple online alkalmazásboltja, az App Store. Nem véletlen, hogy az Amazon a mostani karácsonyra egy táblagéppel, a Kindle Fire-ral rukkolt elő.

„Leginkább hangyabolyhoz hasonlít a piac, amely egy óriás markában van – jellemezte a helyzetet az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője, Weiler Péter –, a feltételeket tőlünk teljesen független szereplők diktálják, ezért lenne szükség a hazai kiadók és kereskedők összefogására.” E szereplők között van az eszközgyártó Apple, valamint az ő operációs rendszerének alternatíváját, az Androidot nyújtó Google, illetve a könyvkereskedő Amazon. E két utóbbi azonban egyelőre nem fogad be magyar nyelvű könyvet.

Weilerék mindenesetre már beadták a derekukat: bár nem mondtak le az önálló forgalmazásról, szerződtek az Apple-lel, amely néhány hét múlva az eKönyv Magyarország kiadványait is forgalmazza. A szabályok szigorúak: az Apple nemcsak a magyar kiadó által az iPhone-ra és iPadre elkészített alkalmazásba szólhat bele, de a fizetést is kizárólag a saját rendszerén keresztül teszi lehetővé, miközben az összességében bő 30 százalékos jutalék nem éppen aprópénz. Viszont az elektronikus könyveknek nincsenek nyomdai és egyéb terjesztési költségeik, és általában a fogyasztói áruk is alacsonyabb, mint a nyomtatott verzióké. Az így elérhető bevételt azonban keveslik a szerzők, a kiadók és a kereskedők, annál is inkább, mert a zeneiparhoz hasonlóan ebben az ágazatban is virágzik az illegális másolás. Az ingyenes fájlcserélőkön a dalok mellett a bestsellerek is letölthetők. A klasszikus irodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Digitális Irodalmi Akadémián elérhető ugyan, de a kortárs sikerszerzők esetében a hiányzó tőkét senki sem akarja beletenni az üzletbe – summázta az e-könyvek csekély kínálatának okát az E-book kalauz című könyv szerzője, Kerekes Pál.

Digitális magazinok
©

 A tartalom hiányát sajátos módon oldotta meg a Libri. Összeállt egy digitális újságosstanddal, így a libri.hu eMagazin oldala több mint száz napi-, heti- és havilap elektronikus verzióját kínálja megvételre vagy előfizetésre – kedvezményes áron. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, Walitschek Csilla a HVG kérdésére elismerte, kényszermegoldásról van szó, miután a kiadók és az irodalmi ügynökségek még mindig ódzkodnak attól, hogy a legkeresettebb sikerszerzők, Fejős Éva, Vass Virág vagy Frei Tamás műveinek publikálását e-könyvként is lehetővé tegyék.

A lappiac egy lépéssel előrébb jár, már csak azért is, mert míg a könyvforgalom az elmúlt két évben tizedével esett vissza, addig az újságok példányszáma esetenként 30-40 százalékkal vagy akár ennél is nagyobb arányban. Ezért a lapkiadók többsége mára belátta, hogy digitális formátumban is elérhetővé kell tennie kiadványait. Pénzt és energiát viszont még nem szívesen fektetnek ebbe – ezt látta meg két hazai vállalkozás. Egyikük a Dimag üzemeltetője, a Librivel boltoló Five International Kft., amelynek tulajdonosa, Fábián Lajos korábban egy nemzetközi egészségügyi szolgáltató cégnek a menedzsmentjében szerepelt. A Libri tulajdonosi köre pedig az egykor a Skála és Corvin Áruházat is birtokló Capital-csoporthoz tartozik. A másik elektronikus újságkiadó a Digitalstand Kft., amelynek tulajdonosa a Heti Választ is kiadó cég, ez pedig az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. érdekeltségébe tartozik, élén a Fidesz gazdasági frontemberével, Nyerges Zsolttal.

Mindkét digitális újságosstand komplett elektronikus terjesztési rendszert kínál. Az eladott példányszámok után bezsebelt 15-20 százalékos jutalék fejében legyártják az újság elektronikus verzióját, és azt a saját rendszerükön keresztül hozzáférhetővé teszik több platformon: weben, Apple-gépeken és androidos készülékeken egyaránt. A kiadványok ára a nyomtatott verzió árának átlagosan 70 százaléka. Ez az üzleti modell egyelőre valóban olcsóbb a kiadók számára, mintha önállóan fejlesztenének alkalmazásokat az Apple áruházába vagy a Google Android Marketjére, csakhogy a felhasználói élmény is szerényebb. Az olvasónak az eredeti újság hasábjain kell navigálnia, le-fel görgetnie a sorokat, a betűméret is nehézkesen változtatható, és a multimédiás tartalmak sem mutatnak olyan jól. Így nem meglepő, hogy a lapok is keresik az optimális üzleti modellt. (A HVG például a maga útját járja, Apple-gépeken, Androidon és a Samsung Bada operációs rendszerén is elérhető.) A Dimaghoz csatlakozott több mint száz kiadvány, és a Digitalstandon utolérhető több mint 70 újság egy része – amelyek részben átfedésben vannak egymással – szintén tervez önálló megjelenést is az Apple vagy a Google áruházában.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A pápa szerint a terhességmegszakítás elvetése nem vallási, hanem emberi kérdés

A pápa szerint a terhességmegszakítás elvetése nem vallási, hanem emberi kérdés

Meghalt egy férfi Cannes-ban, mikor összeütközött két szuperjacht

Meghalt egy férfi Cannes-ban, mikor összeütközött két szuperjacht

Dúró Dóra szerint az RTL cenzúrázza a pártját

Dúró Dóra szerint az RTL cenzúrázza a pártját

Hat gyerekkel maradt egyedül az édesapa

Hat gyerekkel maradt egyedül az édesapa

Leglegleg: kipróbáltuk a BMW 306 lóerős új mini divatterepjáróját

Leglegleg: kipróbáltuk a BMW 306 lóerős új mini divatterepjáróját

LMP: "Számunkra tragédia, siralom, halál, vérhányás"

LMP: "Számunkra tragédia, siralom, halál, vérhányás"