szerző:
Juhász Atila, Krekó Péter, Molnár Csaba

A szélsőjobb továbbra is elsősorban a kelet-európai demokráciákra jelenthet veszélyt; Magyarországon különösen erős a politikai intézményekbe vetett bizalom hektikussága – derül ki a Political Capital szélsőjobboldali eszmék iránti társadalmi keresletet mérő indexe, a Derex friss adataiból.

Leegyszerűsítő az a gyakran hangoztatott nézet, hogy a gazdasági válság Európa-szerte felerősítette a szélsőjobboldali – soviniszta, autoriter, rendszerellenes – politika iránti társadalmi igényt. Az ezt jelző index, a Derex két évvel ezelőtti első publikálása (HVG, 2010. február 13.) óta megfordultak az európai trendek. Nyugat-Európában gyengén emelkedett a szélsőjobboldal iránti vonzódás, Kelet-Európában viszont csökken. A dinamikában bekövetkezett átalakulás nem változtat azonban a lényegen, hogy a kelet-európai országokban továbbra is jóval erősebb a szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet, mint Nyugat-Európában.

©

A posztszocialista országokban nagyobb a rendszerellenesség, azaz kisebb a demokratikus politikai intézményekbe vetett bizalom, jellemzőbb a tradicionalista-tekintélyelvű jobboldali értékorientáció, a várakozásokat illetően pedig magasabb értékeket mutat a félelem és a pesszimizmus. A legkisebb különbség az előítéletességben és az úgynevezett jóléti sovinizmusban mutatkozik, tekintve, hogy ez a bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi konfliktusok miatt Nyugat-Európában is egyre növekszik.

Az is szembeötlő, hogy a Kelet–Nyugat törésvonal mellett továbbra is fontos az Észak–Dél különbségtétel (lásd ábránkat). Portugália esetében például 2011-re jelentősen, 4 százalékponttal nőtt az index, Görögországban pedig már – az utolsó ottani adatfelvétel idején – 2009-ben is a lakosság 17 százaléka volt szélsőjobboldali attitűdökkel jellemezhető, és ez az arány azóta nagy valószínűséggel tovább emelkedett. A kelet- és dél-európai társadalmak szélsőjobb iránti erősebb hajlamát az összesített és az egyes alindexek szerint felállított rangsorok is jól mutatják. A legmérsékeltebbek továbbra is Észak- és Nyugat-Európa (köztük a Benelux államok) társadalmai, annak ellenére, hogy ott is több helyen tapasztalható az előítéletesség erősödése az utóbbi években (Belgium, Finnország, Hollandia).

©

Portugália, Görögország vagy a korábbiakhoz képest ugyancsak magasabb Derex-értéket mutató Spanyolország példáját tekintve könnyű lenne a gazdasági válság hatására fogni a szélsőjobboldalra nyitás növekedését. Látni kell azonban, hogy összeurópai szinten az utóbbi évek egyre inkább általánossá váló krízise ellenére sem nőtt jelentősen a szélsőjobboldal iránti társadalmi vonzódás. Így továbbra sem látszanak alátámaszthatónak azok az elméletek, amelyek kizárólag a gazdasági szempontokat hangsúlyozzák a szélsőjobboldal társadalmi támogatottságának változása kapcsán. A Derex ennél mélyebb okokra visszavezethető társadalmi attitűdöket tükröz: a szélsőjobboldali eszmék ott bizonyulnak a legvonzóbbaknak, ahol korábban diktatórikus vagy autoriter politikai rendszerek tartósan formálták a társadalom karakterét.

Az index érzékeny a gyors politikai változásokra is, ami főként a politikai intézményekbe vetett bizalmat illetően látható. A mutató alapjául szolgáló, 2003 óta tartó adatfelvételek közül a legalább háromban vizsgált 23 országból 16-nál a rendszerellenesség mutatta a legnagyobb változékonyságot, a mértéke pedig különösen a posztszocialista országokban magas. Mindez azt jelenti, hogy ezekben az államokban a társadalom jelentős része – aktuális hangulatától vezetve – könnyedén változtatja a politikai intézmények iránti bizalmát. Azaz az ottani politikai rendszereknek nincs olyan szilárd alapjuk, mint a fejlettebb demokráciákban, így a közhangulat romlásának következtében a politikai berendezkedés egésze megremeghet.

Különösen látványos ez Magyarország esetében, ahol, a közvélemény „szalmalángtermészetének” megfelelően, a főleg kormányváltásoknál tapasztalható hirtelen bizalmi fellángolásokat hatalmas kiábrándulások követik. Ez az oka annak is, hogy nálunk összességében 21-ről 11 százalékra csökkent azok aránya, akik különösen fogékonyak a szélsőjobboldali eszmékre és politikai üzenetekre. Az adatfelvétel ugyanis 2010 őszén történt, az önkormányzati választások időszakában, amikor a frissen hatalomra került Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége pedig – kivételes módon – úgy gondolta, hogy az országban jó irányba mennek a dolgok. Azóta az általános elégedetlenség és az intézményekkel szembeni bizalmatlanság a kutatások (például a Medián felmérései) szerint ismét visszaállt a korábbi magas szintre. Ráadásul a pozitív közhangulatban végzett adatfelvételkor is csak a rendszerellenesség témájában beszélhettünk lényeges javulásról. A többi alindexet tekintve 2010 őszén a 16 év feletti lakosság 48 százaléka volt szélsőségesen előítéletes, 32 százaléka pedig erős jobboldali értékorientációval volt jellemezhető. Ebben a két kategóriában Magyarország továbbra is dobogós: a második legelőítéletesebb és a harmadik leginkább jobboldali a felmérésben szereplők közül.

©

Mindezek alapján két következtetést vonhatunk le. Egyrészt, hogy Magyarországon extrém nagy kilengéseket mutat a politikai intézményekbe vetett bizalom. Ez a hektikusság (amely az esetek többségében rendkívül nagy bizalmatlanságba csap át) önmagában is veszélyforrás, mivel kedvezhet a hirtelen hangulatállapotokat meglovagoló szélsőséges politikai erőknek. Másrészt pedig, hogy kormányzása kezdetén a Fidesznek kiváló lehetősége lett volna a hazai közvélemény szélsőségességének mérséklésére, a demokratikus attitűdök megszilárdítására, valódi konszolidációra, ám ezt a lehetőséget elmulasztotta. Ennek fényében – a HVG-ben nemrég megjelent Kis János-véleményt kiegészítve (HVG, 2012. február 18.) – elmondható, hogy a kormány által stabilizálni kívánt új politikai berendezkedés tényleges konszolidációjához jelenleg hiányozni látszanak a társadalmi feltételek. Nem azért, mert a magyar társadalom túlzottan ragaszkodik korábbi intézményeihez, hanem mert stabilan nem kötődik semmiféle politikai berendezkedéshez, és az intézmények iránti bizalma a gyorsan változó politikai közhangulattól függ.

JUHÁSZ ATTILA, KREKÓ PÉTER, MOLNÁR CSABA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

A Derex-módszer

A Political Capital a szélsőjobboldal iránti keresletet mérő index (Derex: demand for right-wing extremism index)...