szerző:
Rádi Antónia

Egyre-másra hamis vagy legalábbis hanyagul kidolgozott vádnak bizonyul az elszámoltatási bűnlajstrom, ami mind kínosabb a kormányzatnak. A célszemélyek eséllyel keresnek elégtételt a bíróságokon.

„Az a kényszeredett, a politikai érzékenységet időnként túlbecsülő, távolságtartó magatartás, hogy csak nehogy azt gondolja bárki, hogy a kormányzat bele akar avatkozni az ügyészség munkájába, szóval ez a korszak szerintem lezárult.” Az idézet Orbán Viktor miniszterelnök hetyke beismerése arról, hogyan használja politikai eszközként a kormányzat, vagyis voltaképpen a Fidesz a vádhatóságot. A Legfőbb Ügyészség vendégeként szónokló Orbán instrukcióinak június közepi elhangzásakor már nyilvánvaló volt, hogy muszáj tolni egyet az elszámoltatás elakadt szekerén. Budai Gyula elszámoltatási biztos mandátuma ősszel lejár, csakhogy egyelőre a száznál több beharangozott ügyből egyetlen jogerős elmarasztalás sem született. Lapzártánkkor a Központi Nyomozó Főügyészség határidőn túl gondolkodott, vádat emeljen-e Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök – ténylegesen Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatója és társai – ellen a sukorói telekcsere ügyében. Tátrai eközben kedden pert nyert Budai ellen, a főinkvizítort egymillió forint kártérítésre kötelezte a törvényszék a volt MNV-vezér személyiségi jogainak megsértése miatt.

 Az sem egyértelmű, mennyi és milyen ügyekről van szó, A  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületében dolgozó, de a miniszterelnöknek alárendelt, Budai Gyula vezetésével működő Kormánybiztosi Hivatal honlapján található összesítésben szereplő 107 esetben keveredik a kormánybiztosság, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és az Állami Számvevőszék munkálkodása. A táblázat a beszédes „vizsgálati eredményeink” címke alatt lelhető fel, ami arra utal, hogy a tényszerű feltárásnál fontosabb (lenne) az elmarasztalás. Még a 2010-es választások előtt Lázár János jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár, az Országgyűlés rendészeti bizottságának akkori elnöke 11 pontban sorolta föl az ügyeket, amelyekben a Fidesz ragaszkodik majd az elszámoltatáshoz. „Iparszerű, üzletszerű, maffiaszerű” lopásokat prejudikált. A topügyek egy része – így a nagy kedvenc Sukoró – visszaköszön a Budai-listán is, más részük, például Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségeinek vizsgálata, eleve feledésbe merült. Nem véletlen, hogy az elszámoltatási hisztéria a kampányidőszakban érte el a csúcsát – meg is volt a hozadéka, ami a választási eredményeket illeti. Ettől kezdve a politikának voltaképpen mellékes, hogy a nagy nyilvánosság előtti maffiózózásból mennyi igazolódik utóbb a bíróságok előtt. Alighanem számítottak rá a Fideszben is, hogy nem száz százalékra mennek – legalábbis erre utal, hogy a jelenlegi kormányzat immár a harmadik elszámoltatási felelősét fogyasztja (lásd 3 + 1 tetemrehívó című írásunkat).

©

A Lázár-lista élén az úgynevezett BKV-ügy szerepelt, azzal a lábjegyzettel, hogy a budapesti közösségi közlekedés 2010 előtt az MSZP és az SZDSZ „kifizetőhelye volt”. A Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ellen bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt folyó büntetőeljárás lehet az, amelyiknek a legtöbb esélye van megmenteni az elszámoltatók megmaradt renoméját. Igaz ugyan, hogy a vádirat éppolyan kínban született, mint a többi hasonló esetben (HVG, 2012. május 5.), csakhogy ez az ügy az egyik, amelyiket az új eljárási szabályok adta lehetőséggel élve az ügyészség elvont a hatáskörrel rendelkező tanácstól, és vidékre helyezett. Méghozzá arra a Kecskeméti Törvényszékre, amelynek jogelődjén, a megyei bíróságon korábban maffiózóként ítélték el csalás miatt Zuschlag János egykori MSZP-s megyei elnököt. Hadnagy Ibolya tanácsvezetőt a HVG-nek nyilatkozó védők egyaránt felkészült és parlamentárisan tárgyaló szakemberként jellemezték, azt meg – mivel eddig mindössze két tárgyalási napot tartottak – talán csak a paranoia mondatta velük, hogy úgy érzékelik, a vád felé hajlik. Ha mégis jó a megérzésük, a Hadnagy-tanács lesz az első, amelynek ítéletében visszaköszönnek a politika vádjai.

A bíróságok hozzáállását illetően egyébként, értésüléseink szerint, nagy a csalódottság a Fidesz legfelsőbb köreiben. A jobboldali politikusok évtizedek óta mint velük rokonszenvező szakmai korporációra tekintettek ugyanis a bírói testületre. 2010 óta ellenben egyik meglepetésből esnek a másikba az ítéletekről értesülve, és nemcsak elszámoltatási ügyekben, hanem például a Mal Zrt. vezetőinek szabadon engedése hallatán – a miniszterelnöki parlamenti „kérés” ellenére –, vagy a Hunvald-ítélet miatt, amely szerint a VII. kerület volt MSZP-s polgármestere kevesebbet kapott hűtlen kezelésért, mint amennyit előzetesben korábban már leült. Törvényszéki bennfentesek a bíróságok tényleges függetlenségét emelik ki, illetve azt, hogy kétségtelenül nem tett jót a kormányzat népszerűségének a karon belül a 62 éves nyugdíjkorhatár erőltetése. Rontanak a helyzeten a folyamatos beavatkozási kísérletek. Ilyen a bíróságok közötti tetszőleges ügyészi válogatást lehetővé tevő törvénymódosítás, illetve az olyan politikusi nyilatkozat, amilyet például Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tett, amikor az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára hívta föl a Kúria elnökét, mert nem tetszett neki (és Orbánnak) a verdikt a Cozma-gyilkosság ügyében.

Gyurcsány Ferenc a főügyészségre tart. Sukorói csata
©

 A Hagyó-ügy az eset bonyolultsága okán mindenesetre alkalmas arra, hogy akár a 2014-es kampányidőszakig ki lehessen tolni a jogerős ítélethozatalt. Más kérdés: ki veszít, ha esetleg Hagyó, vagy a nagyvadnak tekintett, Sukoró-ügyben kóstolgatott Gyurcsány bukna? Ma már egyikük sem kötődik az MSZP-hez, ahol az előbbit többször megtagadták, az utóbbi konkurens pártot alapított. Már nincs a párt első számú vezetői között Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter sem, aki ellen a múlt héten emeltek vádat hűtlen kezelés miatt, mondván, jogellenesen juttatta szolgálati lakáshoz közigazgatási államtitkárát, Fapál Lászlót. A szolgálati lakások kedvezményes megvásárlását a jogszabályok egyébiránt lehetővé tették, ráadásul nemcsak 2002–2010 között, hanem a kilencvenes évek elejétől fogva (maga Budai is efféle munkáltatói segítséggel vehette meg annak idején katonai ügyészként használt budapesti belvárosi ingatlanát).

Az elszámoltatási ügyek módszertanáról kívántuk egyebek mellett kérdezni Budait, ám ő sűrű programjára hivatkozva nem válaszolt a HVG-nek. A gyanúsítottak és védőik mindenesetre koncepciósnak minősítik az eljárásokat, amelyekben a Polt Péter egykori fideszes képviselőjelölt által vezetett ügyészség olykor a bizonyítékok ellenében is eleget tesz a politikai megrendelőnek. Az úgynevezett tábornokperben – a Honvédelmi Minisztérium vesztegetéssel vádolt főtisztjei, tisztségviselői ügyében – szintén vádlott Fapál a blogján azt írta például, hogy kihallgatói többször egyértelművé tették, azt várják tőle, hogy Juhász ellen valljon. Hasonlóra emlékszik Tátrai is, aki a HVG-nek elmondta, még a nyomozás megszüntetését is kilátásba helyezték a Sukoró-ügyben, ha „megoldja a főügyész úr nagy problémáját”, ami neki kétséget kizáróan azt jelentette, Gyurcsányt kellene „feladnia”. Ez elmaradt, az egykori MNV-vezér viszont három másik büntetőügyben is gyanúsított lett. A Nemzeti Ménesbirtok és a Bábolna Zrt. közötti 365 millió forintos pénzmozgás miatt indult procedúrában a napokban első fokon, bűncselekmény hiányában, felmentették. A Fradi-pálya eladása ügyében az őszre várható vádirat, itt azt róják Tátrai terhére, hogy hibás szerződést kötött az egyébként nem gyanúsított befektetővel, mert nem kényszerítette ki valamilyen módon, hogy végrehajtsa az ígért 1,2 milliárd forintos ingatlanfelújítást. (Az MNV 2,5 milliárdot kapott az ingatlanért, az FTC további 1,5 milliárdot a használati jogért, ezzel szemben a pályát utóbb Orbán Viktor rendelete alapján vásárolta vissza az állam 5 milliárd forintért, ami miatt pedig Tátrai tett feljelentést – a nyomozók ez ügyben megszüntették az eljárást.)

Március óta semmi nem történt a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítése miatt indult nyomozásban – az ügyészség akkor a saját értékbecslését fölülíró új szakvélemény készítését rendelte el, most a hatóságok erre várnak. Előfordult, hogy bakot lőttek az elszámoltatók: a Töröcskei István fő államadósság-kezelő érdekeltségi körébe tartozó Synergon Nyrt. ügyében olyan (Microsoft-licencek beszerzéséről szóló) szerződés alapján kezdett vizsgálódni a Kehi, amit valóban az előző ciklus idején módosítottak, csakhogy eredetileg 2001 decemberében, az első Orbán-kormány idején kötötték.

Budai Gyula kaszál. Sokat markol, keveset fog
©

Rágalmazás, személyiségi jog megsértése, névvel történt feljelentés-meghurcolás esetén hamis vád, esetleg hivatali visszaélés. Ezeket kockáztatja Budai, amikor hatáskörét feszegetve nemcsak kutatgat, de nyilatkozik, ítélkezik is, illetve – ahogyan tette például az úgynevezett filozófusügyben – nyomást gyakorol az ügyészségre a további eljárások végett. Utóbbi egyébként az egyik legnagyobb felsülés: Budai hűtlen kezelés miatt tett feljelentéseket az ellenzéki tudósok nevével fémjelzett MTA Filozófiai Intézet állami támogatásainak felhasználása miatt. A politikai ellenfél, az ahhoz kötődő üzleti körök és az államapparátus után az értelmiségi elit meghurcolását célzó akció során a jobboldali sajtó lelkes asszisztenciájával lopással vádoltak tudósokat – például Heller Ágnest, Radnóti Sándort, Vajda Mihályt –, a vádakkal megágyazva az intézetben átszervezés címén folytatott politikai tisztogatásnak. A nemzetközi visszhangot kiváltó ügyben a rendőrség megszüntette a nyomozást, ami ellen Budai panaszt emelt (nem tudni, milyen alapon, a feljelentő ugyanis akkor tehet ilyet, ha maga is sértett), ám ezúttal az ügyészség is kihátrált mögüle. Információink szerint a filozófusok jogi elégtételt kívánnak venni. Ahogy ezt már sikerrel tette Tátrai is, akiről úgy nyilatkozott a kormánybiztos, hogy az ominózus bábolnai pénz a magánzsebébe folyt – ám ez még a vádiratba sem került bele, így a törvényszék első fokon megítélte a kártérítést, és bocsánatkérésre kötelezte Budait.

A „törvény előtt mindenki egyenlő” jogelv alapján elvileg nem az ördögtől való az elszámoltatás. Ellenkezőleg, ha alkotmányos keretek között zajlik, akkor azt üzeni az állampolgároknak, hogy még a közigazgatási hierarchia csúcsán állók sem úszhatják meg a felelősségre vonást. Budai ellenben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy az ő feladata kifejezetten a 2002–2010-es ügyek kivizsgálása. Csakhogy a felhatalmazásául szolgáló 2010-es kormányhatározatból nem ez következik. Ugyanis a költségvetési szervek, intézmények, állami vagyonnal gazdálkodók jogügyleteit köteles szemmel tartani – az esetek dátumozásától függetlenül. Az ellenkezője nem más, mint politikai leszámolás a bűnüldözés asszisztálásával: az egyik legnagyobb jogsértés, amit államhatalom elkövethet.

RÁDI ANTÓNIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megbízhatatlan, de mértékadó portál az Origo – legalábbis a középszintű érettségi megoldása szerint

Megbízhatatlan, de mértékadó portál az Origo – legalábbis a középszintű érettségi megoldása szerint

Orbán majdnem beugrott a 444-hez – videó

Orbán majdnem beugrott a 444-hez – videó

A konferenciaturizmus felpörgetésén is a kormány kedvenc üzletemberei nyerhetnek

A konferenciaturizmus felpörgetésén is a kormány kedvenc üzletemberei nyerhetnek

Több kilométernyi kábelt loptak el, rajtuk ütöttek a rendőrök

Több kilométernyi kábelt loptak el, rajtuk ütöttek a rendőrök

„Senki sem akarja a független, üzleti alapon működő színházakat ellehetetleníteni”

„Senki sem akarja a független, üzleti alapon működő színházakat ellehetetleníteni”

Napi 50 ezer forintot elkérhet egy lakberendező, és még így sem drága

Napi 50 ezer forintot elkérhet egy lakberendező, és még így sem drága