szerző:
HVG

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság (EB) több empátiát mutat a szegények, alacsony keresetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek iránt, mint a Fidesz politikusai, akik nyíltan a középosztályra fókuszálnak. A több megértés nem annak tulajdonítható, hogy hirtelen más arculatot öltöttek volna – bár a válság kirobbanása óta az IMF-nél a politika és az imázs is változóban van –, hanem annak, hogy aggasztónak találják Magyarországon a gyér belföldi keresletet, a beruházások pangását és ebből következően a GDP rendkívül alacsony potenciális növekedését.

E megfontolásból bírálják az egykulcsos személyi jövedelemadót – pontosabban nem is azt, csak a bevezetésének módját, időzítését és sarkalatos törvényben való rögzítését. Kifogásolják, hogy az átállás épp a legnagyobb belföldi keresletet adó rétegeknél, az alacsony keresetűeknél okoz súlyos veszteségeket. Ellenzik a szociális támogatások fűnyíróelvű megnyesését is, jobb célzottságot várnának el. A jövőbe tekintve, új elemként legutóbb már azt a veszélyt is felvetette az EB, hogy „a magyar iskolarendszerben nőni fog a lemorzsolódás és a szegregáció”, egyúttal elvárná, hogy „a felsőoktatási reform végrehajtása javítsa a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférését az oktatáshoz”.

Az adórendszer aránytalanságait és igazságtalanságait érzékelve javasolta május végén Brüsszel, hogy a hangsúlyt „a rendszeres vagyonadókra” (és az energiaadókra) helyezze át a magyar kormány. Mivel a foglalkoztatási mutatókat is aggasztónak látják az EB szakértői, a munkára rakódó közterhek mérséklését javasolják, továbbá a képzésben és az álláskereséshez nyújtott segítségben várnának el nagyobb hatékonyságot, beleértve a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtását.

Mind az IMF, mind az EB bírálja az üzleti környezet romlását is. Az egész régióban Magyarországon a legalacsonyabb a beruházási ráta – vetette fel az IMF legutóbbi tanulmánya, amely egyebek mellett a különadókat, a külföldi vállalkozókat sújtó diszkriminatív intézkedéseket és a munka törvénykönyvének gyakori változtatgatását kifogásolja. Az EB az ajánlások között megfogalmazta, hogy a kormány a társasági adózásban stabil, torzítástól mentes viszonyokat alakítson ki. Ezenkívül különös jelentőséget tulajdonít az intézményrendszer megerősítésének is; felrója, hogy a közigazgatás átláthatatlan, a Költségvetési Tanácsnak nincs elég eszköze ahhoz, hogy törvényi feladatainak eleget tegyen, nincs kötelező érvényű középtávú terv, egyúttal megfogalmazta azt az igényt, hogy „a közbeszerzés és a jogalkotás támogassa a piaci versenyt”. Ez pontosan az ellenkezője a mai magyarországi gyakorlatnak.

A fő konfliktus Brüsszellel épp ezen a téren várható. Az elmúlt fél év uniós kritikáiból, kötelezettségszegési eljárásaiból kiviláglik, hogy a biztosok ellenszenvvel viseltetnek a magyar kormány paternalista, központosító, versenykorlátozó, a külföldiek rovására a honi cégeket, köztük új mogulokat is pátyolgató politikája iránt. Bár a konkrét ajánlások között csak néhány ilyen elem bukkan fel – például a plázastop feloldása, az energiaügyi hatóság függetlenségének garantálása és az energiaárak fokozatos felszabadítása –, a tárgyalások során a lista sokkal hosszabbra nyúlhat.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Hány négyzetméternyi luxusingatlan jön ki egymillió dollárból Budapesten?

Hány négyzetméternyi luxusingatlan jön ki egymillió dollárból Budapesten?

Egymillió ember demonstrált Londonban

Egymillió ember demonstrált Londonban

Az autópálya rossz oldalán menekült valaki egy lopott Bentley-vel – videó

Az autópálya rossz oldalán menekült valaki egy lopott Bentley-vel – videó

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

A pápa elfogadta a gyerekmolesztálási botrányába keveredett érsek lemondását

A pápa elfogadta a gyerekmolesztálási botrányába keveredett érsek lemondását