szerző:
Nagy Gábor

Végső soron Németország nyakába szakadhat az eurózóna adósságválságának pénzügyi terhe – mondta ki az eddig csak halkan ismételgetett véleményt a Moody's amerikai befektetés- és hitelminősítő ügynökség, amikor a német tripla A besorolás kilátását hétfőn stabilról negatívra rontotta. Ugyanezt tette Hollandiával és Luxemburggal is, így a Moody'snál Finnország maradt a 17 tagú valutaövezet egyetlen stabilan legjobb minősítésű országa. A lépés ugyan megrázta az amúgy is rossz passzban lévő európai tőzsdéket, és garantálta, hogy az euró kedden az ötödik egymást követő napon veszítsen az értékéből – a dollárral szemben 2, a jen viszonylatában 12 éve nem látott mélypontra süllyedve –, ám nem befolyásolja azt a piaci meggyőződést, hogy a pénzügyi viharban még mindig a német államkötvények jelentik a mentsvárat. Emiatt Németország a második világháború óta a legolcsóbban tud hitelt felvenni, és júniusban negatív hozammal adott el kétéves lejáratú állampapírt, azaz annak vásárlói még fizetni is hajlandóak voltak a biztonságért.

A döntését az eurózónából való görög távozás kockázatával, illetve a sokasodó spanyol bajoknak az EU gazdag északi tagjait is elérő hullámverésével indokoló Moody's lépésének ugyanakkor veszélyes politikai hatásai lehetnek. Finnország már Görögország és a spanyol bankok kisegítésébe is csak úgy ment bele, hogy biztosítékokat kért és kapott, Hollandiában pedig a szeptemberi választások közeledtével egyre erősebbek az euroszkeptikus pártok, amelyek magukra hagynák az adósságörvénybe került tagállamokat. Nehezebbé válhat Angela Merkel német kancellár dolga is, aki az újabb mentőakciókat egyre nagyobb erőfeszítésekkel tudja csak átnyomni a berlini parlamenten, és a karlsruhei alkotmánybíróság döntésére kell várnia a fiskális paktumról és az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM).

A gondok pedig egyre súlyosabbak. A spanyol gazdaság a második negyedévben jobban zsugorodott a vártnál, a madridi Ibex tőzsdeindex pedig 2003 óta a legalacsonyabb szintre zuhant, amire reagálva Madrid hétfőn három hónapra újra megtiltotta a papírok shortolását. A tízéves lejáratú spanyol államkötvények hozama rekordszintre, 7,6 százalék közelébe emelkedett, mert nő a félelem, hogy az ibériai országnak nem lesz elég a 100 milliárd euróig kifuttatható bankmentő csomag, hanem olyan – csak sokkal nagyobb összegű – átfogó segítségre szorul, mint korábban Írország, Portugália és Görögország. Az aggodalmat fokozta, hogy a nyakig eladósodott spanyol autonóm tartományok közül Valencia már bejelentkezett a 18 milliárd eurós állami alap forrásaira, és elemzők szerint hat társa is követheti a példáját, köztük a Portugáliáénak megfelelő GDP-t felmutató Katalónia.

A pénzbőség idején nyakló nélkül presztízsberuházásokra költekező 17 spanyol tartománynak az év második felében 15,8 milliárd eurónyi adósságot kellene újrafinanszíroznia – ebből csaknem 6 milliárd Katalónia része –, ám a piacról már nem jutnak pénzhez, így a madridi kormány terheit növelik. Felipe González, Spanyolország 1982–1996 közti szocialista miniszterelnöke az El País című napilapnak adott interjújában a Franco diktatúrája utáni demokratikus átmenetet megalapozó Moncloa-paktumhoz hasonló nemzeti összefogást sürgetett a válság leküzdésére, ám ez nem fog menni külső segítség nélkül. Madrid azt szeretné, ha a hozamok letörésére az eurózóna mentőalapja vagy az Európai Központi Bank (EKB) spanyol államkötvényeket vásárolna. Az EKB viszont már 19 hete nem avatkozott be a piacon ily módon, és az elnöke, Mario Draghi újfent azt hangsúlyozta: nincsenek tabuik az eurózóna gazdaságának nyújtott segítségben, de nem feladatuk az egyes országok pénzügyi problémáinak megoldása.

Görögországba a megismételt, júniusi választások óta először érkezett a két mentőcsomag fejében kért gazdaságpolitikai intézkedéseket ellenőrizni az Európai Bizottság, az EKB és az IMF trojkája. Az országban csak gazdasági romokat láthatnak, az ötödik éve tartó recesszióban a GDP az idén újabb 7 százalékkal csökkenhet, és Antonisz Szamarasz kormányfő szerint olyan súlyos válságot élnek át, mint az 1930-as évek elején az USA. Athén szeretné, ha a költségvetési hiány csökkentésére megszabott célok teljesítését két évvel kitolnák, a trojka viszont legalább kétszáz megszorító és szerkezetátalakító lépés halogatását akarja számon kérni a hárompárti koalíciós kormányon. A tét Görögország fizetőképessége, hiszen a mentőhitelek újabb részének folyósítása nélkül szeptemberre végképp elfogyhat Athén pénze.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Évente 600 magyar lesz tüdőbajos

Évente 600 magyar lesz tüdőbajos

Videó: Ferenc pápa nem hagyta, hogy megcsókolják a gyűrűjét

Videó: Ferenc pápa nem hagyta, hogy megcsókolják a gyűrűjét

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

A Magyar Közút szerint teljesen rendben van ez a bakancsos kátyúzás – videó

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Pócs János nem kér bocsánatot, de párttársai ki vannak rá akadva

Pócs János nem kér bocsánatot, de párttársai ki vannak rá akadva

Megoldódik az éjszakai mentőhelikopterezés problémája

Megoldódik az éjszakai mentőhelikopterezés problémája