szerző:
Farkas Zoltán

A legjobb tartozás az, amit nem kell visszafizetni – vallják világszerte mindazok, akiket a 2008 óta tartó válság során menekítettek ki tartozásaik alól. A kedvezményezettek között akadnak óriásbankok és biztosítók, vállalatbirodalmak és intézmények. Ám az efféle kormányzati engedékenységnek mindig van kockázata: a gazdálkodó szervezet – Kornai János professzor kifejezésével élve – költségvetési korlátja felpuhul, a jövőben is bátran többet költ a bevételeinél, mert bízik benne, hogy az állam legközelebb is kisegíti.

A puha költségvetési korlát jelenségét Kornai legutóbb a magyar egészségügyben vizsgálta, és a kórházak között feltűnően sok visszaesőt talált. Tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kimentési akciókat „semmiképpen sem szabad automatikusan életbe léptetni”, és tisztában kell lenni vele, hogy az akció „züllesztő hatással” van a pénzügyi fegyelemre. Továbbá tárgyilagosan fel kell tárni, mi vezetett a válsághoz, és felelősségre kell vonni, aki mulasztott.

A húsz éve még Kornait idéző Orbán Viktor ma, miniszterelnökként, szinte semmit nem fogadott meg a tudós intelmeiből. Amikor meghirdette az önkormányzati szektor kimentését az adósságcsapdából, csupán az előző kormányokat vádolta mulasztással, amelyek „programszerűen hajtották végre az állam, az emberek és az önkormányzatok eladósítását”. Ezzel eleve felmentette a képviselő-testületeket, polgármestereket, függetlenül attól, hogy a hiteleket fejlesztésre költötték, felélték vagy éppen spekuláltak velük, miként azt a Lázár János vezette Hódmezővásárhely tette. Polgármesterként Lázár néhány hónapja erőből különalkura kényszerítette a városát finanszírozó bankot, most pedig a Miniszterelnökséget irányító államtitkárként az adósságkönnyítés élharcosa.

A vádiratot a szintén nyakig eladósodott Debrecen polgármestere, Kósa Lajos aktualizálta, aki szerint a helyhatóságok a szocialista Lamperth Mónikával kezdődő és Bajnai Gordonnal folytatódó önkormányzati és fejlesztési politika miatt kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Maga az adósságcsapda kifejezés is azt sugallja, mintha a hatalmas kölcsönök felvevői vétlenül pottyantak volna bele. A kimentés a kormányfői fejtegetés alapján automatikusan történik – bár a segítség mértéke mutatószámhoz kötött –, a válsághoz vezető konkrét okok feltárása elmaradt, csakúgy, mint annak elemzése, hogy valóban fizetésképtelenség fenyegette-e a városokat, településeket.

Kornai sorvezetőjét folytatva: a Fidesz feltűnően sokat tett a pénzügyi fegyelem züllesztéséért. A nemzetközi pénzügyi válság kitörése után, 2008. november 6-án Kaposvár fideszes polgármestere, Szita Károly a megszorító jellegű kormányzati politikával szemben azt javasolta az önkormányzatoknak, hogy hozzanak előre beruházásokat, kezdjenek olyan fejlesztésekbe is, amelyekre nincs állami támogatás. „Mindezt saját kockázatukra” fogják megtenni, tette hozzá. Négy évvel később Szita az elsők között kért adósságcsökkentést a kormányfőtől. Ezzel kiderült, Kaposvár – és más, többnyire fideszes vezetésű nagyvárosok – eladósodásának nem piaci, hanem politikai kockázata volt: történetesen az, hogy a Fidesz hatalomra kerül-e, és elengedi-e a tartozásokat.

Utóbbira több mint két évet kellett várni, és a végső lökést az adta meg, hogy a kormány az önkormányzati feladatok egy részének államosítása és központosítása után a költségvetési támogatás bő harmadát elvonta ettől a szektortól. A 2013-as költségvetési törvényjavaslat bikkfanyelvű fejezeti kötetéből kiderül, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó 5 százalékpontja „kiszabályozásra kerül”, a fennmaradó 3 százalék állami támogatássá alakul, a gépjárműadó 60 százalékát és a teljes illetékbevételt az állam szintén elvonja, így az előbbiből összesen 110 milliárd, az utóbbiból 44 milliárd kerül a központi költségvetésbe. Összességében az önkormányzatok saját hitelforrásaik nélkül – kerekítve – 2250 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, csaknem ezermilliárddal kevesebből, mint egy évvel korábban.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nyári meleg lesz ma

Nyári meleg lesz ma

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Az utolsó Bosszúállók-film pont az a csodás finálé, amit a rajongók megérdemelnek

Az utolsó Bosszúállók-film pont az a csodás finálé, amit a rajongók megérdemelnek

Akkor teheti fel a gépére az új Windowst, ha ilyen processzor van benne

Akkor teheti fel a gépére az új Windowst, ha ilyen processzor van benne

Kövér László: A bíró nem lehet független az államtól

Kövér László: A bíró nem lehet független az államtól

Először megvizsgálták a kisfiút, akinek bot fúródott a szemébe, majd mondták, másnap műtik meg

Először megvizsgálták a kisfiút, akinek bot fúródott a szemébe, majd mondták, másnap műtik meg