szerző:
Juhász Gábor

Hiányos, rosszul kitöltött, már-már hamisnak mondható jövedelembevallások sora található a parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatok között. E dokumentumok mai formájukban inkább a választók megtévesztését, mint az átláthatóságot szolgálják.

Szorgalom és takarékosság – Daher Pierre és Zsiga Marcell. Akár fideszes dicsőségtáblára is kerülhetne a két borsodi kormánypárti képviselő. Daher az Edelényi Kórház igazgatójaként havi bruttó 800 ezer forintot kap fizetésként, és további 700 ezret utal neki a kazincbarcikai gyógyintézetben végzett munkája után a debreceni egyetemi klinika – mindezt törvényhozói ténykedése mellett. Így aztán az államiállás-halmozással – amit a kormány amúgy üldöz – 2012. végi bevallása szerint két és fél millió forint közelébe került tavaly a havi jövedelme. A miskolci alpolgármester Zsiga ennél kevesebbel, havi bruttó 1,6 millió forinttal volt kénytelen beérni, ám azt állította házvásárlása kapcsán, hogy így is nettó tízmillió forintot tudott megtakarítani tavaly. Ő, aki arról is nevezetes, hogy korábban két helyről vett fel költségtérítést, ezek szerint a spórolás zsenije, s nem mellesleg a nevéhez fűződik a mondás, mely szerint „biztosan meg lehet élni havi 47 ezer forintból”.

Így számoltuk ki a jövedelmeket - olvassa el ezen a linken a HVG módszertanát!

Úttörő megtakarítási módszerét Zsiga most kénytelen lesz megosztani a közzel, mert a Blikk bejelentése nyomán a mentelmi bizottság elnöke felszólította ügye tisztázására (az erre adott határidő a HVG-lapzárta után járt le, az ezt követő fejleményeket a Szili átírt vagyonbevallása című keretes írásunkban olvashatják). Az eddigi gyakorlat alapján azonban nincs oka aggodalomra, hiszen a testület előtt még mindenki ki tudta magát magyarázni. Nincs szó ugyanis valamiféle nyomozásról, elég lesz bármiféle hihető pénzforrást megjelölni – mondjuk egy családi vagy baráti kölcsönt –, aztán legfeljebb igazítani kell a vagyonbevalláson egy bizottsági ejnye-bejnye után.

Nehéz eldönteni, hogy törvényhozók sora egyszerűen képtelen szabályosan kitölteni a jövedelemnyilatkozatát, vagy szándékosan hallgat el ilyen-olyan bevételeket, mindenesetre mindkettő rossz jel az ország számára. Tény ugyanakkor, hogy a – persze általuk alkotott – szabályozás pontatlansága ad alkalmat a különböző értelmezésekre. Jó példa erre a nyugdíjak ügye. A formanyomtatvány szerint a bevallásban minden, a képviselői juttatásokon kívüli adóköteles jövedelmet fel kell tüntetni. A képviselők egy része beírta a nyugdíját, Vitányi Iván (független) például havi 263 ezer, Harrach Péter (KDNP) 228 ezer, Fónagy János (Fidesz) 209 545 forintot. Az USA-ból hazatelepült Horváth János (Fidesz) nyugdíjas tanárként határozta meg magát, ám az összegről már hallgat, míg korábban havi 5000 dolláros amerikai egyetemi nyugdíjról számolt be (HVG, 2008. április 19.). Kovács László (MSZP) a jövedelemlista vége felé szerepel a bevallása alapján, miközben nyugdíjas, és korábbi uniós biztosi posztja után is van jövedelme. Mindezt így magyarázta a HVG-nek: „A nyugdíj nem adóköteles jövedelem. A mandátumukat kitöltött biztosok távozásuk után 3 évig úgynevezett átmeneti javadalmazásban részesülnek, ami körülbelül a korábbi fizetés fele. Ez sem adóköteles Magyarországon, mert Belgiumban adózik. Ezért nem szerepel egyik tétel sem a vagyonnyilatkozatomban. Az Európai Uniótól nyugdíjat márciustól fogok kapni, amikor lejár az átmeneti javadalmazás.” Más esetekben nem magyarázhatja értelmezési vita a hiányos bevallást. Gyurcsány Ferenc (független) évek óta a lista élén szerepel az Altus Zrt.-től kapott osztalékbevételével (ez tavaly 88 millió forint volt), ám más részvénytulajdonosok ritkán jelzik, hogy van ilyen jövedelmük. A bevallások alapján úgy tűnik, mintha a sors üldözné azokat a képviselőket, akik mondjuk tartósan OTP- vagy Mol-részvények tulajdonosai (HVG, 2013. február 16.), mert a dokumentumok szerint – más részvényesekkel szemben – ők tavaly nem részesültek osztalékban. Márpedig ez nyilvánvalóan adóköteles jövedelem, tehát mindenképpen szerepelnie kellene a jövedelemnyilatkozatban.

Szili átírt vagyonbevallása

A HVG cikke nyomán átírta vagyonnyilatkozatát Szili Katalin képviselő. Mások is erre kényszerülhetnek.

Százezer forint névértékű OTP-részvény – ez áll Szili Katalin független képviselő vagyonnyilatkozatában péntektől, s a politikus most már feltünteti azt is, hogy mennyi osztalékot kapott tavaly. A váltás előzménye, hogy a HVG csütörtökön megjelent száma nyilvánosságra hozta, hogy Szili tévesen töltötte ki bevallását, az osztalékjövedelméről pedig nem számolt be. A hetilap cikkéből – amely mind a 386 képviselő jövedelmének összegét közli - az is kiderül, hogy számos más törvényhozó is hiányosan vagy vitatható módon töltötte ki jövedelemnyilatkozatát, így mások is módosításra kényszerülhetnek.


Kovács Ferenc (Fidesz) nyíregyházi polgármester sem közölte osztalékbevételét a jövedelemnyilatkozatában, ami tazzal magyarázott a lapnak, hogy "ez a tétel a megtakarítások között szerepel. Egyébként az összeg 2-300 ezer forint közötti nagyságrendet tesz ki”. Mások, például Szabó Erika (Fidesz) államtitkár nem válaszoltak az „osztalékhiány” okát firtató kérdésre.


Zsiga Marcell (Fidesz) miskolci alpolgármester viszont küldött magyarázatot a mentelmi bizottságnak arra, hogy miből vette új házát, s ahhoz miként tudott egy év alatt 10 millió nettó forintot megtakarítani. Hogy a testület elfogadja-e a választ, arról várhatóan a hétfői zárt ülésen döntenek, s az eredményt hivatalosan kedden teszik közzé.

Szili Katalin (független) a „hiányt” firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a vagyonnyilatkozatban a 2012. december 31-ei állapotot kellett feltüntetnem. 2012 júniusában volt az OTP-osztalék esedékes, amelynek összege 85 443 forint volt.” (Az összeg is jelzi, hogy Szili rosszul töltötte ki értékpapír-bevallását is, az ott szereplő 3,8 millió forint árfolyamérték, nem pedig névérték, ahogy egyébként a múlt héten a HVG-nek is tévesen állította.) Ez különös értelmezése a bevallási szabálynak, hiszen így akár Gyurcsány is lehagyhatta volna Altus-osztalékát, mivel nyilván nem szilveszterkor kapta. (Szili a HVG megjelenését követően javította bevallását, erről, Kovács Ferenc és a Zsiga Marcell bevallásána további fejleményeiről lásd keretes cikkünket - a szerk.)

Vitatható Kocsis Máté (Fidesz) megoldása is: a családi vállalkozásnak nevezett, 25 százalékban a tulajdonában lévő Hobby-Key Kft. kapcsán azt közölte, hogy onnan évi 2–4 millió forint osztalékot kap (a Józsefvárost vezető politikust így besorolni is lehetetlen, mindenesetre a valódi helyezése előkelőbb, mint ami a bevallása forintra pontos részéből következik).

Nyilvánvaló, hogy bár a vagyoni helyzetről egy adott időpont szerinti állapotot kell beírni, az évente készítendő jövedelemnyilatkozatnak így semmi értelme se lenne. Ilyen alapon semmit se kellene bevallani, csak a december 31-én kapott pénzt, aztán a választók üres papírokat nézegetve „világíthatnák át” a képviselőket. A Szili-féle álláspont tarthatatlanságát jelzi az ajándékszabályozás is, törvény írja ugyanis elő, hogy „a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”. Ez az előírás sem arra szolgál, hogy az újév előtti 24 órában kapott ajándékokat sorolják fel a törvényhozók.

A többség persze beírta rendszeres havi jövedelmét, ám például az államtitkári fizetések itt-ott lemaradtak. Így Illés Zoltán (Fidesz), Simicskó István és Soltész Miklós (mindkettő KDNP) papírjáról, igaz, az utóbbi – ha összeget nem is – annyit azért közzétett, hogy a „törvény szerinti” javadalmazást kapja. Volt viszont olyan, például Wintermantel Zsolt (Fidesz), aki „evázott” pénzéről is beszámolt.

Nemcsak jövedelmek, cégtisztségek is el-eltűnnek. A legtehetősebb képviselők közé tartozó Seszták Miklós (KDNP) – aki 2011-ben és 2012-ben 30-30 millió forintot kapott ügyvédi irodájából – például még mandátumszerzése előtt az Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottsági tagja lett. 2008-ban kapott tisztsége azonban a 2011-es és a 2012-es bevallásából egyaránt hiányzik, noha a hivatalos cégjegyzék szerint e posztja ma is „él”. A képviselő védekezése – hogy már bejelentette a zrt-nél a távozását – az évek óta tartó mulasztást nem magyarázza, hiszen például a 2012. májusi Enternet-közgyűlésén „hatályosított” alapszabályban is fb-tagként szerepel. Ez már csak azért is különösen kínos a kormányoldalnak, mert a cégcsoport uniós pályázaton megbízásokat kapott, miközben Seszták a Ház gazdasági és informatikai bizottságának tagja, sőt a közbeszerzési albizottság elnöke.

A vagyonnyilatkozatok mai formájukban megtévesztőek. A céljuk nyilvánvalóan az, hogy a választók minél többet tudhassanak meg azokról, akik a törvényeket hozzák, s a voksukra vadásznak. Ennek az átláthatóságnak része kell hogy legyen a jövedelmeknek-érdekeltségeknek bárki által hozzáférhető nyilvántartása. Ez ügyben az elmúlt két évtized hozott némi előrelépést, hiszen a rendszerváltás után csak nyitó és záró vagyonnyilatkozatot tettek a képviselők, s úgy gondolták, magánügyük, hogy milyen cégekben érdekeltek. Szó sincs tehát arról, amit például Szakács Imre (Fidesz) emlegetett a képviselői javadalmazásról szóló 2011. végi parlamenti vitában, hogy „a parlament mindig szerette volna – és ez '90-től így volt –, hogyha a parlamenti képviselők jövedelme átlátható lenne”.

Igaz, ma már minden év végén nyilatkozniuk kell a törvényhozóknak, ám a rendszer így sem naprakész. Minden további nélkül megjátszható az a trükk, hogy a képviselő január elején posztot vállal, majd decemberben megválik tőle, s így ezt nem is írja be a december 31-ei bevallásába. Korábban egyébként még a nyilatkozatokhoz sem lehetett szabadon hozzáférni, aztán a legfrissebbek felkerültek a képviselői honlapokra. A mai állapot szerint a 2012-es és 2011-es bevallások érhetőek el a parlament internetes oldalán, vagyis még most sem mindegyik (a kormányhonlap előbbre tart, miniszter vagy államtitkár képviselőknél ott megtalálható a 2010. májusi nyitó és decemberi záró dokumentum is). Megoldást egy online nyilvántartás hozhatna, amelyben mondjuk nyolc napon belül át kellene vezetni minden változást, így a választók „valós időben” követhetnék a történteket, s ez talán fegyelmezné a bevalláskitöltésben meglehetősen leleményes törvényhozókat.

A nagyjavításra lett volna alkalom: a Ház tavaly fogadta el az országgyűlési törvényt. Most tehát egy friss jogszabály határozza meg a nyilatkozatok tartalmát, míg a 2011-esek még egy sokszor foltozott 1990-es törvény alapján készültek. Csakhogy a bevallásminta érdemben nem változott, így aztán a képviselőkön múlik például hogy a nyomtatvány „adóköteles jövedelem” kitételét miként értelmezik, például hogy a külföldön megadóztatott jövedelmüket feltüntetik-e.

Az online regiszter felállítása nem is lenne idő- és költségigényes. Az országgyűlési törvény ugyanis – igaz, határidő megjelölése nélkül – most is előírja, hogy „a képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát, (...) valamennyi, a képviselői megbízatáson kívüli rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát” és az ezekből származó jövedelmét. Így inkább csak szándék kérdése, hogy az efféle adatokat a törvényhozók hajlandóak legyenek megosztani a választókkal is.

JUHÁSZ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagyon hasznos funkció került a Google Dokumentumokba

Nagyon hasznos funkció került a Google Dokumentumokba

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Stephen King odavan a Ragyogás folytatásáért

Stephen King odavan a Ragyogás folytatásáért

Drámai képek a Notre-Dame első miséjén az áprilisi tűzeset óta

Drámai képek a Notre-Dame első miséjén az áprilisi tűzeset óta

Döbbenetes képek: 40 ezer éves farkasfejre bukkantak Szibériában

Döbbenetes képek: 40 ezer éves farkasfejre bukkantak Szibériában

Baseballütővel kérte számon a lassú autózást egy kamionos

Baseballütővel kérte számon a lassú autózást egy kamionos