Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csúcskapacitásuk határán működnek a fapados légitársaságok, már a legkisebb fennakadások súlyos késésekhez, járattörlésekhez vezetnek. A kilátások sem túl fényesek, pilóta- és géphiány is várható.

„A 21 éves húgomat este tizenegykor kirakták a Párizs-közeli Beauvais repülőtérről, ahol korábban törölték a járatát. Az éjszaka közepén, szállás nélkül küldték el, s azt mondták neki, találjon alternatív megoldást a hazajutásra” – írta mérges üzenetében a Ryanair által magára hagyott utas testvére. Az ír fapados – Európa egyik vezető légitársasága – az utóbbi napokban emberek tízezreit hagyta cserben. A késések, csomagkezelési botrányok és járatkimaradások a magyar utasokat is tömegesen érintették.

A legtöbb gond a hetente közlekedő Budapest–Las Palmas járattal volt, amelyre két alkalommal sem sikerült valamennyi fizető utast, illetve a bőröndjeiket felpakolni. Míg a Ryanair eleinte azt mondta, azért hagyta Budapesten a csomagokat, mert nem működtek a Liszt Ferenc repülőtér szállítószalagjai, a HVG értesülései szerint a valódi ok nem ez volt. A Ryanair a valóságosnál kisebb maximális súlyt adott meg a gépeire, hogy kisebb átrepülési, majd repülőtéri kiszolgálási díjat fizessen, így azokat csak annyi kerozinnal lehetett feltölteni, amennyi a hivatalos felszállási súlyba belefért. Ez viszont nem lett volna biztonsággal elég a Kanári-szigetekig. Ezért kellett Budapesten hagyni csomagokat, illetve néhány elégedetlenkedő utast. Egy másik magyarázat szerint az írországi központ tévedett, túl kis gépet küldött Budapestre. A legutóbbi Las Palmas-i járat mindenesetre simán felszállt: a gépbe belefért a több mint ötórás úthoz és a kötelező tartalékoláshoz elegendő üzemanyag, még a csomagoknak is jutott hely.

Képünk illusztráció!
©
Őrült ötletek

Michael O'Leary Ryanair-vezér az utóbbi években több megrázó – eddig meg nem valósult – ötlettel is előállt, hogy miként lehetne még több utast felvinni a fedélzetre, tovább csökkentve az egy főre jutó költségeket. A legeredetibb javaslatok:
- Vegyenek ki a három WC-ből kettőt, a helyükre tegyenek üléseket, a WC-használatért pedig kérjenek pénzt.

- Legyenek állóhelyek is a gépen. Míg a légügyi hatóságok elutasították az ötletet, egy 120 ezer fős felmérés szerint a válaszolók fele hajlandó volna állni – féláron.

- Legyen fizetős pornófilm a gépeken.

- A rövid távú utakon engedélyezzék, hogy csak egy pilóta legyen a gépen.

- Fogyjanak le néhány kilogrammot a légiutas-kísérők, s emeljék meg a túlsúlyos utasok jegyárát.

- Az utasok maguk pakolják be a csomagjaikat a  gépekbe.

Nem csak Budapesten vannak gondok, az utóbbi napokban járatok százait törölte az ír cég. Nagy részüket azért, mert a magasabb bért, jobb munkakörülményeket követelő pilóták és légiutas-kísérők sorra sztrájkba lépnek. Van mit javítani a helyzetükön: az alkalmazottak jó részét munkaerő-kölcsönzőktől bérlik, határozott időre, akik pedig a cégnél vannak, vállalják, hogy a téli időszakban – amikor kisebb a forgalom – öthetes fizetés nélküli szabadságra mennek. „Egy évvel ezelőttig a légiutas-kísérők úgy néztek ki, mintha agyonhasznált iskolaköpenyt húztak volna magukra. Mutatni kellett, hogy a Ryanair tényleg fapados, és az utasok pénzét nem arra költi, hogy csillogó ruhákba öltözteti a személyzetet” – mondta a Ryanairt jól ismerő szakértő. Azt is elmondta, hogy az utaskísérők feladata a repülőgép kitakarítása is, és hogy a személyzet annak ellenére sem kap ingyenes vagy kedvezményes árú élelmet, hogy szolgálat közben nincs ideje máshol étkezni. „Máson is spórol a cég. Például azért nem kér utaslépcsőt a gép mindkét ajtajához, mert az járatonként 20-30 euróba kerülne. A reptéri sétáltatást is előszeretettel alkalmazza, hogy megtakarítsa a buszonkénti 40-50 eurót, illetve a légihidas kiszállást, ami még többe kerül” – tette hozzá.

A járatok másik része – például több, Budapestre induló gép – a hivatalos magyarázatok szerint azért maradt ki, mert a London-közeli Stansted légikikötőben viharosra fordult az időjárás. Bár a körülmények valóban nem voltak ideálisak, azért is kieshetnek járatok, mert a Ryanair már megkezdte a sztrájkoló alkalmazottak elbocsátását. A jelek szerint az állítólagos stanstedi ítéletidő a többi légitársaságnak jóval kevesebb gondot okozott, mint a Ryanairnek.

©

Bár manapság igencsak rájár a rúd a társaságra, most, hogy a nyári csúcsszezonban gyakorlatilag minden használható gép a levegőben van, a többi európai diszkont-légitársaság is gondokkal küszködik, igaz, a törlések csak az induló járatok töredékét érintik. A lassan az összes egykori Malév-útvonalat átvevő Wizz Air például a hét végén úgy törölte Lutonból Debrecenbe induló járatát, hogy nem szólt időben az utasoknak, és utána sem adott elég információt arról, hogyan juthatnak el úti céljukhoz. A felháborodás akkora volt, hogy a hoppon maradt utasok hangosan pfujoltak, és kiabáltak a London melletti repülőtér személyzetével.

A tájékoztatás, majd a panaszkezelés egyébként valamennyi légitársaság gyenge pontja. A Ryanair csak a közösségi oldalakon áll szóba az utasokkal, a Wizz Air pedig aranyáron ajánlja telefonos ügyfélszolgálatát. A hagyományos légitársaságok – amelyeknek, ha versenyben akarnak maradni, drasztikusan csökkenteniük kell a kiadásaikat – ugyancsak spórolnak az ügyfélszolgálaton; a Lufthansa néhány héttel ezelőtt úgy hagyott ott utasokat a hétvégére Barcelonában, hogy a valószínűleg próbaidős munkatárs semmi hasznosat nem tudott mondani nekik. Az ügyfélszolgálatok visszaszorulása leginkább azzal magyarázható, hogy a legtöbb utas dühe hamar elpárolog, s ha visszakapják a pénzüket, csak kevesen hajtják ki a légitársaságokból a nekik járó kártérítést.

Pedig a kitartó utasok komoly összegeket kaphatnak: egy 2004-es uniós rendelet értelmében a háromórás vagy annál nagyobb késés, járattörlés vagy a beszállás megtagadása esetén 250–600 eurós kártérítés jár az ugyancsak megtérítendő költségek – például a szálloda, a hoteltranszfer – mellett. A légitársaságok ilyenkor általában kifárasztásos taktikát alkalmaznak, de ha komoly ellenfélre akadnak, végül fizetnek.

©

A helyzet a következő években valószínűleg csak romlani fog. A légi közlekedés – a csak az igénybe vett szolgáltatásokért számlázó fapados üzleti modell terjedése miatt – egyre olcsóbbá válik, emiatt mind többen repülnek, ehhez pedig több pilótára, több gépre, több repülőtérre és még több légtérre lenne szükség. Viszont semmiből sem lesz elég. A két legnagyobb gyártó, az amerikai Boeing és a páneurópai Airbus napi harcot vív a részegységeket és hajtóműveket forgalmazó beszállítókkal, ám vesztésre áll: a partnerek nem bővítették időben a kapacitásaikat.

Pilótából sincs elég. Miközben évente 7 százalékkal bővül az utasforgalom, a képzés rendszere rugalmatlan, az Öböl menti, valamint az ázsiai légitársaságok ezerszám szipkázzák el az európai repülőgép-vezetőket. Kínában, ahol még csak a lakosság négy százalékának van útlevele, a Boeing előrejelzése szerint 2035-ig 110 ezer új pilótát kell majd felvenni. Márpedig az állami támogatásból bőven részesülő ázsiaiak és Öböl mentiek busásan meg tudják fizetni az új munkaerőt. Kínában tíz év alatt 160 százalékkal ugrott meg a külföldi kapitányok kezdő bére, s mostanra elérte a havi 26 ezer dollárt.

Miközben a repterek egy része gyorsan terebélyesedik – Budapesten is bővítik a kettes terminált, és már tervezik a hármast –, a leszállópályák száma nem nő ilyen ütemben, és korlátozott a légtér terhelhetősége is. Utóbbi szintén jelentősen hozzájárul a késésekhez, mert ha egy gép nem tud időben elindulni, s kicsúszik a 15 perces „indulási ablakból”, sokszor egy órát is várakoznia kell, hogy újra be lehessen szorítani az indulók közé.

A gondok ellenére a biztonsággal nincs baj, a gyártók és a légügyi hatóságok szigorúan ellenőrzik a gépek karbantartását, a légi személyzet munkaidőkorlátainak betartását. Figyelnek a trükközőkre is. A Ryanair pilótái például egy időben sorra azt jelentették Madrid közelében, hogy kevés az üzemanyaguk, így az irányítók előreengedték az ír gépeket. Amikor kiderült a turpisság – nem volt ugyanis alacsony a kerozinszint –, a cég akkora büntetést kapott, hogy inkább felhagyott a tolakodással.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

Őrült ötletek

Michael O'Leary Ryanair-vezér az utóbbi években több megrázó – eddig meg nem valósult – ötlettel is előállt, hogy miként lehetne még több utast felvinni a fedélzetre, tovább csökkentve az egy főre jutó költségeket. A legeredetibb javaslatok: