Miközben Polt Péter legfőbb ügyész egy interpelláció nyomán hétfőn a 16. parlamenti leszavazását könyvelhette el, az ő közjogi helyzetét erősítő, egyhangú határozatot hozott az Alkotmánybíróság (AB). E szerint a legfőbb ügyész köteles ugyan felvilágosítással és magyarázattal szolgálni az általa vezetett szervezettel kapcsolatos képviselői interpellációkra, s az Országgyűlés választja őt hat évre, ám leszavazásának semmiféle politikai következménye nincs, s az ügyészség nem alárendeltje a törvényhozásnak. A válaszadási kötelezettség tartalmát is a mindenkori legfőbb ügyész számára kedvezően értelmezte az AB, kimondva, hogy bár az interpelláló jóformán bármit kérdezhet, a válasz nem sérthet alapjogokat vagy a nyomozás érdekét. Így a legfőbb ügyész megtagadhatja a tájékoztatást vallomások, vizsgálati megállapítások részleteiről, és a személyiségi jogok védelmére hivatkozva tanúk vagy éppen gyanúsítottak megnevezésétől is elzárkózhat. Azt pedig, hogy az AB-döntés értelmében megtagadhatja-e a választ, maga a legfőbb ügyész dönti el.