"Március 27-én megszületett az első európai néppárt Magyarországon" - jelentette ki Orbán Viktor pártelnök a Fidesz-MPSZ hét végi nagygyűlésén. A "munka, otthon, biztonság" hármas jelszó jegyében megtartott tanácskozáson - amelynek célja a 2003. május 17-én megkezdett szövetséggé alakulás ünnepélyes lezárása volt (a párt hivatalos kampánynyitóját májusban tartják) - az előzetesen becsültnél kevesebben, mintegy 12-13 ezren jelentek meg a Budapest Sportarénában. A gyűlést megnyitó Kövér László után - aki arról beszélt, hogy a párt most vált igazán komoly, felelősséget vállalni képes szövetséggé, miközben alapítói még mindig fiatal demokraták - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, illetve a szövetség partnerszervezeteinek vezetői (Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület, Semjén Zsolt, a KDNP, Farkas Flórián, a Lungo Drom, Gyürk András, a Fidelitas elnöke) tettek hitet az együttműködés mellett, Szűrös Mátyás, a "történelmi" Szociáldemokrata Párt elnöke pedig arról beszélt, hogy "az igazi szociáldemokrata pártnak a nemzeti oldalon van a helye". Orbán beszédében - amelyben gyakran használta "a szövetségi gyűlésnek jelentem" fordulatot - szólt arról, hogy tavaly május óta 140 új Fidesz-csoport alakult, és már 780 településen működik a szövetség. A 176 választókerületi elnök közül 99 indult az 1998-as, vagy a 2002-es országgyűlési választásokon, 77 viszont "most veszi először vállára ezt a felelősséget" (Budapesten a 32 választókerületi elnök közül 14 régi, 18 új). Orbán arról is szólt, hogy a tagság 16 százaléka nyugdíjas; a férfi-nő arány pedig 58-42 százalék. Az értékelő beszéd végén a pártelnök a költségvetés módosítását célzó nemzeti petíció elindítását jelentette be (tartalmáról bővebben lásd cikkünket a 104. oldalon), amihez 1 millió támogató aláírást remél.