Tetszett a cikk?

Magyarország kifizette Líbiának azt a 28 millió dollárt, amellyel még egy több mint húsz évvel ezelőtti haditechnikai...

Magyarország kifizette Líbiának azt a 28 millió dollárt, amellyel még egy több mint húsz évvel ezelőtti haditechnikai ügyletből tartozott. Az összeg az eredeti, Budapest által nem vitatott 60 millió dolláros tartozásnak kevesebb mint a fele, az alkut még Faragó Csaba, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) korábbi elnök-vezérigazgatója kötötte (HVG, 2002. április 13.). Akkoriban több szakértő jelezte, a megállapodás lehetett volna még előnyösebb Magyarországnak: a jelenleg felszámolás alatt álló Technika Külkereskedelmi Vállalattal rádiólokációs felderítő rendszerek szállítására és beüzemelésére 1982-ben szerződött Tripolinak is vannak adósságai Budapest felé. A saját tartozásait Líbia sohasem ismerte el - mondták most a HVG-nek az ÁPV Rt.-ben, ahol egyébként hosszasan halogatták a fizetést, mondván, Faragó nem mint ÁPV-vezető, hanem Orbán Viktor exminiszterelnök személyes megbízottjaként járt el az alkunál, vagyis a privatizációs szervezetnek semmi köze a líbiai tartozáshoz. Késleltette az átutalást az is, hogy több ízben jelentkeztek a pénzért kellő felhatalmazás nélkül eljáró líbiaiak. A végső lökést Moamer el-Kadhafi líbiai vezető meghatalmazottainak tavaly év végi budapesti tárgyalásai adták, végül a kormány úgy döntött, Magyarország jobban jár a Faragó-féle paktummal, s fizetésre utasította az ÁPV Rt.-t.

A költségvetésbe is beleírja a kormány, hogy az EU nem ad pénzt a járvány ellen

A költségvetésbe is beleírja a kormány, hogy az EU nem ad pénzt a járvány ellen

Kellett egy válság, de nagyot lépett Brüsszel egy szorosabb EU felé

Kellett egy válság, de nagyot lépett Brüsszel egy szorosabb EU felé

A gyönge egészségügyi rendszerű Indiára rászakadhat a járvány

A gyönge egészségügyi rendszerű Indiára rászakadhat a járvány