Tetszett a cikk?

Korántsem példa nélküli, amit a távozó budapesti főkapitány tervezett, hogy egy volt rendőri vezető cége védje a rendőrség objektumait. A HVG vizsgálódásai során több hasonló konstrukcióra akadt.

A távozó Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány egyik utolsó intézkedésével aláírta azt az évi 160 millió forint értékű szerződést, amellyel a főkapitányság a Reál-Véd Kft.-t bízza meg azzal, hogy alkalmazottai - vagyis civilek - a kerületi kapitányságokon őrzést és portaszolgálatot lássanak el. A Reál-Véd jogilag civil, más szempontból azonban nem teljesen az: egyik tulajdonosa Bodrácska János nyugalmazott rendőr tábornok, volt budapesti főkapitány, másrészt a cég amúgy is nagy számban foglalkoztat egykori rendőröket. Honlapjuk szerint például a nyomozóirodájukban a munkát "kivétel nélkül rendőrtiszti főiskolai végzettséggel és számottevő nyomozati gyakorlattal rendelkező szakemberek" végzik.

A szerződés nyilvánosságra kerülését meglehetős zavar és magyarázkodás követte. A cég képviselői és rendőri vezetők magyarázták a kiszervezéses konstrukcióban rejlő gazdasági előnyöket, bár a meggyőzés felemásra sikeredett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság állítólag már fontolóra is vette a szerződés felülvizsgálatát, sőt esetleges felbontását.

Az a megoldás, hogy fegyveres szervezetek egyes feladatait - jellemzően az objektumőrzést - civil biztonságiak lássák el, nem újdonság. A Honvédelmi Minisztérium épületeinek, ingatlanainak őrzésére kiírt 6 milliárd forintos tendert például saját cége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. nyerte el. De vannak céges objektumőrei a vám- és pénzügyőrségnek is. Amiről viszont eddig nemigen lehetett hallani: a rendőrségnél is működik hasonló konstrukció. A megyei rendőr-főkapitányságok több mint egyharmada foglalkoztat civil őröket. Ami a dolgot pikánssá teheti: a kapcsolatrendszer.

A Pest megyei főkapitányságon - mint megtudtuk - a hozzá tartozó 150 épületből csak hétnél van vállalkozói alapon működő portaszolgálat, amelynek előnyét abban látják, hogy 15 tiszthelyettessel többet tudtak az utcára vezényelni, akiknek a fizetése körülbelül a háromszorosa a biztonsági cég alkalmazottjaiénak. A Pest megyei rendőrség hat céggel szerződött, köztük a Bod-Reflex Kft.-vel, amelynek Bodrácska János testvére az egyik tulajdonosa. Két megyében, Csongrádban és Fejérben pedig az a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. végzi a kapitányságok őrzését, amely Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitány és belügyminiszter, valamint Valenta László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egykori gazdasági főigazgatója, volt belügyminiszteri kabinetfőnök érdekeltségébe tartozik (HVG, 2007. május 19.). A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egyébként 1999 óta foglalkoztat biztonsági cégeket, a Civil Zrt.-vel az idén januárban szerződtek egy évre nettó 20 millió forintért.

A vállalkozók foglalkoztatásában amúgy az ahány ház, annyi szokás gyakorlata érvényesül. Bács-Kiskun megyében például egy rendőrségi gépjárműtelephelyet őriz egy helyi vállalkozás, a Kiskunság Kft. Ugyancsak megyén belül, az Őrház Kft.-vel és a Sárvári Security Zrt.-vel oldják meg 2000 óta a portaszolgálatot Győr-Moson-Sopron megyében, és nagyjából hasonló konstrukcióra szerződött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányság a Jánosik és Társai Force Kft.-vel, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség a Progrespol Kft.-vel.

Zala megyében vegyes konstrukció működik. A keszthelyi kapitányság épületénél egy helyi cég, a Vagyonvill Keszthely Bt. látja el a portaszolgálatot, jelenleg negyedévenként 650 ezer forintért. A megyei főkapitányság, továbbá a zalaegerszegi és nagykanizsai kapitányság épületénél viszont egy országos hálózattal rendelkező vagyonvédő cég, a Pajzs 07 Zrt. végzi a munkát - összesen kevesebb mint a fenti tétel kétszereséért.

Néhány nagy őrző-védő vállalkozás a jelek szerint nem csak a rendőrségi épületek őrzésében és az ügyfelek irányításában működik együtt a hivatásos rendőrökkel. Bár nincs nyoma szerződéses rendőrségi kapcsolatnak az In-Kal Security Kft. honlapján, a civil biztonsági cég munkatársait állítólag rendszeresen bevonják a Köztársasági Őrezred munkájába, s így a társaság vezető munkatársai a konvojok autóiban ülve akár hallhatják a kormányőrök belső rádióforgalmát is (lásd hírünket a 10. oldalon). A fentieket mind az őrezred, mind pedig az In-Kal vezetése cáfolta. Hasonlóképp reagált a rendőrség a Magyar Nemzet című napilap néhány hónappal ezelőtti azon felvetésére, miszerint az In-Kal munkatársai a rendőregyenruhával összetéveszthető uniformisban és hasonló kék lámpával felszerelt motorokon közlekednek. A lapban idézett válasz szerint a kék villogók vélhetőleg egy rendőrséggel közösen végzett munka során kerülhettek a motorokra, nem magyarázva, hogyan delegálhat jogokat (például a megkülönböztető jelzések használatát) a hatóság civilekre. A megjelent közlemény egyébként azzal hárította el az aggályt, miszerint a hasonló uniformis és a kikapcsolt kék lámpa is alkalmas a rendőri ügyekben kevésbé járatos civilek megtévesztésére, hogy az In-Kal ruháján egyrészt nincs azonosító szám és jelvény, másrészt nem is "pont olyan", mint a rendőröké.

TÖMÖRY ÁKOS

Itthon

Miniszter és... kapitány

Takács Albert még ombudsmanként© Túry Gergely1979 óta foglalkozom a közjog különféle területeivel...

Oroszország rákapcsolódott az 5G-re: másodpercenként 1,5 Gbit a sebesség

Oroszország rákapcsolódott az 5G-re: másodpercenként 1,5 Gbit a sebesség

„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”

„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”

Buszháború Vásárhelyen: Márki-Zay politikai akcióról beszél

Buszháború Vásárhelyen: Márki-Zay politikai akcióról beszél