Ha rákeresünk a "magyar újságíró"-ra, a listát Kun Béla, Theodor Herzl és Márai Sándor vezeti. Ez a szúrópróba is jelzi, hogy korántsem tökéletes - legalábbis egyelőre - a magát a vezető világhálós személykeresőként bemutató, néhány hete nyilvánosan is működő Spock.com. Távolinak látszik tehát az az ördög, amelyet az első kommentárok festettek a falra, embervadászként, adatkémként, mindent begyűjtő monstrumként feltüntetve a kaliforniai internetes céget.
Miért van egyáltalán szükség személykeresőre, ha a Google és sok más szolgáltató bármely név bebillentyűzésére nyomban internetes oldalak tömkelegét adja ki? Éppen a túl sok adat miatt - vélik a Spock alapítói. Magyar példánál maradva: az ömlesztett keresési eredményekkel ellentétben a Spock elvben képes azonosítani a Szabó Istvánokat és a Kovács Jánosokat, továbbá hírességek esetében kiszűri a használható életrajzi adatokat az internetes oldalak ezreiből. A Google-féle univerzális keresőgépek panorámaképéhez képest a Spock azok közé az újabban terjedő segédeszközök közé tartozik, amelyek inkább mélyfúrásra alkalmasak, a szakzsargon szerint horizontális helyett vertikális kutatást végeznek.
A Spock-féle személykeresés címkékkel (internetangolul: tagekkel) működik. Ez azt jelenti, hogy rá lehet keresni a teniszező San Franciscó-i programozókra, a fociligában játszó hátvédekre, vagy akár azokra, akik valamikor ittas vezetéssel keltettek feltűnést. (Utóbbiak listáján a bulvárhősnő Paris Hilton és George W. Bush amerikai elnök ugrik elő legfölül.) Az angol boxer szóra pedig a Google a kutyát adja ki, a Spock viszont - éppen a címkék révén - Muhammad Alit és Mike Tysont.
Jaideep Singh, az egyik alapító szerint az ötlet onnan ered, hogy korábbi cégénél húszan jelentkeztek egy állásra, ő pedig a megszokott keresőgépekkel nehézkesnek találta a jelöltek leinformálását. A Spock indulásához 8 millió dollárt adott össze két kockázatitőke-társaság. Ez nem is sok, főként ahhoz képest, hogy a Newsweek amerikai hírmagazin becslése szerint a következő négy évben világszerte több mint 60 milliárd dollárt költenek interneteskeresés-fejlesztésre. A személykeresések a Süddeutsche Zeitung müncheni napilap szerint már ma is a világhálós kutakodás legnagyobb szeletét - 30 százalékát - teszik ki.
Aki nem figyel oda, hogyan mutatkozik a világhálón, az rosszul is járhat. Nemrég azért tiltottak el az oktatástól egy tanítónőt, mert a MySpace közösségi portálon egy jelmezes fotón részeg kalózként tűnt föl - idézte az Amerikában talán nem is szélsőséges példák egyikét Viktor Mayer-Schönberger, a Harvard Egyetem politológusa. Jaideep Singh tanácsa: "Mindenki legyen tisztában azzal, mi minden került róla az internetre. Mi csak összesítjük ezeket az adatokat." A Spock - amelynek neve egyébként kapcsolat- és tudásközpontként lefordítható rövidítés - mindenesetre felajánlja a lehetőséget, hogy bárki lekérheti, módosíthatja vagy akár töröltetheti is adatait.
Már több mint 100 millió ember került a Spock adatbázisába, és a cég szerint naponta milliókkal gyarapszik a létszám. Az adatvédelmi aggodalmak tehát nem megalapozatlanok, de tény, hogy a Spock csak azokat az információkat képes begyűjteni, amelyek amúgy is fent vannak a világhálón. Hamar feltűnik, hogy a fő forrás a közösségi társadalmi munkában alakított enciklopédia, a Wikipedia angol nyelvű változata, és sokat merítenek a magyar iWiW-re hasonlító közösségi oldalakból, a MySpace-ből és társaiból is. (Az iWiW felhasználási feltételeiből utalásszerűen kitűnik, hogy az ilyen adatexport jogosulatlannak minősülhet, a MySpace adatvédelmi szabályai ugyanakkor nem rejtik véka alá: a klubtagok adatai nincsenek teljes biztonságban.) Ugyanakkor aki nem híres ember, és nem is annyira hiú, hogy közzétegye adatait, az nemigen kerülhet a Spock adatbázisába.
Az internetes nyilvántartások fonákságait jelzi egyébként, hogy a múlt héten a Spocknál szereplő 2919 magyar között 211 író (beleértve a forgatókönyvírókat is), 90 focista és 47 pornósztár volt. Az amerikai adatok - főképp a hírességek esetében - alighanem viszonylag megbízhatóak, a magyarok viszont meglehetősen pontatlanok is lehetnek. Az angol Wikipedia korrekt szócikkeinek ügyetlen feldolgozása nyomán szép számmal akadnak téves címkék. Így kerül Medgyessy Péter a szabaddemokratákhoz és Sólyom László a szocialistákhoz, így válik Konrád György kommunistává és Gheorghe Funar magyarrá, így bukkan föl az erőművek víz nélküli (Heller-Forgó-féle) hűtése révén világhírű, 1980-ban elhunyt mérnök, Heller László adatai mellett Heller Ágnes filozófus képmása.
