Drága ingyen
Egy évtized alatt csak kétszer volt nyereséges a világ első számú ingyenlapkiadója, a svéd Metro, melynek veszteségeit elsősorban az erőltetett terjeszkedés okozza.
HVG |
Az 1995-ben létrehozott, Luxemburgban bejegyzett, de londoni székhelyű svéd társaság - mely nemrég a brit Reuters hírügynökség nagy múltú egykori székházába, a Fleet Street 85. szám alatti épületbe költözött - a világon először indított országos ingyenes napilapot. Az elsőt a hazai piacon jelentette meg. A vállalkozáshoz szükséges tőkét a 2002-ben szívinfarktusban meghalt Jan Stenbeck, a kiterjedt médiaérdekeltségeket - például a Magyarországon is jelen lévő Viasat3 tévécsatornát - birtokló iparmágnás adta. A máig a Stenbeck-örökösök többségi tulajdonában lévő Metro 23 európai, észak- és dél-amerikai, valamint ázsiai ország mintegy száz városában ad ki naponta összesen 8 millió példányban ingyenes lapot. Ezeket állítólag napi 23 millióan olvassák. A Metro sajtóterméke kilenc országban piacvezető. A Metro és az őt követően megjelent többi ingyenes napilap példányszáma - a Lapkiadók Világszervezete (WAN) szerint - 2001-2006 között 224 százalékkal nőtt, míg a "hagyományos" lapoké mindössze 4-gyel.
A Metro annak ellenére őrzi vezető helyét, hogy időközben számos riválisa támadt. Így a Svéd-, Francia-, Spanyol- és Oroszországban, valamint a balti államokban 20 Minutes elnevezéssel húszpercnyi olvasnivalót kínáló norvég Schibsted kiadó, mely a francia és a spanyol piacon tavaly le is körözte a Metrót. Franciaországban a Metro tavaly újabb riválissal szembesült: Vincent Bolloré, Nicolas Sarkozy elnök jó barátja a tekintélyes Le Monde napilappal közösen rukkolt elő a Matin Plus újsággal Párizsban.
Az eddigi legnagyobb kudarc a brit piacon érte a Metrót. Nem sokkal azután, hogy 1999-ben megjelent a szigetországban, kénytelen volt bezárni az ottani boltot, nem tudta ugyanis felvenni a versenyt az Evening Standard kiadója, az Associated Newspapers (AN) által Metro címmel megjelentetett ingyenes napilappal. A két kiadó néhány éve együttműködésre lépett, a dublini Metrót az ottani Irish Timesszal közösen adják ki.
Nemcsak a brit piacnak fordított hátat a Metro. Négy éve Svájcból és Argentínából vonult ki, két éve prágai kiadójának 40 százalékától vált meg, legutóbb pedig, az idén januárban, Lengyelországban hagyott fel nyolc év után az ottani Metropol kiadásával. Hasonló lépéseket fontolgat az USA-ban is, ahol 2000 óta van jelen, de az utóbbi egy évben - elsősorban a hitelválság miatt - a sajtóban megcsappantak a hirdetési bevételek. Ráadásul ott is erős a konkurencia: négy éve a Chicago Tribune-t kiadó Tribune és a New York-i Newsday kiadó fogott össze a chicagói RedEye megjelentetésére, majd New Yorkban és Baltimore-ban is kijöttek egy-egy ingyenlappal, illetve a Washington Post is piacra dobta az Expresst. A Metro három ingyenes amerikai sajtóterméke - a bostoni, a New-York-i és a philadelphiai - közel 11 millió dolláros veszteséget hozott. A rosszabbodó eredmények láttán a cégvezetés fontolóra vette a három orgánum eladását.
Nem fenyegetik ilyesfajta veszélyek a magyarországi Metrót. Az 58 alkalmazottat foglalkoztató MTG Metro Gratis Kft. - mondta a HVG-nek Hivatal Péter vezérigazgató - tízéves fennállása során csak az első négy évben volt veszteséges. Igaz, nyeresége tavaly stagnált, 2,6 milliárd forintos árbevétel mellett a 2006-oshoz hasonló, 255 millió forint körüli profitot ért el. A 340 ezer példányban megjelenő Metro az online hirdetések dinamikus növekedése láttán a következő években nagyobb összegeket kíván fektetni internetes oldalának fejlesztésébe. A Metro a TNS Media Intelligence adatai szerint a magyar napilapok közül a legnagyobb hirdetési bevételt produkálta 2008 első két hónapjában, és napi 694 ezer olvasójával a Blikk után a második legolvasottabb magyarországi napilap.
TÁLAS ANDREA
Sztrájk a Le Monde-nál
Fehér maszkban, 1-től 129-ig számozott trikókban sztrájkoltak a Le Monde, a legtekintélyesebb francia napilap dolgozói...