Tetszett a cikk?

Gyurcsány Ferenc kormányzásának részeredményeire is rávetülnek azok a súlyos kudarcok, amelyek szavahihetőségének elvesztésére vezethetők vissza. Az 57. miniszterelnöknek a balladai kőművesek sorsa jutott.

„20-30 milliárd euró. Elképesztően sok pénz. Annyi pénz, amelyből Magyarország olyan fejlődésnek indulhat, mint a legendás békeidőkben, (...) a 19. és a 20. század találkozásánál (...). Ez a felemelkedés vár Magyarországra” – jelentette ki féktelennek tetsző optimizmussal, pár órával miniszterelnökké választása előtt, 2004. szeptember 24-én Gyurcsány Ferenc.

Medgyessy Péter utóda valóban kivételes történelmi pillanatban, az Európai Unióhoz történt csatlakozás után vehette át a kormányrudat. A szocialisták derűlátása másfél évvel később még csak erősödött. 2006 tavaszára az MSZP már úgy vélte, nagy ívű tervének, a jóléti rendszerváltás folytatásának voltaképpen már a fedezete is rendelkezésre áll. A baloldal diadalmasan nyugtázta, hogy a miniszterelnök diplomáciai erőfeszítései nyomán az EU akkori 25 tagállama közül Magyarország harcolta ki a második legnagyobb összegű támogatást Brüsszelben (az egy főre jutó szubvenció mértéke alapján). „Itt az ideje és végre a lehetősége is annak, hogy (...) hazánk az életminőség tekintetében is nyugati országgá váljon” – szárnyalt az MSZP választási programja alkotóinak fantáziája.

HVG
A csillagok sokáig kivételesen szerencsés állása ellenére Magyarország 57. miniszterelnöke mégis úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint aki nem tudott élni a kezében lévő lehetőségekkel. Pedig az egymást követő két Gyurcsány-kabinet az utóbbi négy és fél évben nem jelentéktelen fejlesztéseket hajtott végre. 175 kilométer autópálya, két új Duna-híd, Művészetek Palotája Budapesten, dél-balatoni viadukt, két új táblabíróság – csak néhány a megépített új objektumok közül. A kormányfő programjának megfelelően csökkenteni tudta a társadalmi különbségeket is. Míg 2003-ban 8,1, négy évvel később már csak 6,8-szoros különbség volt itthon a legszegényebb és a leggazdagabb egy-egy milliós réteg egy főre jutó jövedelme között.

Gyurcsány kormányzása mindent egybevetve mégis az egy helyben toporgás, a kiindulóponthoz való örökös visszatérés korszakának tűnt. Erőfeszítése pedig Déva vára balladai kőműveseinek munkálkodásához tűnt időnként hasonlatosnak. Amit a kormány estig épített, az reggelre többnyire leomlott. Utólag gyakran az is kiderült, hogy az ötletekből szinte kifogyhatatlan Gyurcsány-adminisztráció számos elképzelése eleve irreális volt.

A beharangozott államigazgatási reform zászlóshajójának tetsző regionális közigazgatási hivatali szervezet működését alig néhány hónap múltán például az Alkotmánybíróság (AB) minősítette jogellenesnek. A gyűlöletbeszéd korlátozására tett újabb és újabb intézkedések ugyancsak az alkotmányossági szűrőn akadtak fenn. Az egészségügyi és a felsőoktatási reform több elemét – a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és a tandíjat – a Fidesz által kezdeményezett (és az AB által törvényesnek talált) tavaly márciusi népszavazás söpörte el. A korszak presztízsberuházásaként indult új kormányzati negyed ügyében egy idő után maga a kabinet retirált. S hamarosan le fog omlani a jóléti rendszerváltás egyik legutolsó bástyája is. A jövő héten színre lépő új kormány várhatóan eltörli a 13. havi nyugdíjat is.

Egyik legfőbb társadalompolitikai törekvését, a 100 ezer személy által lakott mintegy 600 hazai cigánytelep egynegyedének a felszámolását szintén nem tudta megvalósítani a balközép adminisztráció. Az utóbbi három évben 39 településen összesen 332 család költözött új ingatlanba, és 650 lakás komfortosítását tudták megoldani – derül ki a szociális tárca által a HVG rendelkezésére bocsátott adatokból.

Az iskolai apartheid felszámolásának fejleményeiről ennél kevesebb információ áll rendelkezésre. Az oktatási tárca volt romaügyi biztosának, Mohácsi Viktóriának a 2004-es prognózisát, miszerint 2009-re nem lesznek Magyarországon elkülönített iskolai osztályok – a Gyurcsány-kabinet nyilvánvalóan képtelen volt valóra váltani. Hivatalos kormányzati információk híján egyelőre azonban azt sem tudni, hogy a 2004-ben regisztrált 1200 cigány osztály közül hány működik jelenleg is a hazai általános iskolákban – állapította meg még tavaly a Magyar Narancs egyik oknyomozó írása.

A magyar kormányok élén 1990 óta egy történész, két jogász, Horn Gyula személyében egy volt diplomata, továbbá két közgazdász állt. Az ország gazdasági és pénzügyi irányítása furcsamód éppen a két utóbbi politikus – Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc – számára okozta a legtöbb nehézséget. Az állam működtetését hétévi balközép irányítás után a kormány megint csak az IMF-hitelekből tudja biztosítani, ugyanúgy, mint az 1980-as években. Gyurcsány négy és fél éve alatt a hazai fizetőeszköz jócskán veszített az értékéből: 1 euróért 2004 őszén 248 forintot kellett adni, jelenleg mintegy 300-at. A keresetek reálértéke a jóléti rendszerváltásnak köszönhetően ma ugyancsak alacsonyabb, éspedig 1 százalékkal, mint 2004-ben, és 6,9 százalékkal, mint egy éve. Az ország fizetési mérlege pedig 2004 őszén még 2,8, jelenleg viszont 8,9 milliárd eurós hiányt mutat.

„A célunk, hogy Magyarországon legyen több munkahely, váljon nyugodtabbá az élet, és szülessen egyre több gyerek” – 2006-ban ezt olvashatta, aki felütötte az MSZP választási programját. Mindennek azonban az ellenkezője valósult meg. A munkanélküliség négy és fél év alatt 255 ezerről 378 ezer főre, azaz 6,1 százalékosról 9,1 százalékosra emelkedett. A közélet konszolidálásából semmi sem lett, olyannyira, hogy az utóbbi hónapokban a fővároson kívül már egy alföldi és két dunántúli városban (Nyírbátor, Győr, Szombathely) is állomásoztat az Országos Rendőr-főkapitányság egy-egy rohamrendőri egységet. A szülési kedv beígért növelése szintén megoldhatatlan leckének bizonyult. Míg 2006-ban még 99 871 csecsemő jött világra Magyarországon, tavaly ez a szám már 600-zal kevesebb volt.

Az államvezetési képességeit tekintve az évek előrehaladtával egyre több kétséget ébresztő Gyurcsány a kudarcok okaként arra biztosan nem hivatkozhat, hogy kevés időt kapott a sorstól elképzelései valóra váltására. Magyarország jövő héten távozó miniszterelnöke 54 hónapon át ült a kormányfői bársonyszékben, miközben Antall Józsefnek a kormányzásra 42, Boross Péternek 7, Horn Gyulának 48, Orbán Viktornak 46, Medgyessy Péternek 28 hónap jutott. A tényleges parlamentarizmus idején működött kabinetek közül – figyelmen kívül hagyva tehát például Lázár György, Fock Jenő és Kádár János egykori kormányát – Gyurcsány volt az elmúlt másfél évszázadban Magyarország hatodik leghosszabb időn át regnáló miniszterelnöke. A politikai legitimitásának megerősítéséért az országgal folyamatosan igen nagy árat fizettető, most leköszönő miniszterelnököt voltaképpen csak néhány történelmi nagyágyú – Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor, Tisza István és Bethlen István – előzi meg a hazai politikatörténetben.

BABUS ENDRE

„Ilyen a Fidesz óta nem volt”: a Tisza-kongresszus 3 percben – videó

„Ilyen a Fidesz óta nem volt”: a Tisza-kongresszus 3 percben – videó

FT: Trumpék nyomást gyakorolnak Romániára, hogy a Tate fivérek távozhassanak az országból

FT: Trumpék nyomást gyakorolnak Romániára, hogy a Tate fivérek távozhassanak az országból

„Nem tetszik” gomb jön az Instagramra, néhányan már nyomkodhatják

„Nem tetszik” gomb jön az Instagramra, néhányan már nyomkodhatják

Káosz van Európában, és nem véletlen: épp ez Trump célja

Káosz van Európában, és nem véletlen: épp ez Trump célja