Reneszánszuk van az oltóanyagoknak. A gyártók által sokáig elhanyagolt, csekély profitot hozó vakcinák egyre hatékonyabbak, és gyakran egyszerre több betegség leküzdésére is alkalmasak. A nagy cégeknek ma már megéri növelni oltóanyaggyártó kapacitásukat – állapítja meg a zürichi Kantonalbank friss elemzése. A tanulmány szerint 2005–2008 között az oltóanyagok nemzetközi forgalma évente átlagosan 32 százalékkal bővült, és 11,6 milliárdról 25,2 milliárdra nőtt.

Az üzletet tovább tüzeli, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júniusban 6-os fokozatúnak, azaz világméretű ragálynak minősítette a kezdetben sertésinfluenzának, később az A típusú influenza új, H1N1 törzsének nevezett kórt. A WHO nyomban el is látta az általa érdemesnek tartott cégeket az új vakcina kifejlesztéséhez alkalmas vírustörzszsel. A világ számos kormánya pedig jelezte, hogy a járvány megállítása érdekében az ősztől oltási kampányt indít (HVG, 2009. június 5.). Egyes országokban, például Ausztriában, az egész lakosságot beoltatnák, máshol, így Németországban csak azokat, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Van, ahol a lakosság kétszeresére adtak fel megrendelést (például Kanadában és Izraelben, amiért a WHO meg is feddte e kormányokat), Franciaországban két ütemben 28-28 millió főt, az USA-ban pedig 160 milliót kívánnak beoltani. Az EU-ban a minap született megállapodás arról, hogy elsősorban a legalább hat hónapos krónikus betegeket, az állapotos nőket és az egészségügyi alkalmazottakat oltják be, és minden tagország saját oltási tervet készít. A WHO szerint a kormányok eddig közel egymilliárd dózist rendeltek, ami nagyjából 7–8 milliárd dolláros értéket jelent. Az egymással versenyző világcégek előtt pillanatnyilag csupán saját korlátaik állnak: mennyit és mikorra képesek gyártani.

A WHO szerint 25 vállalkozás kíván részt venni a vakcina gyártásában, de a világtermelés négyötödét öt nagy cég adja majd: a francia Sanofi-Pasteur, a brit AstraZeneca és GlaxoSmithKline (GSK), az amerikai Baxter International, valamint a svájci Novartis. Szakértők szerint a legtöbbet a Sanofi és a GSK állíthatja elő, de megemlítik az ausztrál CSL-t is, amely a déli félteke egyetlen nagyobb gyártója, és kapacitásából állítólag futná az USA részleges ellátására is. A WHO szerint az előzetes heti 90 milliós becslés szerint a nagy cégek csak e mennyiség felét-háromnegyedét lesznek képesek gyártani októbertől.

A multik több leányvállalatukat is ráállították a szer készítésére, az Ausztriában is kutatóközpontot fenntartó Baxter például a csehországi Bohumilban gyártja a vakcinát, a Novartis, valamint a GSK pedig Németországban. A Sanofi júliusban jelentette be egy indiai oltóanyaggyártó, a Shantha Biotechnics megvásárlását. Kínában tíz cég is ráállt a készítmények gyártására, és az év végéig a lakosság öt százalékának, 65 millió embernek a beoltásához lesz elegendő szer. A legnagyobb ottani cég, a pekingi Sinovac nemrég jelezte, hogy új készítménye a klinikai tesztek alapján egyszeri dózisban is hatásos. Egydózisos vakcinát gyárt a ciprusi bejegyzésű magyarországi Omninvest Kft. is, amelytől a kormány 6 millió adagot rendelt 6,6 milliárd forint értékben. Ez 1100 forintos dózisonkénti árat jelent, ami nagyjából fele-harmada a külföldi készítmények 10–15 dollár közti árának. A heti 500 ezer adag elkészítésére képes Omninvest a nagy külföldi cégekkel szinte azonos időben, októberben kezdheti szállítani a vakcinát.

A gyártók nagyjából azonos fázisnál, az emberi kísérleteknél tartanak. Ha ezek eredményessége után a hatóságok áldásukat adják a tömeggyártásra – amely praktikusan már minden cégnél folyik –, elkezdődhet az oltóanyagok kiszállítása. A gyógyszergyárak ugyanis már lábon eladták a lényegében be sem fejezett vakcináikat. A Novartis – mely orrspray-t készít a járvány ellen – harminc kormánynál kötelezte el magát, a GSK tíznek szállít első körben, és hírek szerint még több mint félszáz állammal tárgyal. Ausztria a Baxterrel kötött korábban exkluzív szerződést, a csehországi üzemben gyártott anyag végső munkálataira az osztrák részlegben kerül sor.

A WHO nemrég bírálta, hogy a fejlett országok szinte maradéktalanul lekötötték a gyártandó vakcinamennyiséget. A Roche erre bejelentette, hogy 100 millió adagot kedvezményesen bocsát a fejlődő országok rendelkezésére. A Novartis ugyanakkor úgy véli, a szociális megfontolás nem a gyártók, hanem a nemzetközi segélyszervezetek feladata. A vakcina mindenesetre jó üzlet, a Roche az utóbbi öt évben 4,4 milliárd eurós forgalmat ért el a madárinfluenza ellen bevetett Tamiflu tablettájával, a GSK Relenzája pedig 580 milliót hozott a cégnek.

Amilyen hisztérikus a tülekedés a vakcináért, olyan heves az ellenállás, a kétely is vele szemben. Neves orvosok, immunológiai intézetek vitatják a szerek hatékonyságát. Orvosok és nővérek több országban – így nemrég Magyarországon is – jelezték, hogy nem bíznak az egyelőre ismeretlen szerben, és nem is kívánják beoltatni magukat. A költséges vakcináknál, mondják, amelyeknél a mellékhatások megnyugtató kipróbálására sincs idő, többet ér a rendszeres kézmosás. Több ismert epidemiológus – így például a brit Tom Jefferson – kijelentette, hogy az anyagi érdekeken kívül egyetlen okát sem látja az influenzaoltásnak. Jefferson a WHO-t is bírálja, a szervezet szerinte a bomba üzlet érdekében változtatott a világjárvány eddigi definícióján, kivéve belőle a „nagymérvű halálozási arány” kitételt.