Szárazváros projekt, vagyis Xeritown neve a görög xeros (száraz) és az angol town (város) szavak összetételéből született. A különleges település terezői azt tűzték ki célul, hogy meghódítják a sivatagot, dacolva a nappali forrósággal (50 fok is lehet) és az éjszakai rekord hideggel (esetenként -10 fokra esik le a hőmérséklet) és kellemes környezetet teremt az ott élőknek.

Szárazparkosítás

A Szárazváros koncepciója a szárazparkosítás elvére épül. A szárazparkosítás (xeriscaping) lényege, hogy úgy alakítja ki a kerteket, köztereket, hogy minél kevesebb locsolással lehessen folyamatosan zölden tartani a növényeket. Ehhez elsősorban olyan növényeket használnak, amelyek őshonosak az adott területen, hiszen az idegen területekről származó palántáknak mindig magasabb a vízigényük. Másrészt olyan típusú növényeket választanak, amelyek a legkevesebb vizet igénylik. Harmadrészt mind a talaj összetételét, mind a mikrodomborzatot úgy alakítják, hogy a magasabb vízigényű növények a lejtős részekre kerüljenek, így az elfolyó víz nekik jut, de a fény- és vízigénynek megfelelően játszanak a növények égtájak szerinti elrendezésével is.

Tudatos forma: a forró sivatagi szeleket elirányítják a város körül

Felhasználják a szeleket is

Szárazvárosban nem csak a parkosítás alkalmazkodik az extrém helyi klímához, hanem minden apróságot a gazdaságosságnak és a praktikumnak rendeltek alá. A város észak-déli tájolású, így a tenger felől érkező hűsebb szellőt használhatják az utcák hűtésére. Az északról érkező meleg sivatagi szelet a magas és az alacsony épületek kombinációjával igyekeznek elterelni a város körül.  
A házak épp annyira magasak, hogy az utcán mindenhol árnyékot adnak, ahova pedig a házak árnyai nem érnek el, ott hatalmas lapos körökből épített fal ad majdnem teljesen összefüggő árnyékot. A vízililiomok levelét idéző körök egyben napelemek is, amelyek hozzájárulnak a város energiaellátásához. Ivóvizet, ami a sivatagban a legnagyobb kincs, kizárólag háztartási célokra használnak majd, minden máshoz – így a növényzet locsolásához is – tisztított szennyvíz áll majd rendelkezésre. 

Nem lesznek kétsávosnál szélesebb utak: a gyalogos forgalomra és a tömegközlekedésre fókuszálnak

Különleges LED-es utcai lámpák

Szárazváros utcái javarészt sétálóutcák lesznek, így a légszennyezés sem fenyegeti majd a lakosokat. Az autóutak is kétsávosak lesznek csak, ennek megfelelően szervezett belső tömegközlekedése lesz a sivatagi városkának. A közvilágítást pedig alacsony fogyasztású LED lámpákkal fogják megoldani.
A projekt megvalósításán 5 tervező iroda: a berlini SMAQ, a dubai-i székhelyű X Architects, a potsdami Johannes Grothaus Landscape Architects, a zürichi Reflexion és a londoni BuroHappold dolgozik. Az átadásra a tervek szerint még 2009-ben sor kerül. 

A legdinamikusabban fejlődő turisztikai célpont, Dubai, nem éppen a gazdaságosságáról és praktikumáról híres, ahogy valószínűleg még sokáig nem lesz szükség arra, hogy bármivel takarékoskodjanak, de a sivatag meghódítására tett kísérletek közül mindenképpen az egyik legígéretesebb projekt lesz Szárazváros. Az itt alkalmazott megoldások mind az Egyesült Államok, mind más közel-keleti országok sivatagos területein élők számára hasznosak lehetnek a jövőben.