Februárban megírtuk, hogy a várbeli Szentháromság tér 6. alatti épületet azért alakítják át, mert odaköltözik majd a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az 1906-ben átadott épület tornyai eredetileg a Mátyás-templom tornyaival egy magasságig nyújtóztak, és a korra jellemző, eltúlzott épületdíszek is ártottak a tér összképének. A második világháborúban a ház bombatalálat érte, a rekonstrukció során a tornyokat nem építették vissza, és a front is letisztultabb lett.
A korábban becsült 27 milliárd forintos felújítási költség már télen 35-38 milliárdra ugrott, ezen felül az épületben működő szervezetek elköltöztetésére 5,4 milliárd forint ment el. A beruházást, melyet eredetileg tavaly év végén adtak volna át, várhatóan 2,5 évig tart majd, az első ütem becsült értéke 9,8 milliárd forint. A tendert tegnap írták ki, a napi.hu szúrta ki a K-Monitor erről szóló Facebook-bejegyzését.
Az egykori Pénzügyminisztérium épülete. A nyitóképen az eredeti állapot látható, a kép forrása a Fortepan (53612).
Google Street View
Az épületet egyébként nemrég kívül-belül felújították, persze akkor még nem vették figyelembe a Nemzetgazdasági Minisztérium igényeit. A minisztérium több mint 2100 dolgozójából mindössze 360-at költöztetnek majd fel a várba. Az épület kiürítésekor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát elköltöztették, az ottani állományt több külső raktárban helyezték el, melyek páratartalma azonban nem volt alkalmas irattárolásra, ezért egyszer meg is szakították a költöztetést. A levéltár iratai – melyek egymásra helyezve 18 kilométer magas tornyot formáznának – a kormányszervek 1945 utáni dokumentumai, illetve a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) iratanyagai.
A Szentháromság tér, a Szentháromság-szobor, mögötte a Pénzügyminisztérium épülete 1914-ben
Fortepan / Szabó Lóránt
Április elején Molnos Péter művészettörténész Facebook-posztban reagált a költöztetésre: „Azzal az ígérettel biztattak mindenkit, hogy az év (2016!) végétől új, modern helyszínen, szuper körülmények között lehet majd kutatni. Ez az anyag a műgyűjtés-történet szempontjából kulcsfontosságú minisztériumi szervek 1945 utáni iratait tartalmazza. A II. világháborúban elveszett, elpusztult, elrabolt műtárgyak sorsát ezek nélkül nem lehet pontosan rekonstruálni. Azóta síri csend, nagy ritkán csendes mentegetőzés, majd a levéltár egy hónappal ezelőtti közleménye szerint a Daróczi úton ’folyamatban van egy maximum 11 fő befogadására alkalmas ideiglenes kutatószoba megnyitása’. Több mint másfél év telt el, és arra futotta, hogy ’folyamatban van’. Ez normális? Ennyi idő alatt két stadiont fel szoktak építeni.”
