szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A budapesti zéró szobor viszonylag új, de voltak elődjei is. Más fővárosokban is kalandos története van a az úthálózat origójaként szolgáló jeleknek.

Róma – birodalmi

Saját vagyonából javíttatott utakat a Római Birodalom első császára, Augustus, a karbantartás felügyeletére elit alakulatot létesített, az úthálózatról pedig olyan jegyzéket készíttetett, amelyben Róma és a birodalom további városainak távolságát rögzítették. Ez utóbbi összeírás alapján emeltette i. e. 20-ban, a Forum Romanumon a világ első nulladik kilométerkövét, a birodalom legfontosabb útjainak találkozásánál. Az arannyal bevont márványoszlopon a fontos városok Rómától való távolsága szerepelt, de a számítás kiindulópontjául az ősi városfal kapui szolgáltak. A Milliarium Aureum, azaz Arany mérföldkő néven elhíresült jelzőkőnek ma két kisebb részlete ismert, ezek XIX. századi ásatások során kerültek elő.

Wikipedia

London – misztikus

Divatot teremtett Augustus: I. Constantinus Konstantinápolyban állíttatott „kiindulópontot”, amelynek fellelt darabja ma is látható Isztambulban. Londonban is létezett egy kő, vélhetőleg hasonló célzattal: a London Stone néven ismert jelzőkő feltehetőleg az 1100-as évekből származik, és szintén római eredetű. A legutóbbi időkig a Cannon Street 111. szám alatt, vasrács mögött őrzött mészkőtömb állítólag a várossal egyidős, William Camden angol történész 1586-os, Britannia című munkájában London Milliariumaként utal rá. A teória évszázadokig tartotta magát, de Arthur királyt és VI. Henriket is legendák fűzik a varázserővel felruházott kőhöz. A kő jelenleg a London Múzeumban látható. A XIX. század elejétől a Charing Cross vált a város referenciapontjává, a rendőrök és a fuvart vállaló lovas kocsik innen mérve számították ki, milyen messzire hajlandóak kiszállni. A pont létezéséről kis tábla tanúskodik.

©

Budapest – változó

A budavári királyi palota küszöbe jelentette egykor a magyarországi utak középpontját. A XVIII. században felújított palota előtti mérföldkövet aztán leszállították a frissen felavatott Lánchíd közelébe. Gróf Festetics Pál ötlete nyomán került 1932-ben, a Clark Ádám után elkeresztelt térre Körmendi Frim Jenő Szűz Máriát ábrázoló márványszobra, melynek talapzatán egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető domborműve szerepelt. A Hungaria Automobil Club megbízásából készült szobor az 1944–45-ös ostrom idején elpusztult, helyét 1953-ban Molnár László autókerékkel megtoldott élmunkásfigurája vette át. Ezt 1974-ben a rákoshegyi vasútállomásra száműzték, hogy helyet adjon Borsos Miklós 3 méter magas, ovális mészkő zérójának. Az 1975. április 4-én átadott, majd 2014-ben megújított szobor körtalapzatán feltüntették a nagyobb magyar városok és világörökségi helyszínek távolságát és irányát.

©

Párizs – rózsás

Királyoknak köszönheti Párizs a zérópontját. A Notre-Dame-székesegyház előtt található pontot – ahol egykor az Igazság létrájának megmászása után a bűnösök nyilvánosan bocsánatért esedeztek – 1769-ben XV. Lajos nevezte ki a párizsi utcák kezdőpontjának, majd XVI. Lajos mérföldkővé nyilvánította. Az 1924-ben mai formát öltött igazodási pont kis betonkörében nyolcszögletű, réz szélrózsa díszeleg. A nullpont fölött szokás csókot váltani az örök szerelem reményében, ráadásul aki véletlenül lép be a körbe, az állítólag garantáltan visszatér Párizsba.

©

Havanna – gyémántos

Orosz óriásgyémánt jelezte Kuba úthálózatának középpontját: a 24 karátos példányt eredetileg II. Miklós orosz cár birtokolta, majd egy török kereskedő adta el a kubai államnak, hogy aztán az 1929-ben átadott Capitolium márványpadlójában végezze mint zérópont. Az 1946 márciusában ellopott gyémántot júniusban rejtélyes módon visszajuttatták Ramón Grau elnöknek, de eredeti helyére, a bronzcsillagba már csak egy másolat került 1973-ban. A felújítás után nemrég átadott épületbe állítólag visszakerült a Kubai Nemzeti Bankban pihentetett, kalandos sorsú gyémánt.

©

A cikk eredetileg a HVG 2018/31. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!