Nem csupán az eredeti Diákváros-megegyezésre, de a szerdán kiszivárgott, saját prezentációjának állításaira is fittyet hányt Palkovics László a ferencvárosi 9 című magazinnak adott interjúban.

Mint ismeretes, a magyar kormány hiába állapodott meg a fővárossal 2019-ben egy Diákváros névre hallgató, 8-12 ezer diáknak élhető lakhatást és modern, önálló életteret biztosító komplex városfejlesztési projektről, a terveket hetek alatt elmosta az ugyanarra a ferencvárosi és csepeli területre megálmodott kínai Fudan Egyetem beruházása. A beruházás májusra Karácsony Gergely főpolgármester és a IX. kerületet vezető Baranyi Krisztina, illetve az ügyben kormánybiztosi megbízást kapott innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László között komoly politikai csatározás témájává vált, az ellenzéki polgármesterek konzultációt is indítottak miatta, miután a kétoldalú tárgyalás eredménytelenül zárult.

Fizetniük kell majd a magyar diákoknak az eredetileg nekik szánt könyvtárért és edzőteremért a Fudan területén

Palkovics az interjúban kitartott a Baranyi által „szómágiaként” emlegetett álláspontja mellett, amely szerint a Déli Városkapu területén egyetemvárost álmodtak meg, ugyanis erről egy szóval említés is esik a 2019-es dokumentumokban (bár egyetemi épületnek nyoma sem volt az ebből kiinduló látványterveken). A kormánybiztos hozzátette: nincs végleges döntés sem a Fudan Egyetem finanszírozásáról, sem annak költségeiről – hiába mutatott be számításokat a polgármestereknek saját prezentációjában is –, és mindenképpen lesz közbeszerzés is a témában. Hangsúlyozta, hogy a beruházást nem ígérték oda kínai cégeknek, valamint kínai hitelről építészeti terv hiányában nincs semmilyen megegyezés sem, sőt, még az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól is fog ajánlatot kérni a kormány.

A területi vitákról Palkovics úgy fogalmazott, hogy a Diákváros területe „az ő térképükön” nem lett kisebb, csak helyileg került máshova. Bár az ellenzéki polgármesterekkel múlt héten folytatott tárgyalás alapján 6 hektár jutott volna a Diákvárosnak, Palkovics szerint 17,6 hektáros területet kapnak a diákszállások, és bár Baranyi szerint fizikailag képtelenség az átrendezés után máshogy megoldani, nem lesz szükség felhőkarcolókra, hogy a hallgatók elférjenek.

„Példát mutathat a Fudan az itteni egyetemeknek" - Magyarországon élő kínaiak a beruházásról

A Fudan-ügyben az ellenzéki polgármesterek rendszeresen visszatérnek Orbán Viktor 2019-es ígéretéhez, amely szerint nem épülhet olyan beruházás a városban, amellyel az ott élők nem értenek egyet. Arra a kérdésre, hogy ez a kijelentés továbbra is megállja-e a helyét, Palkovics úgy válaszolt:

De itt egyetértettünk, egyetemváros épül.”

A hosszú évek óta irányított kérdésekkel operáló nemzeti konzultációkat folytató kormány minisztere szerint Baranyiék budapesti kérdőíve „nem nagyon hagy teret a szabad véleménynyilvánításnak”, a kérdést úgy is fel lehetne tenni a lakosok Fudan ellen hangolása helyett, hogy

akar-e egy olyan egyetemet, ami a világ 34. legjobbika, és azért jön Magyarországra, mert hozzá fog járulni Európa, azon belül Magyarország oktatási, tudományos színvonalának növeléséhez?

Az, hogy Palkovics nem képvisel konzekvens álláspontot az ügyben, nem meglepő: mint arról korábban hosszabban értekeztünk, az innovációs tárca vezetője akármilyen projektnek az élére kerül, azonnal igyekszik összezavarni az ellenfeleit, és olyan átláthatatlan helyzeteket teremt, amelyben végül úgyis az ő szava dönt.

Szeretettel Kínának: a kormány trükközéssel szerez földet a Fudan Egyetemnek

A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják.