Az év második negyedévében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek itthon a lakásárak, a drágulás leginkább a panelokat érintette. A vevők a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanokat keresik a legjobban, júniusban 29 százalékkal emelkedett a kereslet ezek iránt. A 2019-es számokhoz képest a kereslet még erősnek tűnik, azonban az idei a tavalyi adatokkal összevetve elmaradást mutat - mondta Szekeres Bence, az Equilor Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Az elemző szerint a magas inflációs környezet, és a gyenge forint hatására ma még többen menekítik a pénzüket ingatlanba, a júniusi 11,7 százalékos infláció mellett ugyanis nincs olyan, a lakosság számára is elérhető, alacsony kockázatú befektetés, ami eddig meg tudta volna verni az ingatlanok reálértelemben vett teljesítményét. Szekeres Bence hozzátette,

a rezsicsökkentés is jelentős lesz a hatása a magyar ingatlanpiacra, hiszen a vásárlók a nagyobb ingatlanok helyett áttérnek a kisebb és energiatakarékosabb lakásokra.

A kormányzati intézkedésen kívül az infláció, illetve a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései szintén meghatározóak az ingatlanárak alakulásában: a pénzromlás üteme a jegybank várakozásai alapján tovább, akár 13 százalékra is emelkedhet júliusban.

Ez negatívan befolyásolja a jelzáloghitel kamatokat is, a további emelések pedig folyamatos drágulást hozhatnak a törlesztőkben - írja az Equilor. Az alapkezelő szerint ez alapján már most látható, hogy

csökken az ingatlanok iránti kereslet az előző hónapokhoz képest, valamint a jelzáloghitel igénylések mértéke is csökkenő tendenciát mutat.

Mindezek ellenére féléves tekintetben még mindig közel 26 százalékos bővülés tapasztalható 2021-hez képest, így bár még nem drasztikus a csökkenés havi szinten, a további kamatemelések felgyorsíthatják a folyamatot, ami a nagyobb és nem energiatakarékos ingatlanoknál stagnáláshoz, esetlegesen árcsökkenéshez vezethet.

A kisebb, energiatakarékos ingatlanok áremelkedése folytatódhat

A lakáspiac vizsgálatában fontos tényező az árak éves fizetéshez mért mutatója, és azok összehasonlítása a régiós és nyugat-európai adatokkal. A mutató szerint

Magyarországon kicsivel több, mint 13 éves fizetésből tudunk megvenni egy átlagos, 90 négyzetméteres lakást, míg Németországban tíz és fél év, Szlovákiában pedig tizenkettő éves fizetésbe kerül egy átlagos lakás.

Amennyiben befektetésként tekintünk a lakóingatlanokra, akkor az elkövetkezendő időszakban az energiatakarékos, kisebb ingatlanok tulajdonosai járhatnak jól - írja az Equilor közleményében.