Akármilyen eredmény születik június 13-án, a kormány a helyén marad - véli Schmitt Pál (62 éves), a Fidesz-MPSZ alelnöke, aki a HVG-nek a pártok európai parlamenti listavezetőivel készült interjúsorozatában arról is beszélt, reméli, nem ő irányítja majd pártja brüsszeli képviselőit.

HVG: Szimbolikus jelentősége volt, hogy Orbán Viktor pártelnök és Áder János frakcióvezető nem jelent meg a parlamentben a csatlakozási szerződés kihirdetéséről szóló törvény és az uniós tagságot üdvözlő politikai nyilatkozat elfogadásán. Hogyan élte meg párttársai távolmaradását?

S. P.: Egyáltalán nem foglalkoztam vele: más dolguk volt, és ezt el is mondták mindenkinek. Ennél sokkal fontosabb, hogy a Fidesz jelen volt, és szavazott vagy százhatvan képviselőjével. Ez a két ember éppen eleget tett az integráció ügyéért. Sikeresen zártak le kormányzati működésük alatt fontos, az újraegyesülést meghatározó fejezeteket. Én ebben nem látok sem szimbolikát, sem tüntető távolmaradást.

HVG: Az európai parlamenti (EP) választásokra általában alacsony részvétel jellemző, és akik elmennek, többnyire az aktuális nemzeti hatalom megleckéztetésére használják a voksolást, ám ennek nincs komoly belpolitikai következménye. Kövér László viszont kormánybuktatásról beszélt, és a pártelnök is utalt arra: "nem Európáról" fogunk dönteni. E megnyilatkozások fényében is kitart korábbi véleménye mellett, hogy az EP-választásnak nincs belpolitikai tétje?

S. P.: Kétségtelenül van a választásnak egy belpolitikai olvasata, hiszen a kormányzati ciklus felére esik, és miután pártok vetélkednek egymással, részben a pártlistákról, részben magukról a pártokról mondanak értékítéletet a választópolgárok. De az én álláspontom változatlan: ez a választás nem a hatalom megszerzéséről szól, és a kormányra nézve legitim következménye nincs. Akármi lesz is a választások végeredménye, a kormány a helyén marad, legfeljebb a közgondolkodásban változik meg jelentősen a megítélése. Én egyébként magas részvételre számítok. Egyrészt az újonnan csatlakozó országokban az első választás mindig nagyobb érdeklődést vált ki, másrészt minden párt mozgósító kampányt folytat.

HVG: A közvélemény-kutatásokban a Fidesz-MPSZ áll az élen. Hány mandátumra számít?

S. P.: Nagyon szeretném, ha a rendszerváltás óta első alkalommal megtörténne, hogy egy párt - illetve a mi esetünkben egy szövetség - az összes szavazat több mint felét megszerezné. Ezzel el is mondtam, hogy legkevesebb 12 mandátumra számítunk.

HVG: És mi van, ha ez mégsem jön össze, mondjuk amiatt, mert a Fidesz nevelte ki a táborában a legtöbb euroszkeptikust, akik kevesebb hajlandóságot mutatnak a szavazáson való részvételre?

S. P.: Tekintettel arra, amit az előbb elmondtam, hogy nincs legitim következménye az esetleges győzelmünknek, nincs tragikus következménye az esetleges veszteségünknek sem. Mint sportember megszoktam, hogy mind a két esélyre fel kell készülni. A szkepticizmusnak pedig már nincs helye, hiszen mint tényt elfogadtuk, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk. Ebből kell számunkra a létező legjobbat és legtöbbet kihozni.

HVG: A Fidesz-MPSZ sokadszor kapott kosarat az MDF-től, amely szavazatokat vihet el tőle. Van stratégiájuk az ingadozók megnyerésére?

S. P.: Ez igen összetett ügy, látva az MDF elnök asszonyának személyes ambícióit, aki, ha szerez is mandátumot a pártjának, nem akar hazája érdekében Strasbourgban dolgozni. Ez nyilván a választókat is elgondolkoztatja. Nekünk egyébként az MDF tagságával semmi problémánk nincs. És nem szabad elfelejteni, hogy adott esetben ugyanabba a frakcióba - az Európai Néppártéba (EPP) - delegálunk képviselőt. A realitásérzékem ugyanakkor azt mondatja, ha magas lesz a részvételi arány - ilyennek gondolom a 60 százalékot -, akkor az első mandátumhoz 240 ezer szavazatot is össze kell gyűjteni, s ez a kisebb pártok esetében elég nehézkes lesz.

HVG: Tartja magát az a hír, hogy az EPP frakciója kettészakad, és a mérsékeltebb szárny esetleg egyesül a liberálisokkal. Megkezdték már a helyezkedést?

S. P.: Beszélnek róla, de a kiválás komolyan nem merült még fel. Orbán Viktor az EPP egyik alelnöke, így értesülnénk róla, ha az elszakadási törekvés komoly lenne. Mi arról tudunk, hogy a legfrissebb statisztikák szerint az EPP részesedése a huszonötök parlamentjében is 39 százalékos lesz, s mint ilyen, a legnagyobb frakció marad. Értelemszerűen itt adódik a legjobb lehetőség a nemzeti érdekek képviseletére.

HVG: Ki fogja irányítani a fideszes EP-képviselőket: ön, a néppárti frakcióvezetés vagy a budapesti pártközpont?

S. P.: Nagyon remélem, hogy nem én, mert talán az összes megválasztásra esélyes jelölt között nekem van a legtöbb társadalmi tisztségem, és sokat akarok hazajárni. Meg fogjuk találni azt a személyt, aki a delegáció küldöttségvezetője lesz, s szükség lesz egy koordinátorra is, aki a belső ügyeinket egyezteti, valamint egy-két olyan emberre, aki folyamatos konzultációt folytat a többi magyar képviselővel a nemzeti optimum mentén.

HVG: Ez a nemzeti minimum fideszes változata?

S. P.: Az én fejemben a nemzet és a minimum szó nem illik egymás mellé. Optimumnak nevezem, hogy a lehető legtöbbet kell elérnünk az olyan ügyekben, amelyek nem elválasztanak bennünket, magyar képviselőket, hanem összekötnek. Ilyen például, hogy az európai forrásokból minél többet szerezzünk meg Magyarországnak, hogy Európa egy sebességgel fejlődjék, vagy hogy rögtön az indulásnál ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az agráriumban dolgozók.

HVG: Az EU formálódó költségvetésében éppen az agrárkiadásokat akarják drasztikusan megnyirbálni. Mit tehetnek ellene?

S. P.: Felhívjuk a figyelmet arra, az európai szolidaritással ellenkezne, hogy miután fejlesztették, versenyképessé tették a nyugat-európai agráriumot, a szektorra szánt összeg drasztikusan csökkenne, miközben tíz olyan ország csatlakozik, ahol a mezőgazdaságnak még mindig fontos szerepe van. Glattfelder Béla és Surján László személyében olyan embereket küldünk az agrár- és a költségvetési bizottságba, akik jól ismerik a döntési mechanizmust.

HVG: A másik forró téma az EU-alkotmány, itt inkább egy szimbolikus kérdésben harciasak a magyarok. Mi az álláspontja a keresztény értékek, illetve a kisebbségi jogok szerepeltetéséről?

S. P.: Számunkra fontos, hogy a kisebbségi kérdések kezelése bekerüljön az alkotmányba, és a keresztény gyökerekre való utalást is szívesen látnánk. Úgy gondolom, ha az alkotmányban nem is lesz utalás a Mindenhatóra vagy a Teremtőre, maga az unió zászlaja - amely a Szűzanya koronájának a 12 csillagát szimbolizálja - önmagában egyértelmű hivatkozás.

HVG: Elfogadná a direkt utalás mellőzését?

S. P.: Ezt az ügyet nagyon nehéz kezelni. Eljöhet az idő, amikor Törökország is az EU tagja lesz, több tízmilliós muszlim közösséggel. Ahogy kiállunk a nemzeti sokféleség mellett, tiszteletben kell tartsuk a vallások sokféleségét. Ezért mondtam, hogy talán a Mindenhatóra vagy a Teremtőre lehetne utalni.

HVG: A Fidesz-kampányban érezhető a nyitás a politikai közép, illetve a baloldali választók felé. Mennyire lehet hiteles ez, miután a Fidesz többször váltott ideológiát, retorikát?

S. P.: Nekem közöm már csak ehhez a megújult Fideszhez van, amit úgy hívnak, hogy szövetség, meg amit máris úgy hívunk, hogy az új Európai Néppárt. Meggyőződésem, hogy a vezetőségbeli kollégáim komolyan gondolják a nyitottságot, a széles értelemben vett együttműködést és felelősségvállalást. Szövetségünknek nem ellenség-, hanem jövőképe van. Ami a hitelességet illeti: egy pillanatra nem szabad lebecsülni a választópolgárok értékmegítélő képességét. Az etikus kampányról vallott egyik legfontosabb nézetem, hogy csak és kizárólag igaz információkat juttassak el a választókhoz.

HVG: Nem ellentmondásos, hogy a nemzeti petícióban hangoztatott - állami gyámkodást preferáló - követelésekkel a Fidesz-MPSZ valójában baloldali, esetenként a Munkáspárt profiljába illő értékekre apellálva kampányol?

S. P.: A nemzeti petíció pontjai olyan, a polgárok mindennapi életéhez kötődő, alapvető kérések, amelyek jelentős része már megvalósult a polgári kormányzás időszaka alatt. Ilyen értelemben tehát a petíció nem ideológiafüggő, az abban szereplő kérdések ideológiailag nem nagyon minősíthetők. Tudunk példákat, amikor ilyen és ehhez hasonló lépéseket bal-, és arra is tudunk példákat, amikor jobboldali kormányok valósítottak meg. A felvetett javaslatok rendkívül időszerűek az újraegyesülés pillanatában.

HVG: Az imént tanúi voltunk, hogy Orbán Viktor benyitott az irodájába és arra biztatta önt, "suhintson vissza" azoknak, akik felvetették a felelősségét az 1984-es Los Angeles-i olimpia magyar bojkottjában. Máskor is noszogatja, hogy legyen keményebb?

S. P.: Nem, csak megbeszéljük a dolgokat. Tudja, hogy meg tudom védeni magam. Azt is biztosan tudja, hogy én nem lehettem az, aki olimpikon létére az olimpiai játékok bojkottjára szólítottam fel, vagy abban bármi módon részt vettem volna. Tizenhat éve vagyok a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, s ez eddig senki fejében nem fordult meg. Méltánytalannak érzem, hogy most azok kérnek számon, akik lenyomták a MOB torkán ezt a sajnálatos döntést.

JAKUS IBOLYA

Schmitt Pál

Az egykori világ- és olimpiai bajnok párbajtőröző a sport- és politikai diplomáciában - az "átkosban" az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyetteseként, majd a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként, 1995 óta pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökeként, illetve 1993-1997 között Magyarország madridi, 1998-2002 között berni nagyköveteként - pallérozódott tudásának, békülékeny stílusának, kompromisszumkészségének tudja be, hogy a Fidesz tavalyi szövetséggé alakulásakor vele demonstrálták a nyitást. A korábban párton kívüli - de 2002-ben a polgári pártok támogatásával főpolgármester-jelöltséget vállaló - Schmitt "függetlensége felajánlásáért" a párt alelnökségét kapta: e minőségében a párt női, nyugdíjas, zöld és kulturális tagozatát felügyeli, az "európai építkezés feladatait" koordinálja.

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Jim Jarmush új filmjével indul a Titanic Filmfesztivál

Jim Jarmush új filmjével indul a Titanic Filmfesztivál