Akár adatvédelmi fundamentalizmusként is minősíthető az a szemlélet, amellyel a személyes és közérdekű adatok védelmére is hivatott szakombudsman, Péterfalvi Attila (47 éves) a vonatkozó törvényeket értelmezi. Szerinte a gazdagok anyagi helyzetéről szóló

jelentések hozzájárulásuk nélkül akkor sem hozhatók nyilvánosságra, ha egyébként nyilvános adatbázisokból állították össze azokat.

HVG: Egyes állásfoglalásaival időnként nem könnyű egyetérteni: az üzletek próbafülkéjében elhelyezett kamerákkal szemben ön semmilyen kifogást nem emelt, egy másik ügyben viszont korábban úgy nyilatkozott, hogy az iskolák nem adhatják ki egykori diákjaiknak volt osztálytársaik címét. Nem érzi-e úgy, hogy új, a hétköznapi jogérzékkel merőben ellentétes normákat próbál ráerőltetni az emberekre?

P. A.: Az első ügyet illetően árnyaltabban fogalmaztam. Azt mondtam, adatvédelmi szempontból nem jogellenes a próbafülkét fürkésző kamera, ha erről előre tájékoztatják az oda belépőt. Ez nem jelenti azt, hogy én bemennék egy ilyen helyiségbe. Sőt azt sem, hogy az emberi méltósághoz vagy akár a magánélethez való jogot ne sértené egy ilyen intézkedés. Az adatvédelmi biztos hatásköre azonban szűk, nekem az információs jogok védelmére kell koncentrálnom. Ebből a szempontból pedig az érintett előzetes tájékoztatásán alapuló adatkezelés jogszerű. Más kérdés, célravezető-e. Lehet, hogy egy ilyen berendezés inkább elriasztja a vásárlókat. Ami az osztálytalálkozókat illeti, továbbra is csak azt tudom mondani: ilyen esetekben meg kell keresni a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt, mert kizárólag az jogosult a kapcsolatfelvétel érdekében értesíteni a keresett személyeket. Akinek nem tetszik, tegyen a törvénymódosításért. A törvény az adatvédelmi biztost sem jogosítja fel arra, hogy felmentést adjon a hatályos rendelkezések alól.

HVG: Legutóbbi parlamenti jelentésében jogellenesnek minősítette azt is, hogy a Magyar Hírlap egy olyan hazai mágnást is szerepeltetett a száz leggazdagabb magyarról készített kiadványában, aki előzetesen tiltakozott ez ellen. Mivel foglalkozhatna egyáltalán egy szabad államban a sajtó, ha - közhiteles nyilvántartásokra is támaszkodva - arról se számolhat be, kik váltak a legvagyonosabb személyekké egy országban egy adott korszakban?

P. A.: Többen is hivatkoznak itthon az amerikai és más külföldi példákra, mondván, egyes helyeken még fizetnek is azért, hogy bekerülhessenek az ilyen összeállításokba. Tudomásul kell azonban venni, hogy Magyarországon, a közép-európai mentalitással, másfajta jogszabályok születtek a rendszerváltás idején. Maga a sajtótörvény is teljesen világosan kimondja, hogy tiszteletben kell tartani a személyiségi jogokat. Vagyis személyes adatot kezelni csak akkor lehet, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény elrendeli. Nincs olyan szabály sem, aminek értelmében a gazdag ember közszereplőnek minősülne. Ám ha még az volna is, akkor sem lenne automatikusan közérdekű minden adata. Az, hogy kinek mekkora vagyona van, a legszemélyesebb ügyek közé tartozik. A sajtó nem tehet mást, mint hogy tiszteletben tartja e szabályokat. Értelmezésünk szerint úgynevezett tényfeltáró újságíró nincs, mert valaki vagy olyasmit közöl, ami jogszerű, vagy fél lábbal a börtönben van. Ezt nem úgy kell érteni, hogy az adatvédelmi biztos büntetőeljárások megindítását kívánná szorgalmazni. A jogsértő magatartásnak azonban kétségkívül konzekvenciái lehetnek.

HVG: Ennél azért remélhetőleg árnyaltabb a kép, miután az alkotmány a sajtó szabadságát is garantálja, még ha ez utóbbi jog mellé - az adatvédelemmel ellentétben - nem állított is fel egy külön ombudsmani irodát. Mégis miként lehetne - a törvényi előírásoknak megfelelően - pontos és hiteles egy-egy sajtóközlemény, ha a szerzőknek folyamatosan anonimizálniuk kellene a szereplőket?

P. A.: A közhiteles nyilvántartásoknak nem az a rendeltetésük, hogy abból egyes személyek kiturkálják, ki mekkora vagyonnal rendelkezik. Ezek az üzleti élet biztonságát hivatottak szolgálni. A "miről írhat a sajtó" kezdetű kérdésre elődöm, Majtényi László elhíresült mondásával válaszolnék: mindent meg lehet írni, ez csak toll kérdése. Jogellenes dolgot viszont nem lehet publikálni. Ezért kellett például az egyes nőgyógyász orvosok által állítólag elvárt paraszolvenciák összegét taglaló halapenz.hu-t megszüntetni. Hazugság azonban azt állítani, hogy cenzúrázni akarom az internetet.

HVG: Egy nemrégiben kelt állásfoglalásában elmagyarázta a Legfelsőbb Bíróság egyik tagjának, hogy személyiségi jogot sértettek, amikor egy ügy kiskorú szereplőinek a keresztnevét és a lakóhelyét is közölték egy jogesetgyűjteményben. Ezek után fel kell lépnie például a magyar ügyekben illetékes strasbourgi és luxembourgi nemzetközi bíróságokkal szemben is, hiszen azok az ítéletek publikálásakor a felek teljes nevét, állampolgárságát és foglalkozását is feltüntetik, s ezt az EU hivatalos lapja itthon is közzéteszi.

P. A.: Az igazságszolgáltatás nyilvánosságával kapcsolatosan egy sor kérdés még tisztázásra vár. Nem gondolnám azonban, hogy az egyébként nyilvánosan kihirdetett összes magyarországi ítéletet teljes egészében a világhálón publikálni kellene. A francia adatvédelmi hatóság épp nemrég kezdeményezte, hogy ilyesmire csak anonimizált formában legyen lehetőség.

HVG: Nálunk többnyire sem így, sem úgy nem olvashatók az ítéletek. Az évi több tízezer határozat közül alig néhány száz gondosan kiválogatott döntés jelenhet csupán meg a különféle jogesetgyűjteményekben, azok is csak zanzásított formában. Az uniós jogharmonizáció furcsa módon nem terjedt ki arra, hogy a közösségi gyakorlathoz igazítsák itthon a hazai, már-már adatvédelmi fundamentalizmusról árulkodni látszó előírásokat.

P. A.: Az igazságügyi tájékoztatásban kompromisszumok kialakítására szükséges törekedni. Nyilván más megítélés alá kell hogy essen egy becsületsértési, mint egy, a társadalmat felkavaró gyilkossági ügy. Nem biztos azonban, hogy a televíziók műsoridejének 80 százalékát bűncselekmények ismertetésével kell kitölteni, csak mert ez a legolcsóbb és az egyik legjobban eladható műfaj. Indokolt tudomásul venni azt is, hogy az ártatlanság vélelme nagyon fontos alkotmányos alapelv. Miért kellene néven nevezni az első pillanattól kezdve mindenkit, akivel szemben valamiféle gyanú felmerül?

HVG: Mindenkit vagy inkább senkit? Ez év elejétől hivatalosan már csak a hatóságok kezelhetik ugyanis a nyomozási és vizsgálati eljárással kapcsolatos információkat. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a hatóságok kvázi államosítani - s ezáltal titkosítani - igyekeznek mostantól a letartóztatottakkal s általában a büntetőeljárás alá vontakkal összefüggő adatokat.

P. A.: A nyomozó hatóságok a szükséges mértékben továbbra is tájékoztatást adhatnak a sajtónak. Az információszabadság egyik legfőbb célja az állami szervek működésének átláthatósága, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes államigazgatási ügyben teljes aktanyilvánosságot kell garantálni.

HVG: Könnyen sebezhetővé lesz az a társadalom, amelynek emlékezetéből jogszabályokkal próbálnak meg kitörölni bizonyos eseményeket. Az adatvédelmi biztos a kollektív amnézia legfőbb intézményévé válhat, ha megpróbálja elérni, hogy akár a legsúlyosabb bűntettek elkövetőit is csupán az ítélethirdetés időszakában lehessen átmenetileg néven nevezni.

P. A.: Tudomásul veszem, hogy a sajtónak nem tetszenek - főként a sajtóval kapcsolatos - állásfoglalásaim. Senki nem tudta azonban nekem még megmagyarázni, hogy például egy egyetemi jogesetgyűjteményben miért kell a feleknek valós névvel, lakóhellyel, születési adatokkal szerepelniük, s miért nem elegendő mondjuk a monogramokat megadni. Meggyőződésem, hogy a jelenleg hatályos hazai adatvédelmi rendszer összességében kielégítő, s nem is kirívóan szigorú Európában.

HVG: Azért is érdekes, amit említ, mert tavalyelőtt az EU adatvédelmi missziója megállapította, hogy a magyar törvény több szempontból keményebb, mint a közösség számos államának a joga. Ha szó szerint alkalmazzák az itthoni normákat, sokak ellen alighanem már a telefonregiszterük alapján is büntetőeljárást lehetne kezdeményezni, mivel ebben például harmadik személytől kapott, illetve nem csak a "saját személyes céljait szolgáló" számok is szerepelnek.

P. A.: Ez elég extrém példa. Mindenkit biztosíthatok arról, az 1992-es adatvédelmi törvény óriási presztízst szerzett Magyarországnak, számos államban ma is követendő példaként emlegetik. Teljesen új megoldás volt akkoriban, hogy egyazon jogforrás szabályozza a személyes, illetve a közérdekű adatok védelmét is, s hogy ugyanaz a parlamenti biztos felügyeli mindkét jog érvényesülését.

HVG: Fellépései alapján azért úgy tűnik, önnek az előbbi az igazi szívügye... Miközben haladéktalanul szót emelt például a Fehér Miklós válogatott futballista haláltusáját bemutató címlapfotó ellen, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) jelentéseinek a közzétételét sürgetve kevésbé tűnik harciasnak.

P. A.: Ezt csak azok állítják, akik ezt a benyomást szeretnék kelteni. Tavaly például a KEI által elbírált adatvédelmi ügyek 70, az információszabadsággal összefüggő esetek viszont 120 százalékkal emelkedtek az azt megelőző évhez képest. Az adatvédelmi biztos 1996 óta egyfolytában hadakozik a KEI vizsgálatainak nyilvánosságra hozatala érdekében - egyelőre sajnos eredménytelenül.

BABUS ENDRE

Péterfalvi Attila

A pedagóguscsaládból származó szakombudsman 2001-es megválasztása előtt jogtanácsos, főiskolai tanár és ügyvéd volt. Az ELTE jogi karán szerzett diplomával a zsebében már az 1980-as évek végén kezdett foglalkozni az információs jogokkal, majd - egy NATO-ösztöndíj, illetve rövid torontói és washingtoni kutatások után - a Fidesz szakértőjeként részt vett az 1993-as adatvédelmi törvény kidolgozásában. Közben publikált és egyetemi jegyzeteket írt. Később külső bedolgozója volt a Majtényi László vezette Adatvédelmi Biztosi Irodának, ahol társasházi ügyekkel foglalkozott. Parlamenti biztosként ez év elejétől már nemcsak deklarálhatja egy adatkezelés jogellenességét, hanem zárolhat és törölhet is adatállományokat; döntései ellen bírósághoz lehet fordulni.

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten

Rájöttek a tudósok, hogy a határidő nem csak szorít, de még hízlal is

Rájöttek a tudósok, hogy a határidő nem csak szorít, de még hízlal is

Visszatartott segélyszállítmányokra bukkantak a helyiek egy Puerto Rico-i raktárban

Visszatartott segélyszállítmányokra bukkantak a helyiek egy Puerto Rico-i raktárban

Egy évvel Vajna halála után is folyamatosan alakítják át a birodalmat

Egy évvel Vajna halála után is folyamatosan alakítják át a birodalmat

150 millióba került három budapesti focimeccs rendőrségi biztosítása

150 millióba került három budapesti focimeccs rendőrségi biztosítása

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni