A Székelyföldnek területi, az Erdély többi részén élő magyaroknak pedig kulturális autonómiát követelő Szász Jenő (35 éves) az RMDSZ-t okolja az elvándorlási hullámért, a romániai magyar kisebbség helyzetéért, ugyanakkor szeretné, ha a mindenkori budapesti kormány gazdasági és kulturális expanziós politikát folytatna az anyaország határain kívül.

HVG: Egészen másképp képzeli az erdélyi magyarság jövőjét az ön által vezetett Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), mint a céljai elérése érdekében a kormány támogatását is vállaló RMDSZ.

Sz. J.: A rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt, miközben az RMDSZ az úgynevezett apró lépések politikáját követte, 250 ezer lelket veszítettünk, ráadásul éppen a 20-40 évesek mennek el. Még 15 ilyen esztendő, és nincs magyar jövő Erdélyben. Ezért hangoztatja az MPSZ, hogy az egyedüli kiút az autonómia. Jóval előbbre tartanánk, ha 1993-ban az RMDSZ az autonómia kérdését nem csupán bevette volna a programjába, hanem az eredeti ígéret szerint négy éven belül kiírták volna a minden erdélyi magyart érintő választásokat. Ezt azonban az RMDSZ elitje elszabotálta. Ezért kellett létrehozni tavaly az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), amelyeknek a magyarság parlamentjének szerepét kell majd ellátniuk.

HVG: Az erdélyi autonómiára kétféle elképzelés is született: a regionális, illetve az etnikai alapú. Ön melyiket támogatja?

Sz. J.: Az MPSZ magát az autonómiát támogatja, a szakmai kérdést rábízná az előbb említett nemzeti tanácsokra. Azt mondjuk, a nemzeti tanácsok azok, amelyek a településeket bejárva, állampolgári közgyűléseket tartva kidolgozták az autonómiatervezeteket. Székelyföldön területi autonómiát akarunk, ez egyébként benne van a SZNT törvénytervezetében, Erdély többi részén pedig, beleértve a Partiumot is, kulturálisat. Erről az EMNT készített törvénytervezetet.

HVG: E szerint a székelyföldieknek sokkal több joguk lenne beleszólni saját életükbe, mint az Erdély többi részén élőknek. Nem fogja ez kettészakítani a romániai magyarságot?

Sz. J.: Mivel Székelyföld 700-800 ezer lakosának több mint 90 százaléka magyar, itt többletjogosítványokkal rendelkező területi autonómiát akarunk, ahol gazdasági döntések is hozhatóak. Erdély többi részén kulturális autonómiát szeretnénk: valamennyi magyar érdekeltségű oktatási és kulturális intézményt magyar kisebbségi önkormányzatok kezébe adni, amelyek bizonyos normatíva szerint kapnának állami forrásból támogatást. Így helyben, titkos voksolással megválasztott önkormányzati testületek döntenének az oktatási, kulturális intézmények sorsáról, prioritásairól.

HVG: A területi autonómiához pénz, pezsgő gazdasági élet is kell, a Székelyföld pedig köztudottan szegény.

Sz. J.: A Székelyföldet magyar tőkével kellene gyarmatosítani, s mondom ezt a szó legnemesebb értelmében. Mert itt valóban tőkehiány, szegénység van. Mi nem kaptunk meghívót a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésére, hogy elmondhassuk kérésünket: a magyar kormány minden területen folytasson expanziós politikát. A mindenkori magyar kormánynak el kell döntenie, mit akar: a határon túli magyarságot egyfajta utánpótlásnak használni a 10 milliós Magyarország számára, avagy hídfőállásként kezelni egy jól meghatározott kulturális és gazdasági expanziós politikához. Én ez utóbbit választom. A Székelyföldnek nem nyugati vagy balkáni, hanem magyarországi tőkére van szüksége.

HVG: Csakhogy az RMDSZ támogatása nélkül sem az expanziós politika, sem az autonómia nem képzelhető el.

Sz. J.: Az autonómia szempontjából most az RMDSZ a legveszélyesebb akadály, mert ma ők vannak benn a parlamentben; az erdélyi magyarság egypártrendszerben él. Márpedig hiába akarjuk mi az autonómiát, ha az RMDSZ az ellenkezőjét mondja Bukarestben, Brüsszelben és Budapesten. Egy katalán előadótól hallottam a közelmúltban: minden autonómiakövetelés úgy kezdődik, hogy le kell számolni a saját árulóinkkal. Az RMDSZ azon politikai elitjét kell félreállítani a közéletből, akik elárulják az autonómia ügyét.

HVG: Románia közelgő EU-csatlakozása kihasználható-e autonómiaügyben?

Sz. J.: Brüsszel akkor fog segíteni minket, ha mi ezt akarjuk. Duray Miklós mondta, hogy minden autonómiát kényszerhelyzet szült. Ez lehet konfliktusos is, de a magyar út nem ez. Nálunk a román többségi társadalommal való konstruktív párbeszéd lenne a járható út, külföldi segítséggel. Milyen jó volna, ha Brüsszel az autonómiakövetelések teljesítéséhez kötné Románia EU-csatlakozását.

HVG: A külföldi segítség is csak akkor ér valamit, ha az MPSZ néhány tagja a novemberi választásokon bekerül a parlamentbe.

Sz. J.: Ennek érdekében két javaslatot tettünk az RMDSZ-nek: fele-fele arányban állítsunk közös listát, ha pedig ezt nem tudják elfogadni, akkor szervezzük meg közösen - mondjuk október első hetének végén - az összmagyar előválasztásokat. Ott kialakulna egy arány, s ennek alapján az RMDSZ és az MPSZ összeállítaná az országos parlamenti választási listát. Sőt azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az előválasztások eredményeinek birtokában létrehozunk egy szervezetet, amelyet nem RMDSZ-nek és nem MPSZ-nek hívunk, hanem mondjuk, a felvidéki modell szerint, Magyar Koalíció Pártjának. Ez utóbbi látná el a parlamenti képviseletet, míg a választások közötti négy évben az RMDSZ és az MPSZ versenyhelyzetben dolgozna a magyar közösségért.

HVG: És ha az RMDSZ ebbe nem megy bele?

Sz. J.: Több lehetőség van, de komolyabb az ajánlatunk annál, mint hogy most pótforgatókönyvben gondolkodjunk. Inkább bármikor, bárhol leülök tárgyalni Markó Béla RMDSZ-elnökkel.

HVG: De már augusztus vége van, nincs sok idő tárgyalgatni.

Sz. J.: Ha bukik a közös lista terve, akkor az MPSZ, már bejegyzett pártként, önállóan indul. Feltéve, hogy az RMDSZ nem akadályozza meg egy másik kisebbségi képviselet indulását, ahogyan a helyhatósági választások előtt tette. A választási törvény módosítása még a parlament alsóházában vár a sorsára, bármi lehetséges. A harmadik lehetőség független jelöltek állítása, a negyedik valamelyik demokratikus román párttal megállapodni, hogy MPSZ-jelölteket is fölvesznek a listájukra; gondolok a Smaranda Enache vagy a volt államfő, Emil Constantinescu fémjelezte Népi Akció Pártjára (AP).

HVG: Az AP ma fél százalékra sem taksálható, inkább önök juttatnák be őket a parlamentbe, mint fordítva.

Sz. J.: A választásokon általában a voksok 7 százaléka származik az erdélyi magyarságtól. Ha úgy számolunk, hogy ezek fele az MPSZ-t támogatja, akkor érdemes elgondolkodniuk például az AP-vezetőknek. Nekünk politikai tényezővé kell válnunk, mert csak így szerezhetünk érvényt elképzeléseinknek.

HVG: Ha mégis dűlőre jutnak az RMDSZ-szel, el tudja képzelni az együttműködést az önök által nemigen kedvelt Verestóy Attilával vagy Markó Bélával?

Sz. J.: A nemzeti közösség érdeke fölöttébb való az egyéni érdekeknek. Sajnos ezt nem mindegyik RMDSZ-es vagy kormánypárti politikus látja így. Mert ha valaki szenátorként elmegy Bukarestbe a csereháti iskola vagy a magyar egyetem ügyével, és hazajön egy faexportengedéllyel vagy másfajta gazdasági előnnyel, az nem közösségi képviselet. Félreértés ne essék, én eddig sem személyek ellen folytattam a kampányomat, azt viszont tapasztaltam, hogy az egész RMDSZ meg akart buktatni engem itt, Székelyudvarhelyen. Én Markó Bélával versengve szeretném egy élhetőbb jövő képét felvázolni. Nem azért szorítok, hogy az RMDSZ széthulljon, hanem abban reménykedem, hogy az erdélyi magyarság számára is megteremthető a politikai pluralizmus, a választás lehetősége.

HVG: De mi van akkor, ha az MPSZ és az RMDSZ külön indulása megosztja a választókat, és ezért a magyarság, a rendszerváltás után először, parlamenti képviselet nélkül marad?

Sz. J.: Azért fogalmaztuk meg javaslatunkat a magyar előválasztásra, hogy ez ne következzék be. Mert ha annyira sikeres az RMDSZ, annyi jót tett, ahogy azt Markó elnök mondja, akkor biztos nincs veszítenivalójuk: vállalják a megméretést. Akkor páholjanak el bennünket a közös előválasztásokon! Bármi lesz az eredmény, én elfogadom.

HVG: Az Illyés Közalapítvány most visszakéri a Székelyudvarhelyért Alapítvány által pályázaton elnyert 40 millió forintot, mondván, nem teljesültek az önök által vállaltak. A sajtóban olyasmi is megjelent, hogy drágábban vették az épületet, mint amennyit az valójában ér.

Sz. J.: Szeptember 17-én felavatjuk a civil központot, amelyre az alapítványunk pénzt kapott az Illyéstől. Meggyőződésem, hogy a 40 millió visszakérése az RMDSZ megrendelésére történt. Hasonlóan politikai ügy az udvarhelyi szoborparké, amellyel kapcsolatban a város RMDSZ-es tanácsosai jelentettek fel a román hatóságoknál, hogy törvénytelenül szereztük az építési engedélyt. Még a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is kijelentette, Székelyudvarhelynek nem kell olyan szoborpark, ahol Csaba király Orbán Viktorra hasonlít.

IRHÁZI JÁNOS / SZÉKELYUDVARHELY

Szász Jenő

A Gyergyószentmiklóson született polgármester és politikus eredeti foglalkozása faipari mérnök; 1993-1996 között előbb Sopronban tökéletesítette szaktudását, majd Budapesten mérnök-közgazdász oklevelet is szerzett. 1996-ban nyergelt át a közigazgatásra, és független jelöltként meg is választották az általa a legmagyarabb városnak titulált Székelyudvarhely polgármesterévé. Második mandátumát is ugyanebben a városban nyerte el, szintén függetlenként, de már az Udvarhelyért Polgári Egyesület támogatásával, majd az idén, már az egyesület jogutódaként született Magyar Polgári Szövetség elnökeként - hajszálnyival - harmadszor is legyőzte RMDSZ-es ellenfelét. A Fidesz-MPSZ által segített polgármester büszkén állítja, hogy az általa vezetett városból indult el az a mozgalom, amellyel megpróbálják megteremteni a választás szabadságát az erdélyi magyarság számára.

Elnapolták Babos meccsét Ausztráliában

Elnapolták Babos meccsét Ausztráliában

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

Most emeltek vádat a 2016-os metróbaleset miatt

Most emeltek vádat a 2016-os metróbaleset miatt

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya